Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)
1944-01-29 / 5. szám
wmmcicr szent, vak és nehézkes levegőjében Istennel, magyar fátummal, a nemzeti lét külső és belső nagy kérdéseivel egyszerre merte a maga harcát harcolni. Kora álszent, elalkudt, nyárspolgári „keresztény“ irodalmában talán egyedül neki volt élő Istene. Mi tudjuk legjobban, az egyházak irodalmának ismerői, mi tellett költészetben ettől a kortól. Konvenció, begvakoiolt frázisok, álszent, moralizálás. Ady felnyitotta a pókhálós ajtót, a „korszerű vallásosság“ vasas ajtaját saját magában és megmutatta véres, tépázott szivét istenének és a többi embeinek. Makkai Sándor szerint Balassi óta páratlan jelenség irodalmunkban. Talán egyetlen vallásos költőnk, akinek nemcsak vallása van, de Istene! Istene, akiben „hisz hitetlenül“, „mert hinni akarok, mert sohse volt még jgy rászorulva sem élő, sem halott“. A lázadás, a bűnbánat, az Istenkeresés, a boldog elnyugvás az Istennel való találkozásban soha nem talált ilyen magyar szavakat magának, mint Ady Endrében. És magyarsága. Ez a „beteg magyarság“, ez az átkozódó, vívódó, forradalmi magyarság, e huszonöt év alatt prófétaivá magasztosult. Hogy beteg volt? „Rinocérosznak“ kellett volna lennie, ha ekkora felelősségtudattal, ennyi világosiátással azt a magyar problémát egészségesen tudta volna viselni, amit viselt. A forradalom, Trianon készült azokban a napokban, s a kívülről és mélyből jövő erőket látva, a magyarságra zúduló kérdéseket értve, ki nem roppant volna össze, mint ő. Ezt az átkozódó, szomorú, lázadó magyarságot hogy is érthette volna a „harmincmilliós álmú magyarság“? A polgári szemléletű, gyanútlan, „boldog“, béke-generáció nem hihette benne a magyar végzet prófétáját, csak a „vörös hajnal“ agitátorát. És huszonöt év után még mindig ura Ady Endre a jobbik magyar ifjúság „szent lázadásának“ egy jobb magyar életre Igen, én élni és hódítani fogok Egy fájdalmas, nagy élet jussán, Nem ér föl már szitkozódás, piszok, Lyányok s ifjak szivei védenek. Örök virágzás sorsa már az enyém, Hiába törnek életemre, Szent, mint szent sír s mint koporsó kemény, De virágzás, de Élet és örök. Ady Endre szomorú élete elporladt huszonöt év kemény koporsójában. Ma már csak a műve látszik, mely ilyen huszonöt év után, amit mi éltünk, csak mindig új virágzás, Élet és míg magyar él — örök. Dezséry László. Kevesen tudják... A Székács József és Török Pál szerkesztésében megjelenő „Protestáns Egyházi és Iskolai Lap“ 1848. évi 2. számában találjuk ifjabb Walentinyi János „Utazási naplótöredék“-ét. A cikkben sok érdekes és egyháztörténeti szempontból fontos közlést olvashatunk. Alább közlünk belőle néhány részletet. „Salzburg reánk, protestánsokra nézve történetileg nevezetes hely. A reformáció idején számos protestáns lakta e várost s környékét; de az idők mostoha körülményei közt, 1731-ben 30.000-en kénytelenek voltak hazájukat elhagyni s Porosz, Szász, Holland és más idegen honokba átköltözni. — E várost nevezetessé teszi Mozartnak és a régi nagy philosophus s ritka Ügyességű orvosnak, Paracelsusnak e városbani lakása. Salzburgnak 18 róm. kát. temploma közül legrégibb a már 721 éves „Margit” nevű kápolna. A várhoz közel nagy sziklák között találtatik egy barlang, hol