Evangélikus Naptár, 1951
Vető Lajos dr.: Az egyházak a béke szolgálatában
tanár ismertette a Kékemozgalom eddigi történetét s kiemelte,^ Rogy at eddigi eredményekkel megelégedni nem szabad, mivel a háborús veszély napjainkban növekedett. A békemozgalomnak ezért új tömegeket és uj harcieszközöket kell bevetnie. A második előadást Darvas József tartotta, aki hitet tett a békeharc melletti s hangsúlyozta, hogy a béke védelme a haza védelmét is jelenti s rámutatott arra, hogy noha a békeharc élén az egész világon a kommunisták állanak, a békéért folyó küzdelem nem csupán a kommunisták ügye. «Ügye ez minden embernek, aki az életet akarja és nem a halált, aki az építő, teremtő munkát akarja s nem a pusztítást, aki családja, gyermekei nyugodt életét akarja s nem az égő városok, falvak, beomló házak nagy temetőjét.» Darvas József rámutatott arra is, hogy a békemozgalmat tettekkel kell erősíteni. «Szinte minden napunk munkáját úgy kell mérnünk: rajtam is áll, hogy megvédjük-e a békét, eleget tettem-e ma érte. Ha vannak, — mert vannak — még közömbösek, jószándékú, de még passzív hívei a békének, azokban is fel kell gyújtani a felelősségérzést, a cselekedet szándékát, a tett elhatározását.» Az elhangzott többi beszédből illetve hozzászólásból különösen kiemelkedett Veres Péter parasztíró beszéde. Veres Péter a Szovjetúnióban. különösen Ukrajnában szerzett tapasztalatai alapján rámutatott arra, hogy milyen félelmetes erő a hazaszeretet. «Igen, félelmetes erő a haza- szeretet. Ezt jegyezze meg magának mindenki, aki más népek házatájára, életére vagy szabadságára tör vagy akar törni. Annak a háznak, udvarnak, utcának, falunak, határnak a szeretete, ahol születtünk és növekedtünk, annak a bokornak a szeretete, amelyről az első vesszőt és első fűzfa sínot vágtuk, annak a földnek a szeretete, amellyel az emberrélevés első próbatételeit, munkában, legényharcban, szerelemben átéltük, annak a népnek a szeretete, amelyben a közösség által megértettük, hogy kik vagyunk I és mit érünk, annak az iskolának, munkahelynek, műhelynek a szeretete, I amelyben emberi és munkás becsületünket megszereztük, félelmetes erő, azt hiszem a legnagyobb erő a társas emberi faj történetében. Ha van ' egyáltalán értelme annak, hogy az író írjon, hogy gondolatait, érzéseit, véleményeit másokkal közölje, mondhat-e mást, mint amit minden dol- ; gozó ember és egyáltalán minden becsületes ember mondhat: békét akarunk!» A többi sok szép és értékes gondolatban gazdag lelkes hozzászólást természetszerűen nem ismertethetjük, ellenben jó lesz megörökítenünk az összes hozzászólásokból a főgondolatot Minden felszólalás és hozzászólás természetesen a háború ellen foglalt állást s a stockholmi felhívásnak megfelelően elsősorban az atomháború betiltását követelte. A második, ami úgyszólván minden beszédből kicsendült, a Szovjetunió és annak vezére. Sztálin iránti biza.om, amelyet és akit a békemozgalom sikerének zálogaként és biztosítékaként ünnepelt a kongresszus. A harmadik ismételten jelentkező gondolat: Korea és Vietnam szabad- ; ságáért küzdő népével való együttérzés. A következő, ami úgyszólván minden beszédből kicsendült: bélcekészségiink. harcos békekészség. Nem a gyengeség kifejezése hanem nagy. erős elszántság. 25
