Evangélikus Népiskola, 1889
1889 / 4. szám - Szücs Imre: Vallásos nevelés a népiskolában
105 azt egyes részekre osztva Elmondásom csendes, kaik, mindazáltal értelmes hang- hordozással történik. A mint egyes részt elmondtam, azt megmagyarázom, kitérve mindarra, a mit egyes tárgyra vagy magára a történetre nézve szükségesnek vélek; mindazáltal vigyázok, hogy a tárgytól messze ne csapongjak, nehogy a lényegtelenebbért magát a tárgyat rövidítsem. A nehezebb kitételek, vagy egyes szavak minden esetben megmagyarázandók.*) Ha így a magyarázattal is készen vagyok, kérdéseket teszek mind a történetből, mind az általam tett magyarázatból. Azután meghagyom a gyermekeknek hogy a bibliai történetre odahaza készüljenek el, úgy, hogy előttem azt folyékonyan el tudják mondani és pedig a mennyire lehetséges, a szentirás szavaivalHa tanítványaim a történetet már kellőképen elsajátították, következik a bibliai történet vallás-erkölcsi alkalmazása. Itt aztán bő alkalma nyílik a buzgó tanítónak kifejteni tehetségét és jó akaratát. Egy gazdag kincsbánya áll nyitva előtte, melyből a legértékesebb drága kövekkel ékesítheti gyermekei lelki világát. Istene iránti hitét, szeretetét, háláját, bizodalmát meggyökereztetni, a kötelességeket önmaga s embertársai irányában megismertetni, a keresztyéni ismereteknek gazdag tárházát feltárai ekkor kell a gyermek előtt. Bő és kedves alkalom nyílik ekkor egy-egy szép szentirási mondat, énekvers, erkölcsi vers, vagy valamely szép imádság tanítására. A tanító a bibliai oktatásnál a vallás-erkölcsi világ hímes rétjéről csokorba köti a legszebb virágokat, s azokat nyújtja a tanítványoknak. Előadásából végűi pár pontban tanulságot vonat ki a gyermekekkel s azt velük megtaníttatja. Hogy az itt előadott mód egy órában történjék-e, vagy több órán át, azt a körülmények határozzák meg. Mindenesetre ajánlatos, hogy inkább keveset, de jól, mint sokat is felületesen! Jól épített alap biztosít az épület felrakásánál. A bibliai vallás-oktatásnál nem lehet eléggé kiemelni a szemléltetés előnyét. A természet temploma gazdag képekben, melyek mindennél hivebben ecsetelik Isten nagyságát. Vannak jó bibliai képeink is, melyek ajánlandók, hogy a bibliai történetek közé fölvétessenek. Egy-egy ilyen kép emléke sohasem mosódik el! Azonban a vallás-erkölcsiség megalapításához legfőbb mértékben járúl a tanító saját személyisége. „Ha a tanító lelkében benn van a vallás, mint benső meggyőződés, — mondja Székács — és midőn száját megnyitja, e z szól belőle, szíve szerint melegen és örvendetesen: áthatol az a gyermekek szivébe is, s fölébreszti bennök az isteninek szomját; a tanító hite átszivárog a tanítványokba és isteni erővé fejlődik bennök“. A hol a tanító vallásos, ott az iskolában is vallásosság honol. Ott meglátszik a vallásosság az iskola szellemén, a gyermekek társalgásán s az iskola fegyelmén egyaránt. Ott a mint a tanító és gyermek az iskolába lépnek, érzik, hogy egy nemesebb világ veszi őket körül melyben a tisztelet és szeretet uralkodik, s a melyben a Krisztus szelleme lakozik. Külső behatások is határoznak a vallás-erkölcsiség megalapításában. Nem helyeselhetem eléggé a tanítás kezdetének és befejeztének énekkel és imával való összekapcsolását. Az is nagyon helyén való, hogy az iskolások a *) Meg kell jegyeznünk, hogy az itt elmondottakkal nem mindenben órtünk egyet. Szerk,
