Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)
1944-09-16 / 38. szám
keztek megismerni s főleg Ady, Remé- nyik, Mákká y Sándor, József Attila, Tamási Áron, Nyíró József és Kosztolányi munkásságát kutatták. Még a múlt iskolai évben elvállalta az egyik osztály egy szegény gyermek kereszt- szülői tisztségét és az idén is becsülettel ellátta. Volt egy kb 6—8 főből álló lelkes kis csoport, mely hófúvásban is, sőt bokáigérő sárban is egyaránt kivonult az osztályfőnökkel együtt az ONCsA-telepi kis hajlékba. A kis keresztfiú szép fejlődése, nagyszámú testvérének öröme, a minden jóval megtöltött kosarak és az értékes ruhaneműk látása megért minden fáradságot. A tanulók létszáma 322 volt. Ebből evangélikus 135 (42n/o). Közli: Pásztor Pál. HÍREK Az evangélikus hittudományi karon az 1944/45. évi dékán, dr. Kiss Jenő, szeptember 1-én vette át hivatalát az elmúlt évi dékántól, dr. Sólyom Jenőtől. Az előadások szeptember 18-án kezdődnek. Ezer levente-lelkész irányítja a leventeifjúság valláserkölcsi oktatását. A megújhódott leventeintézmény nagy súlyt helyez a magyar ifjúság valláserkölcsi alapon álló hazafias nevelésére. Szoros együttműködést fejt ki az egyházakkal. A valláserkölcsi nevelés munkájának ellenőrzésére és ’irányítására minden hadtest, kiegészítő kerület és járás számára egy-egy leventelelkészt neveztek ki. A leventelelkészek kinevezésével sikerült biztosítani az ifjúság valláserkölcsi, hazafias oktatását. Iskolai hír. A székesfővárosi iskolákban általános rendelkezés szerint csak október 1. napján kezdődik a tanítás. Egyházunk elemi és középiskoláiban is októberre halasztották a tanév megnyitását. A testvéregyház köréből. Kováts Árpád református segédlelkész — Kováts J. István dr. budapesti teológiai tanár, ny. államtitkár fia — Sátoraljaújhelyen ellenséges légitámadás áldozata lett. Hatvan. A gyülekezet temploma felszentelésének kilencedik évfordulóján gyülekezeti nap keretében rendezett hálaünnepet. Dr. Farkas Mária diakonissza főnöknő és több diakonissza testvér szolgált előadásokkal, bibliakörök vezetésével, énekszámokkal és szavalatokkal, valamint az ifjúság tagjai énekszámokkal és szavalatokkal. Segédlelkész-thelyezés. Kúthy Dezső dunáninneni püspök Szakáts László volt tábori lelkészt Lévára, Tarjáni Gyula segédlelkészt Balassagyarmatra osztotta be, egyben Belopotoczky Lajost Salgótarjánból Losoncra helyezte át, végül Makovinyi Pál losonci s. lelkészt a füleki fiókegyházba rendelte ki. Kitüntetett tanítók. Vitéz Béldy Alajos vezérezredes Szarka Ferenc felpéci és Tömböly István újmalomsoki tanítóknak a leventeképzés és nevelés érdekében kifejtett érdemei elismeréséül az I. osztályú levente-díszjelvényt adományozta. Házasságkötés. Koren Emil ungvári lelkész és Podhradszky Margit oki. tanítónő szeptember 14-én tartották esküvőjüket a> tordasi templomban. 8 A 17. század elején Básta hadai ezen a vidéken nagy pusztítást vitték végbe s kétségkívül káros hatással voltak az egyház fejlődésére, de a pusztulás Bocskay alatt megszűnt. Bethlen Gábor és utódai alatt ismét teljes vallásszabadságot élvezett egész Szatmár megye s a linzi békekötés bizonyos ideig nyugodt vallásgyakorlatot biztosított. * . A hazai protestántizmus egyik legrégibb iskoláját, a mezőtúri gimnáziumot Túri Szabó Lukács, alias Circator és Túri Sánta Jakab reformátorok alapították az 1530. év táján. Első, névszerint ismert rektora, vagy igazgatója volt a nagy magyar reformátor, Szegedi Kiss István az 1551—53. években. 