Evangélikus Naptár, 1993
ÉVFORDULÓK,EMLÉKEZÉSEK - Dr. Fabiny Tibor: báró Radvánszky Albert
Negyed századon át volt egyetemes egyházi és iskolai felügyelőnk báró Radvánszky Albert 1880—1963 Harminc évvel ezelőtt, 1963. február 5-én a Budai Evangélikus Szeretetotthon halkszavú, csendes öreg eltartottjaként fejezte be hányatott életét a magyar Szentkorona egykori őre, egyházunk egyetemes felügyelője, Radvánszky Albert. Az intézet akkor diakóniai igazgatója, Muncz Frigyes lelkész hirdette a szükkörü gyászoló gyülekezetnek a feltámadás igéit, amikor őseinek farkasréti kriptájában örök nyugalomra helyezték koporsóját. Az egykori eperjesi Caraffa-vértörvényszék egyik áldozatának, Radvánszky Györgynek a leszármazottja volt. Ránk is hagyományozta azt az arasznyi hosszú, vasból készült nyársat, amelyre Eperjes városkapuján az összeesküvéssel vádolt zólyomi földesúrnak a hóhér által levágott fejét elrettentő példaként 1687-ben felszögezték. A kései utód életútját is sok viharfelhő vette körül. Bátran állt helyt a jobb- majd baloldali politika veszélyzónáiban. Előbb Kapi Béla püspök elnöktársaként állt példamutatóan helyt a német nemzetiszocializmus szirénhangjaival szemben. 1942-ben közösen aláírt levélben utasították például vissza a „Sasfészek” vezetőinek titkos ajánlatát Luther Mártonnak magyar egyházi tulajdont képező eredeti végrendelete Hitler számára kívánt felajánlása ügyében. így maradhatott meg nálunk egyházi gyüjteményügyünk egyik legértékesebb kincse. Radvánszky Albert 1943-ban részt vett abban a szervezkedésben, amelyet antifasiszta körök kezdeményeztek a háborúból való kilépésünk és egy külön béke kötése érdekében. Külön tárgyalásokat folytatott ebből a célból Raoul Wallenberg svéd követségi titkárral és Valdemar Langlet-te 1, a Svéd Vöröskereszt budapesti vezetőjével. 1945 után Ordass Lajos püspök elnöktársaként előbb a német nemzetiségűek tömeges kitelepítése ellen nyújtott be tiltakozást, majd mint egyetemes „egyházi és iskolai” felügyelő bátran kiállt az egyházi iskolák államosításával, vagy azok „önként való felajánlásával” szemben. Ekkor sújtott rá - mint egyházunk első emberére és Ordass püspök elnöktársára - az igazi megpróbáltatás. 1948. augusztus 24-én letartóztatták. Koholt volt a vád: részt vett Szálasi eskütételén és hozzájárult a Szentkorona külföldre viteléhez. Ügyét kezdetben együtt tárgyalták volna az ugyancsak letartóztatott Ordass püspökével. A Markó utcai első bírósági tárgyalás karzatán — mint teológiai tanulmányaimra készülő ifjú — többed magammal részt is vehettem. Radvánszky Albert a tárgyalás kezdetén rosszul lett, összeesett. Az áldott emlékű dr. Farkas Mária diakonissza fönökasszony — maga is főorvos — sietett azonnal a segítségére. Az egyetemes felügyelő ügyét ekkor elkülönítették a püspök elleni vádaktól. Az akkor már csaknem 70 éves Radvánszky kórházba, majd a Fébé Evangélikus Diakonissza Egyesület hűvösvölgyi anyaházába került. Kényszerűségből és egészségi állapotára való tekintettel lemondott felügyelői tisztéről. Ám így sem tudta megakadályozni, hogy az államhatalom egyetlen tollvonással el ne vegye tölünk több száz elemi 61
