Evangélikus Naptár, 1994

Koczor Miklós: A Testvéri Szó Közösségi Mozgalomról

„Egy közösségbe gyűjteni azokat a fiatalokat, akik Jézus Krisztust megváltó­juknak és Istenüknek tartják a Szentírás szerint, az Ő tanítványai akarnak lenni hitükben és életükben; és az Ő országát terjesztik a fiatalok között.” Szeverényi János A Testvéri Szó Közösségi Mozgalomról „Hálát adunk Istennek, hogy ma is munkálkodik közöttünk." A Testvéri szó című iratnak ez a kezdő mondata egyrészt a hála szava, másrészt Isten munkálkodására hívja fel figyelmünket. Erre támaszkodva szeretnénk kö­zösségi mozgalmunk keretei között egyházunk életébe szövődni, belülről mozgósítani, terheket vállalni s szükség esetén bírálni. A Testvéri szó című irat aláíróiból együttmaradt csoportunk, kiegészülve számos, megújulást szolgáló testvérrel, közösségi töltésű mozgalomban tar­tozik össze. Beszélgetéseink, összejöveteleink eredményeit azzal a szándék­kal bocsátjuk közre, s juttatjuk el illetékes helyekre, hogy ma is ébresztik a felelősséget és mindnyájan együtt keressük egyházi életünk továbbfejlődésé­nek útját. Istennek legyen hála, hogy feladatunk volt küzdeni pl. a diakóniai teoló­gia abszolúttá tételének megszűnéséért, a teológiát végzett nők szolgálatá­nak jelentős rendezéséért, a Budapesti Evangélikus Gimnázium 1989. évi újraindításáért, az országos fórumok létrejöttéért. Hálával gondolunk öt, iratunk elküldésekor még élő, de egyházunktól a múltban gyalázatos elbá­násban részesült lelkésztestvérünk ügyének rendezése körül kialakult küz­delmeinkre, a törvénykönyvből az Ünnepélyes Nyilatkozat kiiktatásáért folytatott erőfeszítésejnkre. 1990 májusában „Állásfoglalás és kérő szó” című iratunkkal fordultunk egyházunk lelkészi fórumához. Akkori égető problémáinkra mutattunk rá azzal, hogy „ha értjük az evangéliumot, akkor nem lehet közöttünk sem önkényuralom, sem keserű hatalmi harc, sem tekintélyfitogtatás, sem tekin­télyrombolás”. „Egyházunkban senki ne uralkodjék másokon, hanem min­denki önfeláldozó szeretettel a többiek javára éljen és szolgáljon! Ugyanak­kor a jó rendhez elengedhetetlen engedelmesség a közös szolgálat alapvető feltétele.” Ez alapvető mondanivalónk ma is. Egyik lényeges célunk a holnap felé vezető utakon, hogy a zsinat munká­ját korszerűvé, ténylegesen egyházalakítóvá formáljuk. Á törvényalkotás­ban a közegyházi tevékenységeket alapvetően a gyülekezeti munka felől szeretnénk értelmezni és kialakítani. Míg újra átgondoljuk egyházunk szer­vezeti felépítését, szükségesnek látjuk a decentralizálást, a tisztségek esetleg meghatározott időre történő választását. Jelentős kérdés számunkra még a gazdasági, pénzügyi elosztás, ellenőrzés és ezek minőségének javítása. A másik célkitűzésűnk a missziónak, ezen belül az evangelizációnak hangsúlyossá emelése mind gyülekezeti, mind összegyházi területen. Egyhá­61

Next

/
Thumbnails
Contents