Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)
1944-02-12 / 7. szám
BtoNCaiküSELFT ki. — A képviselőtestület dec. 21-iki ülésén a gyülekezet új másodfelügyelőjévé Vándor Zsigmond ny. miniszteri tanácsost, új templomgondnokává dr. Kneffel József kir. járásbírót választotta meg. — Fliegenschnee Frigyest, az egyházközség eddigi segéd lelkészét az egyházi főhatóság a kőszegi gyülekezet helyettes lelkészévé nevezte ki. Helyét Sopronban Heimler Henrik foglalta el. — Nitschinger János tanító 1943 december 1-én — 29 évi szolgálat után — betegsége miatt nyugalomba vonult. Debrecen. A gyülekezet lelkipásztora lelkészi körlevélben számol be a 130 ezer lakosú városban és a 40.000 négyzetkilométer területű sz.rvánvterületen élő mintegy 2200 evangélikus lélek részére a gyülekezeti munkáról, az egyesületi életről, a* hitoktatásról és az egyházi lapok szolgálatáról. Mohács. A missziói gyülekezet egyik szórványtagja, Sohl Jakab bácsfa- j pusztai földbirtokos 75 kg-os harangot | adományozott az épülő templom céljaira. Ugyanerre a célra az utolsó évnegyedben mintegy 8000 pengő adományt kapott a gyülekezet, • melyből 30C0 pengőt a város adott. Az Egyetemi Luther-Szövetség most kezdett előadássorozatában febr 1-én 1 Karácsony Sándor dr. egyetemi tanár beszélt arról, hogyan látja a magyar protestánt izmust az irodalomban. Az érdekes előadás alkalmával az egyetemi ifjúság zsúfolásig megtöltötte a Luther Szövetség helyiségeit. Házasságkötés. Porvicsán Imre kiskőrösi lelkész és Sziráczky Katalin áll. h. tanítónő február 7-én délben tartotta esküvőjét az orosházi evangélikus templomban. Az esketést Fecske Pál battonyai lelkész, a vőlegény sógora végezte. A szentendrei missziói egyházközség február 20-án műsoros szeretetvendég- séget rendez az építendő templom javára. Előadást dr. Kékén András lelkész. Szavalat, énekkari szám és színdarab egészíti ki a műsort. A Székelyföldi Misszió adatai az 1943. évről. Lélekszám 1634. (Ebből 410 él Sepsiszentgyörgyön, 1224 szórványban. Szórványok száma 113.) Keresztelés 38. Temetés 20. Esketés 3. Úrvacsorát vett 339. Betért 5, kitért 3. Konfirmált 5. A soproni gyülekezet 1943. évi statisztikai adatai. A megkereszteltek száma: 70 fiú és 81 leány, összesen: 151 gyermek. Konfirmált 98 fiú és 78 leány, összesen 176 gyermek. Úrvacsorával élt 4327 lélek,, közülük 94 a betegágyon. Házasságát egyházilag megáidatta' 70 pár (42 tiszta evangélikus és 28 vegyes vallású). Eltemettetett 70 férfi és 60 nő, összesen: 130 lélek. Egyházunkba betért 2, kitért 3. Személyi változások. D. Raffay Sándor püspök Ferenczy Zoltán eddigi ceglédi segéd lelkészt a budai-vári egyházközségbe küldte további szolgálattételre. Ceglédre viszont Láng Péter most felszentelt s -lelkészt osztotta be. Kitüntetés. A kormányzó úr Siklósi Kálmán aszódi igazgató-tanítót, az Országos Evangélikus Tanítóegyesület üdülőháza intézőbizottságának elnökét és Kasper Róbertét, a Községi Takarékpénztár Baross-téri tiókintézetének igazgatóját a Nemzetvédelmi Kereszttel tüntette ki. 8 Minthogy a város saját könyvny-omtató műhelyét a németek szétrombolták, a városi tanács Campegius Vitringa európai hírű lugdunumi hollandussal kötött szerződést 1715 dec. 23-án Ross Sándor és Fiai eperjesi kereskedők közvetítése mellett. A szerződés 4200 példányra, ezeknek háromféle: aranyozott, ú. n. francia és fehér pergamen kötésére szólott. Magyarország határáig a tengeren és a szárazföldön