Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)
1944-10-21 / 42. szám
XII. ÉVFOLYAM, 42. SZ. 1944. OKTÓBER HÓ 21. EGYHÁZTÁRSADALMI, KULTÜRÁLIS, BELMISSZIÓI, EGYHÁZPOLITIKAI HETILAP AZ ORSZÁGOS LUTHER-SZÖVETSÉG HIVATALOS LAPJA Felelős szerkesztő: KEMÉNY LAJOS Szerkesztő-bizottság: Bácsi Sándor, dr. Csengődy Lajos, Dezséry László, dr. Gaudy László, Kemény Péter, Marcsek János, Mórocz Sándor, Novák Elek, Pásztor Pál. Peskó Zoltán, Scholz László, dr. Vácz Elemér, dr. Vető Lajos, vitéz Virág Jenő, Wolf Lajos mmmm Megjelenik minden szombaton. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Damjanich-utca 28/b. Telefon: 222-895. Kiadja az Országos Luther-Szövetség. — Felelős kiadó: dr. Fritz László. Előfizetéseket elfogad minden lelkészi hivatal. Előfizetések és címváltozások a kiadóhivatalba küldendők. Előfizetési ár: egész évre 10 pengő, félévre 5 pengő. Egyes száma ára 24 fillér. A szerkesztőség a kéziratokat nem őrzi meg és visszaküldésükre sem vállalkozik. A szerkesztőség és kiadóhivatal sekkszámlájának száma: 20.412. TARTALOM : Majd a háború után ... — A lelkészek helyükön maradnak — Éjjeli szolgálat — „Imádkozzunk, mint egy család“ — Magyar evangélikusok Erdélyben — Finnországi hírek — Könyvismertetés — Hírek Magyar evangélikusok Erdélyben (Folytatás.) Vannak Erdély déli részén egyes magyar evangélikus gyülekezetek, amelyek teljesen idegen fajú és vallású népek közé beékelve, szigetként állnak fenn még ma is. Régebben több ilyen magyar evangélikus gyülekezet volt, de az évszázadok során beolvadtak a környező néptengerbe. A halmágyi (Fo- garas vm. északkeleti részén), oltszaka- dáti (Szeben vm.-ben az Olt mellett) és a kiskapusi (Nagyküküllő vm. észak- nyugati sarkában) evangélikusok azonban az idegen tenger közepén is megmaradtak magyaroknak. Arad környékén és a Bánságban is magyar evangélikus gyüleke- zbíekr Aradon, Varsándon (Arad vm. Aradtól északra), Simonyifalván (Arad vm., Gyulától keletre), Nagyszentmik- lóson (Torontói vm., Makótól délre). Magyarok és németek élnek vegyesen a temesvári, stájerlakaninai és orsovai egyházközségekben, illetőleg azok szórványaiban. Ha nem is külön magyar evangélikus gyülekezetekbe szervezkedve, de ki- sebb-nagyobb számmal élnek még magyar evangélikusok Tordán, Nagyenye- den, Petrozsény vidékén és Nagylakon. A délerdélyi és bánsági magyar evangélikusok külön egyházkerületet alkotnak, ez független a szász országos egyháztól. Van külön magyar evangélikus püspök Délerdélyben, a székhelye Arad. Az egyházkerület két egyházmegyére, az Arad—Bánságira és a brassóira oszlik, amely utóbbihoz a felsorolt barca- sági és erdélyi egyházközségeken kívül a bukaresti missziói egyházközség is tartozik. Az egyházkerületben a legutóbbi esztendőben már csak 4 magyar evangélikus elemi iskola működhetett, a többit a hatóság bezáratta. A középiskolások a református, ill. római katolikus egyház iskoláiba jártak, míg az evangélikus theologusok a nagyenyedi református theologiai akadémián folytathatták tanulmányaikat. A > délerdélyi magyar evangélikusság vezetői igyekeztek a megnehezült körülmények között is új lehetőségeket találni minden időben, hogy megtarthassák, ami reájuk bízatott. II. Erdélynek hazánkhoz 1940-ben visz- szacsatolt északi részében tömbevan- gélikusságot nem találunk. Két régi 2 Majd a háború után... Akármennyire nem szereti az ember, mégis hozzá kell szoknia, hogy körülötte sok minden, ami az életéhez tartozik, szinte napról-napra változik- A háború természetrajzához pedig az tartozik, hogy ezek az életkörülmények nehezednek és rosz- szabbodnak. Sokan vannak, akik eleget panaszkodnak emiatt. Sőt az a baj, hogy rendszerint csak az ilyen rosszabbodó változások miatt panaszkodnak. Nagyon kevés embernek jut eszébe, hogy az ilyen nehéz idők elhordozásának egyik legkomolyabb lehetősége az, hogy mi magunk változzunk át belül erősebbé, küzdelemállóbbá és kitartóbbá. Sajnos, éppen az ellenkezőjét tapasztalják a lelkipásztorok. Sok beszélgetés, sok apró megjegyzés azt bizonyítja, hogy a legtöbb ember így okoskodik: Majd, ha vége lesz a háborúnak, ki fogok békülni a haragosaimmal, rendbehozom minden lelki adósságomat, jobban fogom szeretni a hozzám tartozó szíveket, többet járok majd templomba és Isten iránt hálás szívvel fogok jobb életet élni. Milyen veszedelmes és káros gondolkodás ez! Veszedelmes azért, mert még most is beleesik a kísértőnek annyiszor győzedelmeskedő ravaszkodásába, amely- lyel a megtérő embert, ha már komoly benne a megtérő szándék, legalább még egyszer rávesz a halogatásra. Sok ember lelki élete és üdvössége ment veszendőbe az engedékeny halogatásokon. Káros pedig azért, mert akikkel össze van fűzve az életünk, akikkel együtt élünk a nemzetben és az anyaszentegy- házban, továbbra sem kapják meg tőlünk azt, amikkel irántuk tartozünk, hanem sokszor csak a töredékét, gyakran meg éppen a visszáját kapják. Ne hagyjuk a háború utánra belső megváltozásunkat. Vegyük alázatosan és hordozzuk béketűréssel mindazt, ami körülöttünk változik és amihez igazodnunk kell. De úgy vegyük, mint Isten kezéből. Isten a rosszat is jóra fordíthatja és végül jóra is fogja fordítani. Saját érdekünk éppenúgy kívánja, mint a köznek az érdeke, hogy mi is tőlünk telhetőleg fordítsuk az életünkben garázdálkodó minden rosszat minél inkább jóra. Most, amikor rajtunk van az ítélet, engedjük szabadon kifejteni minden erejét mind ama jónak, buzgóságnak, hitnek szeretetnek, áldozathozó kötelességnek, ami annyiszor visszaszorítást szenvedett. Majd a háború után örömteijes és áldott feladatokat kaphatunk.
