Evangélikus Naptár, 1967
Pálfy Miklós: A felelősség fokozása
dozza annak bűneit, de azokat a bűnöket is, amikkel a tanítványai vétkeznek ellene. Ezért mint a reformáció népe tartozunk annyival a világnak, hogy nem menekülünk ki belőle, hanem Krisztus példája nyomán felelősen dolgozunk érte. Arra is megtanított bennünket a reformáció, hogy ne akarjunk egyházat csinálni a világból. Isten akarata szerint a világ világ marad mindaddig, amíg Krisztus el nem jön dicsőségben. Csak a hitetlenség bukdácsol azon a tévúton, hogy ezen a világon csak akkor tudunk segíteni, ha mindenki Krisztus tanítványa lesz. És csak akkor lesz béke, jólét és boldogság ezen a földön, ha Isten ítélete végigsújt rajta. Ezt az utat megjárta a ke- resztyénség a középkorban, éppen a reformáció előtt, és megjárta a reformáció után is, amikor a katolikus ellenreformáció tűzzel-vassal kényszeríteni akarta az embereket az „egy igaz hitre”. Jezsuita gyóntatóatyák úgy értelmezték a keresztyén felelősséget, hogy a végén rosszul értelmezett világot csináltak az egyházból. Ma is nagy a kísértés még evangélikus körökben is, hogy középkori értelemben vett uralmat szeretnének gyakorolni a világ fölött, mintha az nem tartoznék a teremtő Isten uralma alá. Ez a magyarázata annak, hogy miért értjük a világért hordozott keresztyén felelősséget egészen széles fronton, mint a keresztyén ember és a keresztyén egyházak küldetését az egész emberiségért és az egész teremtett világért. Ez a magyarázata annak, hogy a diakóniá- ban miért értiük benne mindazt, ami béke, jólét, emberi boldogság, illetve az ezért végzett munka és harc a kereszt vén felelősség jegyében. Ez a felelős küldetés minden emberért folyik. Az evangélium nem ismer előnyben részesített vagy a szolgálatra méltatlan népeket és embereket. Az evangélium nem tud a faiok megkülönböztetéséről, sem politikai megfontolásokról. A reformáció értelmezte felelősség az evangéliom ügyéért azt jelenti, hogy készek vagyunk mindenkihez menni, mindenkit tanítani, mindenkit szeretni és mindenkin segíteni. Ahogyan az Írás mondja: „Bizony mondom nektek: amit cselekedtetek eggyel e legkisebb atyámfiai közül, énvelem cseleked tétek.” Dr. Pálfy Miklós A miskolci evangélikus templom 47
