Evangélikus Naptár, 1951

Üdvösségünk esztendeje

ft

Üdvösségünk esztendefe

A természet éve kétségtelen jelekkel, szabályos iisanétlpdésben folytatódik életünkben, A rijgyfa- kadás, zöldelő vetés, bulió falevél, csípős szelek és hótakaró világosan jutatják a természet évét. Isten: nek csodálatos teremtő és gondviselő rendje nyilatkozik meg benne, ő mondotta: amíg a föld áll, ne szűnjék meg vetés és aratás, fagy és hőség, nyár és tél, nappali és éjtszaka. Amig a világ világ, ez így is fog folytatódni.

fíem úgy az egyházi év. Ennek ismétlődő szakaszait nem a természet jelei, nem sárguló lomb és hó- pelyhek hullása jelzik. Az egyházi esztendő Isten nagy gondolatainak és elhatározásainak hordozója. Határkövei kegyelmének tettei mutatják, melyet fiában, a Jézus Krisztusban nyilatkoztatott ki.

Természetet és kegyelmet nem lehet hát felcserélni, vagy egymással helyettesíteni. A természet éve s az e^ ház esztendeje nem esik e'-’be, hanem különböző a kezdetük és más-más eredményeik vannak. A hit nem a földi történésekhez, hanem az örök Isten igéjéhez fordul. Az adventi harangszó nyitja meg az egyházi esztendő templomkapuit, amelyen ha belépsz, Isten elmond néked mindent, ami üdvösségedre szolgál!. Igéje áltál Isten a nagyünnepek, karácsony, húsvét és pünkösd s a hozzájuk fonódó csendes idő alatt a keresztyén tanítás s az üdvösség kpskgny útjának gazdag világi}ba vezet be. A gyülekezet egyre mélyebben gyökerezik be általa Isten szavába. 1' éz időkben iránymutatóvá, a hit tompa'ásakor kérlelhetetlen ösztönzővé válik.

Ezen épül a gyülek. et élete A hit útja itt tárul ki, a konfirmandus ifjúság itt nő a gyülekezőibe, idegen körül ez által válik meleggé az egyház élete. Nem véletlen, hogy a művészet, zene, költészet annyi ösztönzést kapott belőle s hogy a nép ősi szokásai olyan meleg természetességgel és életszerű közvetlenséggel fonódtak az egyházi év eseményei köré.

Ne zavarjanak a latin nevek. Qseink hitének mélyből búgó harangja kondul benne. Az ő vállukon épül tovább a Szentlélek által örök, új formálással az egyház élete.

Jöjj s ahogy múlik az egyház esztendeje, vasárnapról-vasárnapra nézzünk be a megnyíló ablakokon Isten országának rendjében s látni fogod, hogy oszlatja villám villám után a sötétséget, míg minden hit világosságában nem tündököl.