Evangélikus Naptár, 1951
Ivan Szergejevics Turgenyev - Turgenyev: A leveske
Ivan Szergejevics Turgenyev Ezernyolcszáztizenyolcban született és ezernyolcszáznyolcvanhárom- ban halt meg, — hatvanhét évvel ezelőtt, az orosz irodalom nagy klasszikusa, Ivan Szergejevics Turgenyev. Már kora ifjúságában fogadalmat tett, hogy egész életét a jobbágyság felszabadításáért folyó küzdelemnek szenteli és fogadalmát becsületesen beváltotta. Irodalmi munkásságát, életének egész alkotó tevékenységét a hűbériség éá az önkényuralom jármában nyögő orosz nép szabadságáról alkotott gyönyörű álma ihlette. Turgenyév finom érzésű műyész, ragyogó tollú író volt és kiemelkedő alakja a tizenkilencedik szá zad orosz társadalmának Műveiben kifejezésre juttatta kora orosz életének alapvető kérdéseit. Elbeszé léséiben és vázlataiban, — amelyeket «Egy vadász feljegyzései» című könyvében gyűjtött ősze —. részletesen és hűen mondja el a jobbágyok keserű életét és mutatja a pusztuló orosz nemesség rossz ef- kölcseit. Egész sor halhatatlan regényt írt Turgenyev, alkotómunkájának jelentősége és hatása rendkívül nagy volt hazájában. A haladó orosz fiatalság szellemi vezérének tekintette a kiváló írót, követte politikád tanításait és forradalmi célul tűzte ki azokat: a jobbágyság felszabadítását, a földkérdés megoldását. Turgenyev csodálatosan bánt az orosz nyelvvel. — «Turgenyev, Tolsztoj, Csernyisevszkij és Dobrol- jubov nyelve nagy és hatalmas* ír« ja Lenin s ebben a névsorban Turgenyev szerepel elsőnek. Művei már életében óriási népszerűségnek örvendtek külföldön is — egyike volt a világirodalom legbecsültebb és legolvasottabb íróinak és ma is az. Turgenyev: A leveske Meghalt az özvegyasszony húsz esztendős, egyetlen fia, a legdolgosabb legény a faluban. A falu úrnője hírét vette az özvegy gyászának és temetés napján elment hozzá meglátogatni. A viskó közepén állt az asztal mellett és jobbkezének kimért mozdulataival (a balkeze üresen lógott le) egy kormos fazék fenekéről üres leveskét kanalazott lassacskán. Az özvegyasszony arca beesett, elgyötört, kivörösödött szeme duzzadt volt ... de állt szálegyenesen, mint a templomban. „Uramisten — gondolta az úriasszony. — Ez képes enni ilyenkor... mégis csak durva lelkek ezek.“ És eszébe jutott, hogy mikor az ő kislánya meghalt, kilenchónapos korában, ő lemondott arról a gyönyörű nyaralóról Pétervár közelében és tLZ egész kánikulát a fővárosban töltötte. 66
