Evangélikus Naptár, 1992

ÉVFORDULÓK, EMLÉKEZÉSEK - VERSEK, ELBESZELESEK

rekedtes hangját, akik mindmáig széltében-hosszában mesélik Békés és Bihar falvaiban az alagúti kincsek sorsát:

„A gyulai alagútnak a bejárata valamikor annak a dombnak az ódalába” vót, amék a Sájber puszta mellett a hótt Kölesér partján van. Özön píz van ebben eldugva. Oszt ha valaki burokba virágvasárnapján születik, hetedik gyereknek, az látó lesz, oszt a kihozhatja a sok kincset...”

Fogy miért gondoltam épp e hiedelemre?

/ tért, mert - hitem szerint - Békés, Bihar s Hajdú népe réges-rég rálelt a csodálatos alaúgtra s benne a kincsekre.

Mert egyikük így köszön a másiknak: „Dobrí gyen!” Amaz így fogadja: „Buna zua!” Vagy éppen: „Jó napot!”

Más-más nyelven szólanak egymáshoz - mégis, mindenki érti a másikát.

Más-más nyelven szólalnak meg ugyan; de azért érthetően és világosan mondja ki-ki ugyanazt: „Hazánk. Szülőföldünk. Dajkáló táj...”

S hogy ezt mondhatják mindannyian: ez a legnagyobb kincs a világon.

Merényi László:

A merényi harangok

Merény régi bányászközség a Szepességben (Gölnicbánya közelében). Evangélikus temploma több mint kétszáz éves. Két harangja van. Az egyiknek neve „Glaube” (Hit), a másiké „Liebe” (Szeretet). A harangokon növényi mintás díszítés látható és német nyelvű szövege utal a múltra.

A községet a Szepességen megtelepült német ajú „cipszerek” alapították. Neve évszázadokig Wagendrüssel volt. A település lakói korán csatlakoztak a lutheri reformációhoz. Evangélikus iskolájuk 1571-ben jött létre.

A XVII. század végén a vallásüldözés nehéz helyzetbe hozta az itteni gyülekezetei is. Templomát erőszakkal vették el. Egy évszázad megpróbáltatásainak vetett véget II. József Türelmi Rendelete. Az evangélikus gyülekezet ismét szabadon tevékenykedhetett. Michael Gotthard lelkész nagy érdeme volt az, hogy 1785-ben felépülhetett a wagendrüsseli új templom.

Az evangélikus egyháznak a továbbiakban is komoly szerepe volt a község életében. 1802-ben az itteni 2464 fős lakosságból 1718-an tartoztak a lutheri valláshoz.

Wagendrüssel lakói nem voltak jobbágyok. A vezető réteget az őslakos („Bürger”) polgárok képezték; a Gura, Weiss, Seiler, Schwarz, Saltzer családok jelentették az evangélikus egyházközség legfőbb támaszát.

143