Evangélikus Naptár, 1951
Mit várhatunk az ötéves tervtől?
Mit várhatunk az ötéves tervtől? Növekvő jólétet, emelkedő termelést és a dogozók kulturális felemelkedését, városokban e$ falvakban egyaránt A magyar népi demokrácia tervszerűen irányítja az ország fejlődését. Hároméves tervünk eredményekép újjáépüli népgazdaságunk, amely a fasiszta háborúban oly súlyos károkat szenvedett. Az ötéves terv célja tovább eredmények elérésével egész népgazdaságunk átszervezése. Erre a célra az országgyűlés 50.9 milliárd forintot irányzott elő, éspedig 21.3 millió forintot az ipar, 8 milliárdot a mezőgazdaság, 7.5 milliót a közlekedés, 7.4 millárdot Lakásépítés, község- és városfejlesztés, egészségvédelem, szociálpolitika és kulturális beruházások céljaira, végül 900 mllió forintot a kereskedelem fejlesztésére. Mit jelentenek ezek az óriási számok? Azt, hogy az ipari termelés értéke 1954-ben el fogja érni az 1949. évi termelés 186.4 százalékát, a mezőgazdaság 142.2 százalékkal termel majd többet s a gyáriparban foglalkoztatott munkások száma, amely a hároméves tervidőszakban 200 000 fővel emelkedett, továbbá 427.000 fővel fog megnőni, az átlagos életszínvonal eléri a háborúelőttinek 185 százalékát, ami nemcsak az anyag fogyasztás megnövekedésében, hanem az általános kultúra elterjedésében, a lakásviszonyok meg- javulásában és közlekedési hálózatunk korszerűsítésében, tehát az utazás gyorsabbá és kényelmesebbé Válásában is kifejezésre fog jutni. Olyan mértékű ez az életszínvonal-emelkedés, amilyenről a lökés országokban nemcsak most, a kibontakozó gazdasági válság és az eszeveszett háborús fegy- vetkezési verseny idején, de még az úgynevezett crégi jó időkben* sem lehetett soha szó. Népgazdaságunk tervbevett fejlesztésének legfőbb feltétele széntermelésünk nagyarányú növelése. Széntermelésünket az 1949. évi 11.5 millió tonnáról 18.5 millióra kell emelnünk, hogy lehetővé váljék villamosenergia termelésünknek az 1949. évi 2.2 millió kilowattóráról 4.3 milliárdra való emelkedése, nyerstermelésünk 125 százalékos növelése 428.000 tonnáról 890.000-re és általában mindazoknak a célkitűzéseknek megvalósulása, amelyek széles ez országban jobb életfeltételeket teremtenk úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban foglalkoztatott fizikai és szellemi dolgozók, valamint azok családtagjai számára. A gyorsított iparosítás szükségessé teszi új, korszerű műszaki eljárások bevezetését, ami azáltal, hogy a jelenleg kézzel végzett s főként a nehéz és az egészségre ártalmas munkák legnagyobb részét gépesítik, általában a munka könnyebbé válását fogja maga után vonni. Az ötéves terv útján megtörténik az ország iparszegény vidékeinek iparosodása, amelynek során iparosodó várossá válik Szeged. Deb récén, Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Makó. Szolnok Kecskemét, Kaposvár, Zalaegerszeg, Kalocsa. Eger, Székes- fehérvár Szombathely, Veszprém, Nyíregyháza, Gyöngyös és Szék- szárd is Az ötéves tervnek egyik másik főfeladata mezőgazdaságunk elmaradottságának megszünlelése s a mezőgazda- sági termelés hozamának nagymértékű emelése. Evégből szükségessé váll mezőgazdaságunk nagyfokú gépesítése és ezzel együtt a nagyüzemi, korszerű gazdálkodás kiterjesztése a mezőgazdaságban. A tervidőszakban a mező- gazdasági beruházásoknak több mint fele a gépesítés céljait szolgálja. Nagymértékben növelik a mezőgazdaság 36
