Evangélikus Naptár, 1993
ÉVFORDULÓK,EMLÉKEZÉSEK - Brebovszky Éva: 250 éves az erlangeni egyetem
ÉVFORDULÓK, EMLÉKEZÉSEK 250 éves az erlangeni egyetem Miért fontos számunkra a 250 éves évforduló? Hiszen egy egyetem életében nem is olyan nagy idő ez. Ha összehasonlítjuk, fiatalnak számít az erlangeni egyetem olyanok, mint a Bologna-i (több, mint 870 év), párizsi (alapítva 1253), vagy akár a prágai univerzitás (alapítva 1348) mellett. Nekünk nemcsak azért kedves ez a jubileum, mert egy kezdettől evangélikus vidék tudományos és teológiai képzését biztosította ez az intézmény mindmáig magas szinten. Azért is mert a mi egyházunk életére és teológiai gondolkodására is meghatározó volt az erlangeni iskola a múltban és ösztöndíjasaink révén a jelenben. E rövid megemlékezés írója is kint tölthetett az Egyházak Ökumenikus Tanácsa ösztöndíjával egy évet Erlangenben. A város a háború után százezres nagyságú ipari településsé nőtte ki magát. Az egyetem környéke azonban megőrizte tipikus diákváros jellegét. A nyílegyenes utcákon, a jól kiépített kerékpárutakon egyetemisták ? százait lehet látni, ahogy előadásokra, szemináriumokra sietnek. Az egyetem épületei, a könyvtárak, könyvesboltok határozzák meg a város jellegét. A beiratkozott hallgatók száma 25-30 ezer között van. 1945 után jelentősen fejlesztették a természettudományi karokat is. A teológiai fakultás a jó értelemben vett ortodox lutheránus hagyományokat képviseli átlag 1000 hallgatóval. Erlangen már a VII. század óta ismert lakott település. A középkori kicsiny városba 1685-től franciaországi hugenotta menekültek érkeztek. Ők építették fel az újváros szabályos utcáit. Ebben a városrészben alapította meg Friedrich von Bayreuth tartományi gróf 1743-ban felesége, Wilhelmine (aki Nagy Frigyes testvére volt) biztatására az egyetemet. Amikor a gróf 1763-ban meghalt, az intézmény gyors hanyatlásnak indult. A megszűnéstől a második alapítónak is nevezett Alexander von Ansbach tartományi gróf mentette meg. Ezért hívják kettejük után Friederico-Alexandrinum- nak az egyetemet. Erlangen 1810-ben került bajor fennhatóság alá. Ekkoriban volt az egyetem létét fenyegető második legkritikusabb időszak. A kapuk bezárásától a teológiai fakultás professzorainak kitartó, hűséges helytállása óvta meg. A nehezen rendeződő politikai helyzet, a napóleoni háborúk ideje után újabb fellendülés következett. 1814-ben egy tűzvész során kiégett a grófi kastély. Az egyetem megkapta bővítési célra a romos épületet, amelyet ennek megfelelően alakítottak át. Mai napig itt a kastély épületében folynak az előadások s a szünetekben az élénken disputázó fiatalok a hatalmas árnyas 46
