Evangélikus Naptár, 1983

Pásztor Pál: „Az álom testvére.”

GYURÁN GYÖRGY (1894-1982). Kevéssé ismert pályatársaink közé tartozott. So­ha nem csábította távoli munkamező. Ahonnan indult, ott hűséggel helytállt, s nemze­dékeknek egész sorát indította el bizonyságtevő életre. 60 éven keresztül szolgált az orosházi gyülekezetben, vallástanító-lelkészként, mint a gyermekek lelki atyja. S bár 1955 végével „nyugalomba vonult”, ez nem jelentette számára a kikapcsolódást. Mind­végig benne élt abban a lelki közösségben, mely éltető eleme volt. Temetésén sok-sok tanítványa vett búcsút tőle. * BREUER OSZKÁR (1907-1982). Budapesten született, korán árvaságra jutott, és sok testi-lelki töredelem után indult el a lelkészi pályára. Tiszafóldvár és Mezőhegyes voltak első állomáshelyei. 1935-1951 között Kardoskúton, az Orosháza és Hódmező­vásárhely közti nagy tanya világban járta a végtelen utakat, toborozva híveit, szép temp­lomot építtetett, és jól megmunkált terepet hagyott utódára. 1951-57 közt a kis tokaji gyülekezet papja. Utolsó szolgálati helye a Nógrád megyei Szirák. 18 évig munkálkodik itt, lassan fogyó erővel, de töretlen buzgósággal, míg végül 1975 őszén testi látását mindjobban veszítve, nyugdíjazását kéri. Egerben, egyik lánya csendes otthonában akart még nyugodt időket élni, de hosszú és kínos betegség siettette halálát. * FECSKE PÁL (1910-1982). Csorváson született. Itt atyja kántortanító volt. 1937 őszén avatta lelkésszé D. Raffay Sándor püspök. Szolgálatát a „végeken”, Battonyán kezdte. A fiatal, ambiciózus emberre sok munka várt itt, de jó környezetben szolgálha­tott. Szolnok, Nagykáta, Makó, Irsa sem jelentett neki pihentető helyet. Majd visszake­rül Battonyára. 13 évig rója a szórványok útját, míg aztán az Úr nagyobb gyülekezetei, Nagyszénást bízza rá. Itt 23 évet tölt. Kezdő lelkészként nehéz testi munkát is vállal, gyermekeit áldozatos szeretettel neveli. Élete utolsó három esztendeje nyugdíjban telik. Szarvasra költöznek - feleségével - csendes otthonuk van, majdnem több időt tölt kór­házban, mint odahaza, de hősiesen viseli a szenvedéseket. Otthonában halt meg. Sokat szenvedett teste a tápiószentmártoni temetőben, szülei sírja mellett talált pihenést. * TEKUS ANDRÁS (1952-1982). Szombathelyen született, Kemenesmihályfán halt meg. A hivő lelkészcsalád egyetlen gyermeke több éven át, mint telefonszerelő dolgo­zott, belső elhivatása azonban a lelkészi pályára indította. Isten kifürkészhetetlen aka­rata szűk két évre szabta csupán szolgálati idejét, s ebből is az utolsó évet kórházban kellett töltenie. Felavatása után Szabó Izabella lelkészi munkatárssal kötött házasságot. Még megérhette kisfiúk születését, őt azonban gyógyíthatatlan betegsége sírba vitte. Te­metése Győrött, a Szigeti temetőben volt. Négy dunántúli egyházmegye sok-sok lelké­sze állt meg ravatala mellett és osztozott szerettei gyászában. Vívódó, kereső lélek volt, különösképpen a liturgia reformja foglalkoztatta. Vigasztalt és hitben erősített másokat akkor is, amikor maga vigasztalásra szorult. * 115

Next

/
Thumbnails
Contents