Evangélikus Naptár, 1983
Mezősi György: Az "írott szó" ma
szolgálatban való megerősödés érdekében ennek az ige-áradatnak az áldásaival s vagyunk-e mi magunk is annak lelkes postásai. KÖZVETLEN VONAL Méltán értékeljük nagyra magyarországi távbeszélőhálózatunk fejlődésének nagy eredményét, amely lehetővé teszi a távhívás útján a közvetlen kapcsolatteremtést. Ilyen közvetlen kapcsolatteremtésre vállalkozik az Evangélikus Élet, amikor rendszeresen közli magyarországi evangélikus egyházunk országos szerveinek minden gyülekezetünket s azon belül minden gyülekezeti tagunkat érintő döntéseit, határozatait, eseményeit. De nagyon nagy számú tájékoztatást, információt közöl riportok, interjúk, beszámolók és hírek formájában az egyes gyülekezetek életéről, gondjairól és örömeiről, közegyházi, egyházmegyei és gyülekezeti munkacsoportok tevékenységéről, intézményeink munkájáról, sőt egyes hittestvérek és családok öröméről és szomorúságáról is közvetlenül értesít. Bekapcsol bennünket a „nemzetközi vonalba” is, amikor elsősorban is a jelenlevő fül- és szemtanúk segítségével ad „helyszíni tudósítást” a különböző nemzetközi egyházi találkozókról, konferenciákról, gyűlésekről. Közli ezek közös állásfoglalásait, döntéseit, határozatait, amelyek bennünket is érintenek, de nem egy esetben közvetlen kapcsolatban vannak az egész emberiséget érintő kérdésekkel és együttes cselekvésre hívnak bennünket is. Valóságos „forró drót” köt össze bennünket különösen is ezekben az években a világ lutheránizmusának nagy családjával, az annak ügyeit összefogó, egymással egybekapcsoló genfi központ osztályaival és munkatársaival, akik velünk együtt elsőrenden vállalták a nagy munkát és felelősséget jelentő Vll. nagygyűlés megrendezését Budapesten és nemcsak a TV egyenes adásában, hanem személyesen is kapcsolatba kerülnek majd egyházunk gyülekezeteivel. Mi ez, ha nem a páli és lutheri Krisztus-test egyház építésének szolgálata az írott szó útján. LELKI KALAUZ Ilyen, vagy hasonló címet adhattak volna könyveiknek a reformáció majd később az egészséges lutheránus pietizmus írói. írásaik, miközben a lélek mélységeiben folyó vívódásban is segítséget kívántak nyújtani hitben testvéreiknek, még inkább törekedtek arra, hogy kortársaiknak tanácsot, útmutatást, sőt példát is adjanak arra, miképpen élheti meg a keresztyén ember hitéletét a mindennapi élet valóságában, hogyan viszonyuljon kora különböző kérdéseihez, az őt körülvevő környezethez. Úgy is mondhatnánk, hogyan tudja a Krisztus és a Szentlélek erejével egyszerre betölteni a nagy parancsolat mindkét irányú elkötelezését, hogy Lutherra gondolva, szinte kérdezés nélkül cselekedje a jót, az éppen szükségeset embertársaiért. Az Evangélikus Élet a lutheri „két birodalomról” szóló tanítás és a ráépülő diakóniai teológia keresztyén, evangélikus erkölcsi konzekvenciája alapján igyekszik ilyen lelki kalauzolással egyrészt tájékoztatni szocializmust épitő népünk politikai és társadalmi életének kiemelkedő eseményeiről és az egész társadalmat foglalkoztató kérdésekről, de ugyanígy figyeli az egy vérből teremtett emberiség mai életét is. Nem szemlélődésre és meditálásra int a világ dolgai felől, hanem a szeretet cselekvésére ösztönöz. Ha kell, nyíltan szól a bajokról, gondokról is, hogy oda mutasson, ahol éppen helye van a hitből való tettnek a családban, munkahelyen, a lakóterületen, az ország ügyeiben. Ez a szol127