vezetőm nyilatkozata szerint a 455-ik évben 50 barát lakott, kik az Olaszország felé siető Attila csapatjai által a kőszirtről ledobattak. A várnak termeit megszemlélvén, ezekben néhány, paraszt háborúból maradt fegyverre, s ezek közt faálgyúkra is akadtam, valamint a kínpad szobára is, hol a még ott létező 2 mázsánvi kő, melly a hitük miatt elítéltek lábaira téteték, eléggé mutatja, milly nehéz sors érte 1731-ben gróf Firmián Leopold Antal uralkodó érsek alatt, a börtönökbe fulladásig zárt hitrokonainkat. ölte a rossz előadás; pedig egy-két jó mondanivalójuk volt. Mindenesetre érlelődnie kell még az újat keresésben és kifejezésben a szerzőknek, természetesen Kodályt kivéve. Makacs Kata a modem kiadású makrancos hölgy, ízléses, túlzásoktól mentes magyar vígjáték. Kivételesen minden kockáján valami úri mérték- tartás látszik, ami kellemessé és kedvessé teszi a moziban eltöltött perceket. De nívóban nem jelent haladást, legfeljebb visszatérést egy pár hasonló elődjére, arra a fokra, amelyen már évekkel ezelőtt kellett volna lennie a magyar filmvígjátékoknak. Az új szereplőktől lehet valamit remélni. kp. HÍREK Evangélizáció. A most kezdődött, esztendő evangélizációs munkája nagy lendülettel indult. Január hónapban Sajó- házán, Rozsnyó fiókegyházában, Rimaszombatban, Orosházán és Foton volt evangélizáció. Lelkcszavatás. D. Raffay Sándor bányakerületi püspök január 20-án lelkésszé avatta Láng Péter végzett teológust. A dunáninneni egyházkerület Kardos Gyula halálával megüresedett püspöki tisztére a választó egyházközségek most tartják püspökválasztó közgyűléseiket. A közgyűlésen létrejött szavazatokat január 31-ig kell beküldeni. Az Evangélikus Hadiárvaház első körlevelét most küldötte szét dr. Kékén András. Az Árvaházban 54 gyermek van, 30 fiú és 24 leány. Még akad néhány hely hadiárvák részére. Az árvák közül 34 budapesti, 20 vidéki. A legkisebb gyermek 3 és fél éves, a legidősebb 14 éves. Az Árvaház berendezése 65 személyre 32.800 pengőbe, az épületen végzett javítások pedig 3600 pengőbe kerültek. A gyermekek felruházására 6000 pengőt, élelmiszerek beszerzésére 10.000 pengőt fordítottak Az Árvaház fenntartására egyébként havi 4500 P szükséges, amiből ez idő szerint havi 3500 pengő van biztosítva. Bízunk abban, hogy a még hiányzó havi ezer pengőt felajánlásokból szintén biztosítani tudjuk. D. Kovács Sándor, a dunáninneni egyházkerület elhúnyt püspökéről a Hit- tudományi Kar 1942. évi tanévnyitó ünnepén dr. Sólyom Jenő egyetemi tanár által mondott emlékbeszéd most jelent meg különlenyomatban. Evangélikus leventéink. A leventemozgalom vezetősége úgy rendelkezett, hogy a leventeifjúságnak az istentiszteleteken való részvételét ugyanúgy kell ellenőrizni és számontartani, mint a leventeképző órákon való részvételt. Ez a rendelkezés összefügg a keresztyén egyházaknak a leventemunkába történt intenzív bekapcsolásával. A leventék minden héten igazolni tartoznak hogy templomukban istentiszteleten vettek részt. Az igazolványokat az illetékes lelkészi hivatalok adják ki s azok az istentisztelet végén vagy a templom előcsarnokában vagy a sekrestyében vehetők át. Eljegyzés. Dr. Kutas István orvos, a dunaharaszti egyházközség felügyelője, eljegyezte. Klinghammer Emmát Békéscsabáról. 7
