Evangélikus Népiskola, 1889
1889 / 11. szám - Könyvismertetés
oldalú, czéljának tehát csak részben felel meg Igaz, hogy szépen írni s jól olvasni talán (?) a legtöbb iskola mégis csak megtanítja növendékeit, de valóban h e 1 y es en irni, vagy épen fogalmazni vajmi kevesen tanúinak meg az iskolában. Pedig hát az volna népiskolai anyanyelvi oktatásunknak feladata, hogy a gyermek természetes nyelvérzékére támaszkodva, azt tovább fejlesztve, őt a nyelv törvényeinek megismerésére, s szó- és Írásbeli öntudatos használatára vezessük. Ezt azonban az eddig nagyon is divatozó száraz grammatizáló nyelvoktatás mellett nem fogjuk elérni. Ha azt akarjuk, hogy növendékeink helyesen beszélni megtanuljanak, nemde folyton gyakorolnunk kell Őket a szabatos beszédben, előadásban ? Fektessük ugyanily gyakorlati alapra a helyesírás és fogalmazás tanítását is. Nyelvtani oktatásunkat kisérjék tehát folytonosan a nyelvgyakorlatok; más szóval az élŐ nyelvből felismert törvényeket, szabályokat tanulják meg a növendékek alkalmazni: tanulják meg gondolataikat, úgy szóval, mint írásban helyesen kifejezni. Nyelvoktatásunknak jelzett hiányán akart segíteni a budapesti tanító-egyesület is, midőn a magyar fogalmazás tanításának vezérkönyvére pályázatot hirdetett. S ha Böngérfi pályanyertes könyvét végiglapozzuk, örömmel mondhatjuk el, hogy a pályázatnak szép sikere lett, s reményünkben, melylyel a könyv megjelenését vártuk, épen nem csalódtunk. B. vezérkönyvét azon alapelvből kiindulva szerkesztő meg, hogy a nyelv- gyakorlatoknak már az első osztálytól kezdve folytonosan elő kell fordúlniok; ezért munkáját 6 szakaszra osztva, külön-külön tárgyalja az elemi népiskola minden osztályának fogalmazási anyagát. Lássuk most annak kivitelét közelebbről! Az I. osztályra nézve röviden csak azt mondja, hogy már itt igyekezzünk az egyes tanítási tárgyakat a fogalmazás szolgálatába vonni, a mennyiben következetesen kívánjuk meg a nyelvtanilag helyes, értelmes és lehetőleg teljes mondatokban való felelést; a gondos irva-olvasási oktatás pedig valóságos előkészítő iskolája a fogalmazásnak. Ha már a betűírás nehézségein átestek a gyermekek, ne pusztán csak másoltassunk velők, hanem előmondás után. hallás szerint is gyakoroljuk Őket egyes szavak s rövid mondatok leírásában. Nagy hasznára van a fogalmazás tanításának az olvasmányok tárgyalása, értelmezése, s az értelmezett szakaszoknak pontos lem ásol tatása. A II. osztály fogalmazási gyakorlatait szerző lehetőleg az itt már önálló tárgyként fellépő nyelvtan szolgálatába kívánja vonni, s háromféle feladványokat ád: 1. a melyek főleg a helyesírás szolgálatában állanak, mint a tárgyalt olvasmányok lemásolása a könyvből, a könyv nélkül tanultaké emlékezetből, vagy írnak tollbamondás után; 2. a tanulók környezetében levő tárgyakról iratunk mondatokat különféle szempontból (p. o. a tárgyak részei, anyaga, minősége száma, cselekvése, haszna stb ); 3. egyszerű leírási és összehasonlítási gyakorlatok. A III. osztály gyakorlatait két csoportba osztja: 1. oly gyakorlatokra, melyeket az olvasókönyv nyújt, tehát ismét tollbamondás, másolás könyvből és emlékezetből továbbá az olvasmányok nyelvtani vagy tárgyi átalakításai (kivonatolás); 2. önálló dolgozatok: rövid mesék, történetek, elbeszélések, leírások és összehasonlítások. Ezeket a tanító készítse elő szóbelileg, s csak azután, a táblára irt kérdések segítségével foglaltassa írásba. A IV. osztály anyaga körülbelül megegyez a III. osztályéval, csak a keret bővül. Az önálló dolgozatok nagyobb tért fog-