Evangélikus Népiskola, 1889
1889 / 1. szám - Sántha Károly: Üdvözlet
üdvözlet. Indulj lapocska, Isten szent nevében, Dicső a munka, mit czélúl tüzél. Az iskolától függ jövőd, én népem, Jövődnek él, ki e szent ügynek él! A gyermekek közt Megváltónk megáll, S legszebb áldása a fejökre száll; Úgy meghat engem, a mint áldja őket, S az értök élő lelkes nevelőket. Áldás reátok, népein jóltevői, Lelkemből üdvözölve legyetek! Ti tudomány s erkölcs alapvetői, Áldott, legyen plántáló kezetek! Áldott e munka. A szív lágy viasz, A mint formálod, olyan lészen az; Hajlítsd a szépre, az igazra, jóra, S az Isten képe ragyog vissza róla. A tudomány szép, ámde el nem oltja A lélek szomját, pusztán, egyedül, — Istent óhajt a lélek égi szomja, A szenvedő szív hozzá menekül. Boldog, ki Jézus lábához borul, S Tőle, a bölcsek bölcsétől tanul. Verd bár az ég csúcsát büszkén fejeddel, Csak gyermek-hit békít ki Isteneddel! Templomba lépsz, ha lépsz az iskolába, Mely a kicsinyek szentelt csarnoka, Hol hit ragyog, ez örökfényű lámpa, — Sarut megoldva menj bé csak oda! Éden, mennyország a gyermek-kebel, Földjét még dudva, gaz nem verte fel; Oh tartsd meg őt gyermeknek mindhalálig, S munkád üdvére és üdvödre válik! S most menj lapocska, Isten szent nevében, Mindkét életre oktass és nevelj,
