Evangélikus Naptár, 1967
Rédey Pál: Tessedik Sámuel (1742-1820)
városok, de a magyar vármegyék „takarékosságán”, vagy bürokratikus rosszindulatán elvérzett a leg- parány;bb jószándék is. A művelet- lenség nemcsak a jobbágyság széles tömegeit jellemezte, hanem a megyei tisztviselőket is, akik sokszor egy-egv rendelet elolvasására is képtelenek voltak, nem hogy annak végrehaitására. Csupán jellemzésképpen álljon előttünk egy adat. 1770-ben összeírták az ország népiskoláit. 18 700 községben összesen 4000 népiskoláról tudunk. Nem csoda tehát, hogy a legnagyobb magyar betegség a műveletlenség volt. Ilyen körülménvek között kell értékelnünk Tessedik Sámuel kezdeményezését. Tessedik valóban magasan kortársai fölé emelkedik. Érdeme elsősorban abban van, hogy nem elméleti tudós, hanem gyakorlati ember. Külföldi tanulmányútja után Szarvasra kerül lelkésznek. A község maga sem régi. Egykor ezt a vidéket lakosságával együtt teljesen elpusztította a török. A hódoltság és a kuruc háborúk után a Har- rucken-nek kapnak itt három vármegyére (Békés, Csongrád, Zaránd) kiterjedt területet, amelyen 1715- ben mindössze 22 magvar lakos van (!). Harruckem a Felvidékről szlovák telepeseket hoz és 1722-ben alapítja meg Szarvast. Első 300 lakója csabai, gömöri. zólyomi szlovákokból rekrutálódik, majd felszaporodnak a Podmaniczkyak aszódi birtokáról ide szökött szlovákokkal. A szomszédos szlovák községek már azután a Szarvasról kirajzott családokból alakultak. Ebbe a „városba” került tehát Tessedik lelkészként, és amikor itt Szarvason megkezdi tevékenységét, ugyanolyan gazdasági és társadalmi viszonyok uralkodnak mint az Alföld bármely más paraszttelepülésén. Szik, mocsár, futóhomok váltották egymást ezen a „pusztaságon”, s a mindennapi kenyér is alig termett meg. Lehet-e ezen változtatni? Tessedik első akácfáját 1768-ban ültette el, példát mutatva, hogy a homokban kitűnően köt az akác, szemben a kormány által ajánlott fűzfával. Egv-két évtized alatt valóságos akácerdő vette körül Szarvast. Az első akác ültetése utáni évtizedben özvegy Harruckern bárónétól 45 hold szikes földet kapott művelésre. A tudós gyakorlati pap ebből is termőföldet varázsolt. Meghonosítja vidékén a lucernát, az állati takarmány elsőrendű növényzetét. Elve. hogy nincs lehetetlen. Az ész segítségével leküzdhetők a természet támasztotta nehézségek. Tessedik még mai mértékkel mérve is korszerű és modern. Arról nem is szólva, hogy tulajdon korában milyen na-y dolog volt szembeszegülni a teljes elmaradottsággal, megrögzött butasággal, rosszindy- lattal és tömegnvomorral. Kétoldalú a tevékenysége. Bizonyít és tanít. Bebizonyítja, hogy a természet adottságain lehet változtatni, de alaposan ismerni kell a természetet, mert vele szemben a küzdelmet felkészülten és művelten lehet csak folvtatni. Híres mező- gazdasági iskolájában ísaját ereiéből hívta létre!) e kettős szempont figyelembevételével nevelte növendékeit. (Ez az iskola szolgál egyebekben alapul és mintául a Festetics György-féle Georgikonnak, amelyet 1797-ben állítottak fel.) Az első mezőgazdasági munka-iskola (ma gyakorlati iskolának neveznénk), tehát Tessedik műve volt.- Bátor és nagy kezdeményezés ez, különösen egy mezőgazdasági országban. Az iskolában nyert tudás és Tessedik munkássága oly erős hatású volt, hogy az Alföld mai képén még ma is leolvashatjuk Tessedik szándékát és eredményeit. Tessedik azonban nemcsak Szarvas határában tevékenykedik. Szorgalmára és munkabírására jellemző, hogy kitűnő tudományos művek egész sorát írja meg, (művei német nyelven jelentek meg, csak 98