Evangélikus Naptár, 1967
Túrmezei Erzsébet: A „tételek kapuja” előtt
A „tételek kapuja” előtt Papírlapra írta, íakapura szögezte. 450 éve már ... Ma Wittenbergben érckapu fogad, és Luther 95 tétele ércbeöritve vár. Csendben betűzgeted. A fakapu tűz martaléka lett. A tételíró kéz elporladt a vártemplom alatt, a kripta ölén. Az ércbetűk sora keményen, hidegen szemedbe néz. őszi nap vet rá bágyadt sugarat. Késő zarándok, olvasd, örülj: így megmarad. Valamikor riadó volt, nem hideg ércbetű. Lázas tekintetű polgárok és diákok olvasták és vitatták ... másolták ... száiról-szájra, kézről-kézre adták __ Nv omában kigyulladtak az arcok, a szívek. Nem érckanun, nem naníron, szívekben élt, dobogott, lüktetett. Mert erő volt és Evangéliom! '^WVWVWWWVWWWWWWW>/WVWW»/WWWWWWWWWVWS/W»/WVWWVWWWV 23
/
