Evangélikus Naptár, 1992

ÉVFORDULÓK, EMLÉKEZÉSEK - VERSEK, ELBESZELESEK

H. Németh István:

Almélkodva hallgatták

„amikor tizenkét esztendős lett, felmentek Jeruzsálembe az ünnep szokása szerint.” (Lk 2,42)- Békesség neked, Ahira!- Béke veled is, Áser!

A fazekasok utcájában két jámbor pap találkozott. Ahira, a jól megtermett áldozópap szertartásosan helyezte párnás kezét paptársának jobb vállára. A fiatalabb Áser sem maradt adós az idősebb paptársnak kijáró tisztelettel. Kezét homlokához érintette, majd Ahira ősz szakálla végét simította meg. Dús volt ez a szakáll és jólápolt, mint maga az egész ember, akiről szinte sugárzott a jólét és megelégedés.- Jó időt adott mára Adonáj-Isten — szuszogta fényes arccal Ahira, miközben verítékét törölgette patyolat kendőjével.

127