1555-ben Túri Pál, 1567-ben Félegyházy Tamás, a későbbi bibliafordító, debreceni prédikátor, 1579-ben Csehi :pál voltak a túri iskola rektorai. A 17. századból Nádudvari Péter (1665 körül), Diószegi János Sámuel (1671-ben), Egressi István (1675 körül), Bátorkeszi Gergely (1678), Desericzky András (1678), Lendvai Márton (1680), Hetényi Sámuel (1697), Kábái István (1699) és Halasi János (1700) rektorok neveit ismerjük a város jegyzőkönyveiből, amelyek a rektorok fizetését és a tanulók tandíját is feljegyzik, tudjuk, hogy a túri iskola középiskola minőségben működött e században is. 1734-ben keltkezett latin nyelvű törvényei, amelyet a tanulók 1820-ig aláírták, azt mutatják, hogy a 18. század folyamán rendezett viszonyok között élő, virágzó iskola volt, amelynek az ország távolabbi vidékeiről, még Dunántúlról, a Felvidékről és Erdélyből is voltak tanulói. Az iskola tantárgyai között szerepelt a latin, görög és héber nyelv, a história,, filozófia és a teológia is. 1743-tól kezdve a rektor mellett praeceptorok is tanítottak s 1831-től kezdve állandó korrektor is működött az intézetben, aki a rektorral együtt végezte a grammatika, a két retorika és poétika klasszisok tanítását. Az abszolút kormány által 1850-ben kibocsátott Organisations Entwurf követelményeinek a túri iskola nem tudván megfelelni, 1855-ben megszűnt, de 1858-ban újra feltámadt. Az intézetbe beiratkozott tanulók számát pontosan szakadatlan sorban csak az újraalakulástól tudják kimutatni, mert az intézet régi irattára az elmúlt viharos időkben a kétszeri futás (1602-ben a törökök elöl a várkonyi pusztára, 1705-ben a rácok elől a hevesmegyei hanvi pusztára menekült a város népe tanítóival, iskoláival együtt) alkalmával elkallódott, illetve nagyon hiányosan maradt meg. Szabó Pál prédikátor, mint a presbiteri gyűlések jegyzőkönyveinek vezetője 1815—23 között feljegyzi a gimnázium növendékeinek, amint ő nevezi poéták, rétorok, szintakszisták és grammatisták számát, kilenc évről összesen 811-et, de utána 1858-ig nincs kimutatásunk a tanulók számáról. * Másik régi iskola a hajdúböszörményi Bocskay-gimnázium, mely az elmúlt esztendőben töltötte be működésének 323. esztendejét. Történetére nézve a legrégibb adat a hajdumegyei levéltárban őrzött, 1621-ből való díjlevél. Ez megállapítja a hajdúböszörményi református lelkész és rektor díját. Rövid feljegyzéseket tartalmazó anyakönyve 1712-ből származik. Már a 17. század elején, mint a debreceni anyaiskola „partikulája“ működik az anyaiskolából hozott „rektorok“ veeztése alatt. E korszak tart 1854-ig. Ez idő alatt az iskolának 66 rektora volt. Nevezetesebb rektorai: Harangi Miklós az első (1712— 3 4), Diószegi Sámuel (1784—87), későbbi debreceni pap, a magyar füvészkönyv és az orvosi füvészkönyv szerzője. Ángyán János (1795— 97) több egyházi és neveléstani munka szerzője. Benedek Lajos (1822— 24), Weszprémy Gáspár (1834—35), későbbi alispán, Dobos József (1839—41), későbbi kúriai bíró, Szeremlei Sámuel (1858—61), protestáns történetirodalmunk egyik kiváló és tevékeny munkása, Szeremlei József, a későbbi hajdúböszörményi lelkész és esperes. A rektorok sorát Kozma Sándor zárja be. A rektorok mellett 1761—95. évben praeceptorok és tanítódiákok (alumnusok) is működtek az alsóbb osztályokban. A partikula 1865-ben hatosztályú gimnáziummá alakul, sokat küzdve, sokat nyomorogva. 1904-ben pedig már megtartják az első érettségi vizsgát is. Közli: Pásztor Pál.
