Evangélikus Naptár, 1951
Dömötör Ilona: Milyen lehet a templem éjszaka ?
Milyen lebet a templem éjt szaka ? Ti a templomot úgy ismeritek, Amint nap néz be tágas ablakán, Miként az Úr szent, tündöklő szeme. És emberajkon és az orgonán Eggyé simul a hullámzó zene, Míg elnyugszik a lelkek mély tava, S fölötte, mint fényszárnyú, szép sirály Lebeg a lelkész megszentelt szava. Ti a templomot így ismeritek. Milyen lehet a templom éjtszaka? Az ablakon át árnyat fest a hold És minden árnyék oly szörnyű merev ... A tornyon gúnyos kuvikhang sikolt. Avult padokban szorgos szú motoz, Szennyes hálóján a pók elpihent. Üres szószéken, néma orgonán, Félelmet suttog az éjféli csend. Mily idegen a templom éjtszaka ... Ti a lelkertiet úgy ismeritek, Hogy nap süt rá és zsoltár a szava. Embertársaim gondoltok-e rá, Milyen lehet a lelkem éjszaka? Hogy makacs árnyak sűrűn belepik, S vádolja fojtott, éjféltáji csend. Pók szennyez szúront és kuvik gúnyol. Nagy sötétjében minden, ami szent... Ha így találtok, kérlek, gyújtsatok Egy gyertyalángnyi vigaszsugarat! Lássam: a templom templom éjjel is És mindörökre Istené marad! Dömötör Ilona
