Evangélikus Naptár, 1993
ÉVFORDULÓK,EMLÉKEZÉSEK - Dr. Fabiny Tibor: TURÓCZY ZOLTÁN EMLÉKEZETE
Conviktust tartott fenn, ahol a tanulók szállást és élelmezést kaptak. Itt fia és Szabó József tanító segítségével mestereket, sőt egyházi szolgálatba álló ifjakat is képzett, akik a Pápai Református Főiskolán tettek végső vizsgát. Irodalmi-történelmi munkásságából legértékesebb darab a csak kéziratban megmaradt Vas megyei Krónikák — melyet a Vasi Szemle 1964-es számai megjelentettek. Ezekből a feljegyzésekből ismerjük, mily örömmel köszöntötte a jobbágyfelszabadítást, vagy az 1848-49-es szabadságharcot. Külföldön szerzett tapasztalatai segítették látásában, hogy sürgette a polgári átalakulást. S ezért írásaiban is és a gyakorlatban is mindent megtett. Jelentős szervezést vállalt abban, hogy a környék polgáraival zártkörű takarékpénztárt hoztak létre. Élete, munkássága, hite és tettekben is megnyilvánuló szeretete példa, hogy hogyan lehet - ahogy Ő maga fogalmazza Vas megyei Krónikájában — „messze és félre elesvén a haza fővárosától, a tudományok gyülpontjától” Istennek szolgáló lélekkel emberek szolgálatára lenni. „A betegség, ami Edvi Illés Pál látásának elvesztését jelentette, állásának feladására kényszerítette. 1863-ban ápolása miatt fiához Pestre költözött. Itt halt meg 1871. január 22.-én a közügy csendes szolgálója, a falusi pap, aki egyben népművelő és az ember életének jobbításán fáradozó sokoldalú személyiség volt” — írja egyik méltató- jaBálint László Száz éve született egyházunk evangelizáló püspöke TURÓCZY ZOLTÁN EMLÉKEZETE Teológus koromban hallgattam először igehirdetését, fóti jegenyék alatt lenyűgöző konferenciai írásmagyarázatait. Pápai káplánságom évében, amikor őseinek — Bau- hofer Györgynek és Czékus Istvánnak — életrajzán dolgozva győri otthonában meglátogattam, maradandó emlékem lett nemcsak az, amit mondott, hanem amit tett is: a fiatal segédlelkészt gyalog elkísérte a vasútállomásig. Ki volt Turóczy Zoltán? Turóczy Pál arnóti lelkész - utóbb főesperes — és Czékus Erzsébet fiaként Arnóton született 1893. október 23-án. Pozsonyi teológus korában általa jutott élő hitre az addig inkább esztéta és bölcselő Gáncs Aladár. 1915-ben történt ordinációja után Komáromban és Ózdon volt káplán, majd 1917-1923 között Arnóton, 1923- 1927-ig Ózdon, majd 1927— 1939 között Győrött lett gyülekezeti lelkész. Ekkorra már mögötte vannak finnországi útjai, ahol a „felébredtek” mozgalmának hatása egész életére és szolgálatára meghatározó jellegű lett. 1939-ben püspökévé választotta a Tiszai Egyházkerület. Nem csoda, hiszen akkorra már országos hírű evangélizátorként ismerték. Számos konferenciát szervezett, evangélizált, ébresztő és hitmélyitő könyveket adott ki. Egy ideig ő szerkesztette a 58
