Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)
1944-09-02 / 36. szám
Kevesen tudják... Petőfi Sándor rövid életének hosszú bolyongása útján egyik legvonzóbb állomáshelye Aszód volt. Itt tartózkodott a legtovább s hir- neves költő korában is meghatottam emlékezett vissza aszódi éveire. Az aszódi iskola nagyon sok Petőfi-emléket őriz,. Másfélszázados évfordulójára emléktáblával jelölték az iskola homlokzatát, hogy hirdesse Csengey Gusztáv nyelvén: „Itt lobbant fel a láng; itt nyerte olympi tüzét a Legszeretőbb költő, a haza Tyrtaetisa. Szelleme bölcsőjét itt hű anya őrzi; szegény bár: Kincse, a lángelmék, átragyog ifjaira.” Ha idegen, vagy vendég érkezik Aszódra s halad a Fő-úton, az egyik ház falán egy fehér márványtábla aranybetűs írása állítja meg: „Itt állott az a ház, ahol Petőfi Sándor, mint aszódi diák 1835—1838- ig lakott“. A táblát a Petőfi-centennárium alkalmából a gimnázium fenntartótestülete és tanári kara állíttatta. Petrovics Sándor Koren Isván professzorral együtt egy éven át özvegy Neumanné kosztosa vplt. Érdekes kosztosok lehettek mind a ketten, míg a professzor úr a kosztadóind Julianna lányát nőül nem vette s maga is oda nem költözött. Attól kezdve két esztendőn keresztül a szigorú, de jószívű professzor látta el a már nagy diákot testi táplálékkal is. Jobban mondva: „Az eszes, szelíd, házias tárnámé, akivel Koren — sajátkezű életrajzában szinte végrendeletszerűen kifejezett óhajtása szerint — egyenlően kíván osztozkodni az esetleges méltánylásban, mely őt netalán valaha éri. . .” (Koréin István önéletrajza.) A nagy diák veleszületett szellemi erejéhez a táplálékot Koren az iskolában nyújtotta neki s hogy milyen eredménnyel, mutatja a Petőfi-ereklyegyüjteünényben őrzött egykori bizonyitványkönyv, melynek tanúsága szerint Petrovics Sándor a latin iskola eminens tanulója volt. Az iskola ereklyegyüjteményében látható egyébként Koren kéziratos magyar nyelvtana és stilisztikája, melyből annak idején a fogalmazást tanította, nagyszerű bizonyság arra nézve, hogy Koren tót mivolta mellett is milyen becsületesen végezte magyar tanári hivatását. Ott van mellette protokollum-füzete, a mai tanári notesz őse, melyben a hírneves diáknak a különféle tárgyakból minden egyes kalkulusa olvasható. * Egyházunk nagyjainak sorában is a legelsők között foglal helyet a fiatalon elhunyt Thurzó Jenő debreceni egyetemi tanár, akinek emlékét a debreceni Luther-Szövetség emlékfüzetben örökítette meg. A Thurzók ősi fészkéből, Trencsénből származott. Ragyogó tehetséggel áldotta meg Isten. Hihetetlen szorgalommal dolgozott. Megtanult 13 nyelven, bejárta egész Európa és Amerika müveit államait sorban és több, mint 30 tudományos szakintézetben folytatott mélyreható tanulmányokat. Négy éven át mintegy 200 kiváló szakmunkát írt különféle nyelven a világ tudományos szakirodaimában olyan eredménnyel, hogy külföldön is értékes csengése lett ősi nevének. Tudományos kutatásai és orvosi könyvei mellett érdemes azonban kiragadnunk egyet-mást „Gondolataim“ c. kéziratából. Többek között ezeket mondja: „Érzéseit elsősorban hazája, szerettei, gyermekei számára nyújtsa az ember, gondolataival pedig az egész emberiséget szolgálja! — Minden gondolatával és érzésével pedig az Isten felé forduljon mindenki.“ BtMUMffllT hogy mintaképül szolgálhat minden gyorsíró számára és megérné a sokszorosítást. Evangélikus hadiárvák örökbefogadása. Egyházi lapjainkban kértük az evangélikus családokat hadiárvák örök- befogadására. Erre a felhívásra oly nagy számban jelentkeztek örökbefogadó szülők, hogy most arra kell kérnünk őket: legyenek türelemmel, mert eddig még kevés olyan jelentkezett, aki hadiárva kisgyermekét hajlandó lenne örökbeadni s így sokkal kevesebb az örökbeadandó, mint az örökbefogadó. Kettőt azonban már most megtehetünk. Az egyik az, hogy a jelentkezett nevelőszülőknek ezúton is hálás szívvel mondunk köszönetét szíves készségükért. A másik pedig az, hogy az érkezett levelekből Isten iránti hálával állapíthatjuk meg: híveink szívében sokkal több a szeretet, mint amire számítani mertünk volna. — Az Evangélikus Hadiárvaház vezetősége. Válasz sok névtelen levélre. A Deáktéri lelkészi hivatal az utóbbi hetekben a zsidók áttérésével kapcsolatban nagyon sok névtelen levelet kapott. Majdnem mindegyik levélíró azzal zárja levelét, hogy — amennyiben a Deák-téri lelkészi hivatal továbbra is ezrével fogja felvenni és megkeresztelni a betörésre jelentkezőket — ők kilépnek az evangélikus egyházból. Ezekre a névtelen levelekre csak ilyenmódon tudok válaszolni. Válaszom csupán ez a néhány számadat: 1944 márciusában kb. ezren, június és július hónapokban pedig három ezren kérték hivatalunkban az egyházba való felvételüket. Ezek közül gondos oktatás után 46 (negyvenhat) olyan jelentkezőt vett fel és keresztelt meg a Deák-téri lelkészi hivatal, -akinek a családja született evangélikus, vagy aki már évek óta benne élt valamelyik evangéliumi keresztyén közösségben. Augusztus 15-e, tehát az új missziói lelkészi hivatal felállítása óta a Deák-téri lelkészi hivatal áttérési ügyekkel nem foglalkozik. — Dr. Kékén András Deák-téri lelkész. Lelkészbeiktatás Csíkszeredán. A székelyföldi missziói egyházközség első Csíkszeredái lelkészét, Tekus Ottót, az ottani református templomban szeptember 3-án iktatja be Járosi Andor teol. m. tanár, az erdélyi egyházmegye esperese. Istentisztelet után az egyház- község közgyűlést tart, melyen dr. Schneller Károly egyetemi ny. r. tanár, egyházmegyei felügyelő és Járosi Andor esperes elnökölnek. Az Üzenet szolgálata. Az Üzenet c. evangélikus szórványlapunk szerkesztője, Friedrich Lajos legutóbb 8200 P értékű könyvadománnyal megkezdette a magyar hadikórházak rendszeres sajtószolgálatát. Ezenkívül hétről-hétre sokszáz példányban küldik hadikórházakba az Üzenetet és rajta keresztül a nyomtatott betű vigasztalását. A munkához bizalommal kérik az evangélikus T
