Evangélikus Naptár, 1955
JÓ, HA A GAZDÁK TUDJÁK
Húsz centinél mélyebb talajrétegben már rendkívül kevés a levegő, ezért itt az anaerob baktériumok szaporodnak el, s a növényi és állati maradványokat humusszá alakítják át. Így jön létre a morzsás talajszerkezet. A mélyszántással a talaj mélyebb, tehát morzsalékosabb rétegéből hozunk fel földet a felszínre, míg az elporosodott felsőréteg lekerül mélyebbre, és a levegőt nem igénylő baktériumok megint morzsás szerkezetűvé alakítják Üt. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt jelenti, hogy az ősszel 20—30 centi mélységben szántott talaj, mintegy két és félszerannyi nedvességet szív magába, mint a rossz szerkezetű tömődött föld, amelyet nem szántottunk le ősszel. A talaj szántott rétegében elraktározott víznek rendkívül nagy szerepe van a termés kialakításában. Köztudomású, hogy minél több nedvességet tudunk tárolni a nyári száraz hónapokra, annál könnyebben érjük el kitűzött célunkat, hogy búzát az eddiginél egy-két mázsával, kukoricából pedig három-öt mázsával termelünk többet kát. holdanként. A mélyszántás nemcsak a talaj vízbefogadó képességét növeli, hanem a növényi anyagok mennyiségét is gyarapítja. A talaj fellazításával ugyanis levegőt juttatunk a talajba és elősegítjük a hasznos talajbaktériumok szaporodását, a felső réteget. A mélyszántás hatására tehát a talaj még trágyázás nélkül is gazdagabbá lesz tápanyagokban. Ez persze nem jelenti azt, hogy a mélyszántás a trágyázást feleslegessé teszi, hanem azt, hogy a trágyafélék is csak jólművelt talajban érvényesülhetnek. Tehát a mélyszántás egyik alapvető feltétele a trágyázás eredményességének is. Teljes kifejést! A tehén tőgyének teljes kifejésére fokozott gondot kell fordítani. Nem szabad benne tejnek maradnia. Ennek több fontos oka van. Az utolsó tejcseppek rendkívül bővelkednek zsírban (tejszíntartalmuk 12—14 százalék), tehát értékes terméket veszítünk, ha a tőgyet nem fejjük ki teljesen. A hiányos kifejés gátlólag hat a további tejelésre és okot szolgáltat a tőgy megbetegedésére. A tőgyben maradt tej megalszik és eltörni a tejcsatornákat. Ez gátolja vagy teljesen megakadályozza az egyes mirigyrészletek működését és a mirigyállomány gyulladására vezet. Ezért a fejést mindig kövesse a tőgy masszírozása és utána csepegtessük ki még a tőgyben összegyűlt tejet. A vetések sortávolságáról A keskeny sortávolságú vetés következtében az egyes növények tenyészterülete megközelíti a négyzetes alakot, s ez lehetővé teszi, hogy a növények tökéletesebben és egyenletesebben kihasználják a talaj ! víztartalmát és tápanyagait. A szokásos — 12—15 centiméteres — sortávolságú vetéskor 1 négyzetméternyi területre 350—400 mag jut, ezek 7 sorban helyezkednek el, s egy-egy sorba 50—60 mag kerül, tőtávolságuk tehát kb. 2 centiméter. Ha ugyanennyi vetőmagot keskeny sortávolságra vetünk, akkor 1 négyzetméterre több sor jut, a vetőmagok pedig 4—5 centiméter távolságra kerülnek egymástól. A keskenytávolságú vetés megnehezíti a gyomnövények elszaporodását is és csökkenti a talajnedvesség elpárolgását. 94
