Evangélikus Naptár, 1955

AZ ELSŐ LÉPÉS

ÁZ ELSŐ LÉPÉS ŰJESZTENDŐ ELSŐ NAPJÁN, az első, aki mellénk szegődik: a Holnap. Megfogja a kezünket és megindul velünk egy ismeretlen úton. Ez a hideg, közönyös kézfogás, a letakart arc, az ismeretlen út, bizony megdobogtatják az ember szívét. Ilyenkor lopva végig­mustráljuk titokzatos társunkat s úgy szeretnénk megtudni róla, hogy kicsoda ő: barátunk, vagy ellenségünk, kedvesünk, vagy a vég­zetünk. Ügy szeretnénk egy kicsit kotorászni a zsebében, hogy váj­jon mit hozott nekünk?! Örömöt, vagy bánatot, életet, vagy halált. De a Holnapnak néma marad az ajka és mindig letakart az arca. Tarisznyája tele van pecsétes levéllel és mindennap csak egyet le­het felbontani belőle ... Már ez maga is milyen gyönyörű prédikáció: hogy Isten mindig a mát adja minekünk. A tegnap már elbúcsúzott tőlünk, a holnap még nem érkezett meg, de a ma a miénk. Ne sírjunk tehát a teg­napon és ne gyötörd magad a holnappal. Légy gazda a mának a föld­jén. Légy munkás a ma műhelyében és légy hívő a ma templomá­ban. Ez annyit jelent, hogy úgy élj, mintha ma estig tartana az. életed. Siess elvégezni a munkádat, hogy ne maradjon utánad tenni­való és javítani való. Végezd el becsülettel a ma munkáját. Ez any­agit jelent, hogy ma szeresd az Istent. Ma keresd meg. Siess imád­kozni, szavát meghallani, gyermekének lenni. Bűneidet és minden ügyedet Vele elintézni. Ne felejtsd el, hogy a mennyország mindig a ma küszöbén van. Ez annyit jelent, hogy siess szeretni. Ha valakit meg akarsz simogatni, vagy meg akarsz csókolni, ma tedd. Ha vala­kit megbántottál, ma intézd el: ma kérj bocsánatot. Ha tele van a szíved vagy a kezed ajándékkal, ma add oda. A munkádat az em­bereknek, a hitedet a gyermekednek, a szívedet az Istennek. A Holnap mindig pecsétes levél, de amikor remegve átveszed, lásd meg rajta a feladót: hogy minden levél Istentől érkezik. Ez az újesztendő is és minden napjának lezárt levele Istentől érkezik. — Milyen megnyugtató dolog levelet kapni attól, akit szeretsz. Még nem tudom, mi van benne. Még nem bontottam fel. Csak a kezem­ben tartom és máris felmelegszik a szívem: Ö írta. Tőle jön az üze­net. Lehet, hogy vidám hír érkezik benne, lehet, hogy szomorú. De semmiképpen sem lehet rossz, hiszen sohasem akar bántani az, aki szeret. Ezt az esztendőt is Isten küldi. S te miért félsz, miérté kér­dezed, hogy örülni fogsz-e, vagy sírni, hiszen ez az esztendő is Attól való, Aki a golgotái kereszten Jézus vérével írta meg vallomását néked: Örökkévaló szeretettel szeretlek téged! Isten nem akar bán­tani. Aki egyetlen Fiát is odaadta érted és a Golgotáról Krisztus vérével írta meg szeretetének és örök hűségének a levelét, most sem írhat neked mást ebben az újesztendőben, mint szeretetének 2 10 5 19

Next

/
Thumbnails
Contents