Evangélikus Népiskola, 1889
1889 / 1. szám - Sass János: Irodalmi művek a népiskolában
20 közérzületét átölelő lelkében megteremtett, az egész népnek közkincsévé váltak, ha művelt és műveletlen, gazdag és szegény, úr és szolga bárha mindenik a maga módja szerint, gyönyörködve mondhatja azokat magáéinak. Kik a nép mívelését és nevelését tűzték ki feladatokúi, azoknak az is kötelességük, hogy a nemzeti irodalom termékeit és a haza nagyjait a néppel lehető legbővebben megismertessék. Szinte hallom a felzúduló ellenvetést. Midőn az iskola úgyis annyira el van halmozva tananyaggal hogy komolyan gondolkodni kell ennek kisebb körre szorításáról, ha a tanítás czélját koczkáztatni nem akarjuk, hogyan lehet akkor még egy új tantárgyat, az irodalomtörténetet is javaslatba hozni. Korunk tanítási rendszerének egyik alaphibája épen ebben fekszik, hogy az egyes tudomány-ágakat egymástól mereven elkülönítve és már az elemi ismereteket is az illető tudománynak teljes rendszere szerint — habár dióhéjban — akadémikus módon igyekezik előadni. Távol legyen tőlem, mintha az elemi iskolának már úgyis — elismerem — túlterhelt keretébe az irodalomtörténetet is mint tudományt beletömni akarnám. A tanító e nélkül is fog találni alkalmat a gyermekek irodalmi ismereteinek bővítésére s a legszebb irodalmi termékek megkedveltetésére. Olvasókönyveink nagyobb része most már felveszi a gyermekek kedélyéhez és felfogási képességéhez illő költeményeket a remekírók termékei közül. S a mennyiben az olvasókönyv nem nyújtana elégséges anyagot, a tanító előforduló alkalmakkor ismertessen meg egyes gyöngyöket legjelesebb költőink műveiből. A hazai történet előadása sokkal gyümölcsözőbb lesz, ha egyes nagyjaink jellemének minél teljesebb és sok oldalúbb kidomborítására, mint ha arra fektetik a fősúlyt, hogy az egész történetet eleitől végig tudományos bár rövid vázlatban, összes királyaink neveivel és háborúival megismertetnék. E czélra jól kiválasztott költemények mint pl. Czuczor Hunyadija, Legszebb éneke, Arany Szent Lászlója, V. Lászlója stb. igen jól alkalmazhatók. A földrajz és természetrajz oktatása mellett is talál alkalmat a tanító egy két rövidebb népregének, mondának megismertetésére, minőket pl. Tompánál találhat: A hangyákhoz, A pók versenye stb. Szinte feleslegesnek is találom azt megemlíteni, hogy a vallásos és erkölcsi oktatást nagy mértékben támogatják jól alkalmazott hasonló tartalmú költemények, minőkben hazai irodalmunk kiválóan gazdag. Az elmagyarázott és betanult költeményekhez azután csatolja hozzá a tanító a költőnek rövid életrajzát, legalább annyit, hogy mikor élt, hol született, minő állást foglalt el a polgári életben; említse meg nevezetesebb működési körét, kiválóbb, népszerűbb műveit. Legfőkép oly adatok felemlítését nem kell elmulasztani, melyek a költőnek jellemét domborítják ki, és a melyek vagy már előfordult, vagy még ezután előforduló ismeret-any aggal összefüggésben vannak. Példáúl Arany Jánosnál mindenesetre megemlítse a tanító, hogy N.-Körösön tanár volt, miután a földrajzi oktatásnál is meg fogja megemlíteni, vagy tán már elő is fordúlt, hogy N.-Körösön ref. gymuasium van. Az ilynemű hivatkozások már tanult ismeretanyagokra egyrészt felköltik a tanítványokban az érdekeltséget, másrészt mint ismétlések, mélyebben benyomják az ismereteket az emlékezetbe. A fejlődő elmének különösen jól esik s örömöt
