Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)
1944-09-02 / 36. szám
/ ház hisz abban, hogy hazánkban a keresztyének értik és ismerik cselekedeteik irányát. A forradalmak és a béketüntetések hírei a világ minden tájékáról tovább érkezni és szaporodni fognak. A magyar újságok akármilyen sok hírt közölnek még velünk s rádiónk bármilyen szakszerűen tájékoztat minket: a magyarság úgy veszi eszébe mindezeket, hogy e terhekkel Isten elé állítja magát, aki mindenekfelett való hatalmával és eszközeivel jó döntésre és jó elhatározásra indítja a magyarokat. G. L. m “i '*»<*'»•*! i<""i *'»*'■* f*i ^ ‘ii „Magyari keresztyénség“ I. A közelmúltban jelent meg a magyar könyvpiacon Wass Albertnak, az erdélyi irodalom egyik büszkeségének „A kastély árnyékában“ című kitűnő regénye. Az író „Mire a fák megnőnek“ című művének folytatásaképpen a XIX. századvégi magyar élet égő sebeit tárja fel igen szemléletesen és művészien most megjelent regényében. Bátran nyúl hozzá a kényes nemzetiségi kérdéshez és nyílt-szemmel vizsgálja annak ezer baját. A regénynek minden egyes sorában lüktet az író izzó magyarsága, amely bennünket is magával ragad. Minden lapjáról friss, életet adó, egészséges magyar levegő árad, melyet úgy igyekszünk magunkba szívni, mint az erdélyi fenyvesek illatát. Sokszor hasít a szívünkbe keserű fájdalom és szorul ökölbe a kezünk, amikor a regény nyomán olyan megdöbbentően tárul fel előttünk a századvégi szórványmagvarság pusztulása. Ebben a kiváló regényben mégis van valami, ami mellett, sem úgy mint magyarok, sem úgy mint keresztyének nem mehetünk el megellenzés nélkül. Nevezetesen az, amit a könyv a magyari keresz- tyénséggel kapcsolatban mond. Az író ugyanis izzó magyarságának hevében addig megy, hogy a magyarság megmentése érdekében, a magyar faji vallás, vagy ahogyan egyik szereplőjével mondatja: ,,az öncélú magyar keresztyén hit“ megalkotása mellett tör pálcát. Ügy látja ugyanis, hogy Erdélyben a századvégi románság minden eszközzel való előretörését nem lehet semmiképpen megállítani, ha a magyarság folyton a szeretet, türelem, szelídség, megértés krisztusi parancsait igyekszik velük szemben megélni. A „virtusos keresztyénség“ útjára kell tehát lépnie a magyarságnak, hogy ezen az úton, ha kell tűzzel, vérrel és vassal védhesse meg hitét, földjeit és tűzhelyeit. A „magyari keresztyénség“ regénybeli propagálója Holló János doboji lelkipásztor, a következő megállapításokat teszi: 1. A keresztyénség a magyarság számára faiidegen vallás, amely nem felel meg a magyar ember természetes lelki alkatának. 2. „Magyar bibliá“-ra van szükség, amelyet a magyar történelemből írnak meg, a magyar helyzet és a magyar lélek kívánalmainak megfelelően. Ebben a bibliában a zsidó próféták és apostolok beszédei helyett Botond, Árpád, István, László, IV. Béla, stb. magyar próféták és apostolok tanításait kell összegyűjteni. ?. Hirdetni és tudatostíani kell, hogy nem a zsidó, hanem „egyedül csak a magyar“ az Isten választott népe. 4. A „magyar evangéliumnak“ nem „siránkozó, kódikáló, alázatos és gyáva“ magyarokat kell kitermelnie, hanem kemény és bátor férfiakat, akik szembe- szállnak vitézül mindazokkal, akik a magyarság jussának elorozására törnek. — Ezeknek a tanoknak hirdetéséért Holló Jánost esperese megdorgálja és közben így kiált fel: „De hiszen ez pogányság!“ Mire Holló János így felel: „Nem, ez magyarság“. Az egyházi bíróság pedig 1897—1924 között főgimnázium volt, azután reálgimnázium (angol nyelvvel) 1932-ig, ekkor alakult át gimnáziummá. Kétemeletes épülete 1900-ban készült el. — Szülői értekezletet az I. és VIII. oszt. tanulóival folytattak az ottani tanulás ellenőrzése, a házi és iskolai fegyelemről és a magaviselet megítélésének szempontjából. A tanulók létszáma 4.3%-kal nőtt az előző évhez képest. Az I—IV. osztályba járt a tanulók */3 része (63.6°/o). A IV. osztály elvégzése után sok fiú ment gyakorlati pályára vagy szakiskolába. Az iskola nevelőmunkájával kapcsolatban kiemeljük, hogy nyelvünk védelmére különösen nagy gondot fordítanak. A magyar órákon a magyar beszéd és stílus tisztaságának szabályait mindig tárgyalták. Az ifjúsági egyesületek a rövidített tanév ellenére is élénk munkásságot fejtettek ki. A Gyámintézet tagjai sűrűn szerepeltek az egyházközség ünnepélyein. Intemátus harmadik éve működik. Az eddig vasúton bejáró tanulóknak biztosít nyugodt szállást és otthont nyújt vidéki új diákoknak is. Az elmúlt iskolai évben 40 bentlakó növendéke volt. — A tanulók összlétszáma 354 volt. Ebből evangélikus 158 (44%). * A szarvasi ev. Leánylíceum és Tanítónőképző évkönyve az 1943/44. tanévről. XXVII. évfolyam. Közli: Lipter Melánia mb. igazgató. Az intézet 1862-ben alakult a helybeli Vajda Péter-főgimnáziummal kapcsolatban. 1907-ben különvált tőle s külön épületbe — Tessedik Sámuel volt iskolájába — költözött. 1917-ben átalakult tanítónőképzővé, 1938 évben leánylíceummá. Jelenleg az alsó osztályok, mint leánylíceum, a felsők pedig, mint tanítónőképző működnek. Inter- nátusa 1910 óta van, 100 férőhellyel. — A tanári testületben sok változás történt. A tanév folyamán a túlzsúfoltság elkerülésére több átalakítást végeztettek az épületen, mely a nevelésnek igen nagy előnyére szolgált. A vallásos nevelés kereteit naponként reggeli és esti áhítatok és osztályonkénti bibliaórák adták. Az egész tanév folyamán házi istentiszteletek voltak. A gyakorló iskolában külön áhítatokat tartottak a növendékek s részt vettek a gyülekezeti vasárnapi iskolai munkában is. A III., IV. és V. éves növendékek rendszeresen látogatták a gyakorló iskolát. Megfigyelési szempontjaik tanulmányaikkal kapcsolatban állottak. A második félévben a folytatólagos tanítást is gyakorolták. Nagy kedvvel és igyekezettel végezték a főzési gyakorlatokat is. Az iskolai évkönyv szép és állandóan növekedő munkáról tesz tanúságot. A tanulók létszáma 185 volt. Ebből evangélikus 99 (53%). Fenntartója a bányai egyházkerület. * Az aszódi Evangélikus Leánynevelő Intézet évkönyve. Az iskola fennállásának 53. évéről. Szerkesztette: Kolofont Erzsébet igazgató. Megnyílt 1891. évben. Az alapítás célja az volt, hogy a bányakerület intézetében evangélikus lelkészeknek, tanítóknak és az evangélikus közép- osztálynak gyermekeit vallásos és hazafias szellemben, kötelességtudó, művelt, de amellett egyszerű, házias csa5 . A