Evangélikus Naptár, 1967

Szabó József: Mikszáth Kálmán

A „Jó palócok és tót atyafiak” ma Mikszáthnak ugyanabba a könyvébe vannak egybekötve. Ez a két nép a szívében is együtt volt. „Kifestett személy — kalászhajú lányka ...” Maga Mikszáth fogal­mazta így: kalászhajú lányka az irodalom, kifestett személy a poli­tika. Sohasem lett hűtlen az irodalom­hoz, és tollát nem adta áruba, de érdekes módon, vonzódott a politi­kához is, pedig az akkor valóban kifestett személy volt. Érdeklődés­sel kezdődött, országgyűlési ügyes riportokkal folytatódott, s aztán becsvágy lett belőle. Hosszabb ideig volt országgyűlési képviselő. Halála közvetlen okát is kortesúton sze­rezte. Máramarosszigeten akart fel­lépni, meghűlt, s belehalt. Vérbeli politikus sohasem lett belőle, de azért életének erről a vargabetűjé­ről is elmondhatta: „Én csak a ha­zámat szerettem.” * „Papok ivadéka vagyok.” A két­szer feleségül vett, evangélikus Mauks Ilona írja Visszaemlékezé­seiben: „A pesti evangélikus egy­ház külön Mikszáth-ünnepséget tar­tott (az író 1910-es országos nagy írói jubileuma során). Kálmán örömmel ment oda, s igen emelke­dett hangulatban jött vissza .. ”Nagy szónokok és jó hazafiak ezek a mi papjaink ... fjgy megfogták szívemet, hogy beszédem végén ezt mondtam: Szívemből kívánom, hogy az egyházban állandó legyen a béke, ■ de ha mégis felbukkanna a múlt rémes idő kísértő árnya, én nem fogok félni. Meglehet, hogy eljön az az idő, amikor nekem is elő kell vennem kis acélfegyveremet, a tol­lat, és akkor nem fogom megta­gadni, hogy a turopolyai és lónya- bányai papok ivadéka vagyok.” Apai ősei közt öt evangélikus lel­készt találunk. Apja, anyja, fele­sége evangélikus. A rimaszombati protestáns gimnáziumban kezdi s a Selmecbányái evangélikus líceum­ban fejezi be középiskolai tanulmá­nyait. Legjobb barátai közé tartozott Györy Vilmos orosházi lelkész. E költőpapunk szép nekrológját is Mikszáth írta meg. A horpácsi Mikszáth-kúria (ma múzeum) nagy előcsarnokában ma is látható az a szószék, amelyet azért állíttatott, hogy a környék szórványevangélikussága időnként istentisztelethez juthasson. Nagy írói jubileumán Raffay Sándor, akkori budapesti lelkész köszöntötte a Luther Társaság ne­vében. Több művében — Különös há­zasság — szót emelt a lelkiismereti szabadságot elnyomó klerikalizmus ellen. S nem belemagyarázás, ha azt mondjuk, hogy Írásain komoly evangéliumi derű ömlik el. Scholtz Gusztáv evangélikus püspök temette. Felesége és fia a horpácsi kis evangélikus temetőben várja a fel­támadást. * „Nagy rendet vágott a halál”, — ezekkel a szavakkal adta tudtul az orvos a családnak az író halálát. 1910. május 16-án, írói pályakez­dése negyvenedik évfordulóján, olyan méretű országos ünneplésben részesítették, amilyent magyar író sem azelőtt, sem azóta nem kapott. Akkor már bölcsészkari dísz- doktor, többszöri országgyűlési kép­viselő, a Petőfi és Kisfaludy Társa­ság a Tudományos Akadémia tagja, országos és európai hírű író. Mikszáth meghatott szavakkal köszönte meg az üdvözlések árada­tát. „Szeretett Nógrád vármegyéje” szavait külön is. „Azzal a tudattal oszoljanak haza, hogy láttak ma egy boldog embert.” Tizenkét nap múlta, 1910. május 28-án meghalt. 114

Next

/
Thumbnails
Contents