való szállításért a könyvkiadó volt felelős. A Bibliák 1717 végére készültek el. Sorsuk azonban hányatott volt. Belőlük 2915 példány Danzigon, Varsón keresztül 1719-ben el is jutott Dukláig. Maróthi György, a Bibliák elébe küldött szenátor azonban egy kis ládában csak 31 példányt vehetett magához. A többit a szepesi kamara, mint sizmatikus, meg nem vizsgált és csempész művet feltartóztatta. A debreceni tanács esedezésére a kir. kancellária, majd a király közvetlenül maga is megengedte, sőt parancsolta, hogy a Bibliák törvényszerű cenzúra mellett kibocsáttassanak. Mégis a kassai jezsuiták, akikre gróf Erdődy Gábor egri püspök a vizsgálatot bízta, még a király döntése előtt 400 Bibliát megégettek. A vallási türelmetlenségtől fűtött jezsuita páterek, mint egyik tanácsi jegyzőkönyvben olvassuk: ,,az arestalt neo-nyomtattatott Bibliákban több, mint hatszáz tetemes vétkeket találtának contra orthodoxam fidem.“ A katolikus egyház tanításával ellenkező ennyi tévedés, elferdítés, sérelmes hiba miatt közveszélyesnek és megsemmisítendőnek nyilvánították Komáromi Csipkés György Bibliáját mind a jezsuiták, mind az egri püspök. Gróf Erdődy püspök 1754 nov. 5-én, Szent Imre herceg nevenapján, egyházmegyéjének 140 plébánosa és ájtatoskodó nagy sokaság jelenlétében ünnepélyesen megégette Debrecen város Bibliait. A balsorstól üldözött Bibliákból 1285 példány külföldön rekedt. Csak két emberöltő múltával, 1786-ban értesült Debrecen városi Stein- hubel Sámuel eperjesi kalmártól, hogy a Bibliák hazaszállíthatok és ő vállalkozik arra 55 hollandi aranyért. A konzisztórium a megbízást megadta; Steinhubel társa pedig a könyveket a Visztulán útnak indította. Ámde a folyó idő előtt befagyott és a szállítmányt egy kis lengyel faluban ki kellett rakni a partra. Ott pedig a galíciai bíróság valamennyit lefoglalta, mert az a kereskedő, akivel Steinhubel a szállításra nézve megegyezett, váratlanul csődbe jutott. A lengyelek azt hitték, hogy a Bibliák is a megbukott kereskedő cselekvő vagyonához taitoznak. Steinhubelnek kellett esküvel bizonyítania az ellenkezőt. Végre sok hányattatás után a késmárki és a debreceni harmincad hivatalokon keresztül 1789 aug. 9-én hazaérkeztek a halálos ítélet végrehajtását elkerült szent könyvek. A jezsuiták, akiknek rendjét XIV. Kelemen pápa 1773-ban világszerte feloszlatta, most már nem állhatták elibük. Tiszteletes Benedek Mihály prédikátor kilenc ládából háromféle kötésben 1069 Bibliát szedett ki. Másfélszázat a nedvesség és a penész miatt használhatatlannak talált. A javát a konzisztórium példányonként 5 és 6 rajnai forinton árúba bocsátotta. íme a magyar Biblia küzdelmes útja a világban! Debrecen városának a 18. század elején még egy vallást követő polgársága ereje megfeszítésével fejedelminek mondható nagy összeget áldozott a Szentírás kinyomatására. Egyesek 16—17 ezer forintról beszélnek. Az összeg azonban sokkal magasabb. Be kell számítanunk a kiadások közé a Debrecenből kiküldött korrektorok két esztendei díjazását, Erdődy püspök és a jezsuiták akadékoskodásai miatt felhalmozódott költségeket is. Senkinek sem szabad felednie, hogy a mag'^ar Bibliáért talán Debiecen városa hozta meg a legnagyobb anvagi áldozatot. Közli: Pásztor Pál. Minden lelkészi hivatalban, minden evangélikus iskolában legyen ott TESSEDIK SÁMUEL szobra ! — Kicsinyített másolata kapható a Luther Társaság könyvkereskedésében. — Finom terrakottából ára 60'— pengő.
