Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)

1944-09-02 / 36. szám

EMMISELEI Hírek Finnországból Luther-Agricola Társaság június 13— 14-én tartotta évi közgyűlését Kuopio- ban, melyen Heckel német püspök és Thulin wittenbergi professzor is reszt­vettek. A közgyűlést Sormunen püspök „Gondolatok a világtörténelem céljáról” című előadásával nyitotta meg. Elő­adást tartottak még Puukko helsinkii egyetemi tanár: „Kuopio theologiai része a finn bibliafordításban”, Heckel püspök: „Mit ért Luther hit alatt”, Thulin professzor: „Luther képe a lel­kek mostani harcában” és dr. Holm- ström: Sorolainen püspök irodalmi kap­csolatai Németországgal” címmel. Finn evangélikus gyülekezetek köl­csönnel segítik az államot. Nem min­dennapi javaslat hangzott el a legutóbb a finn képviselőházban. Az Egyházi Gyűlés képviselője bejelentette a múlt év őszén tartott közgyűlés határozatát, mely szerint a finn evangélikus egyház gyülekezetei hajlandók mérsékelt ka­mattal kölcsönt adni az államnak. A gyülekezeteknek ez az állam részére felajánlott kölcsöne meghaladja a 100 millió márkát. Mint a hivatalos jelen­tésben olvasható volt, a képviselőház már döntött is arról, hogy a kölcsönt igénybe veszi. Karjaía népe ismét otthontalanná lett. Még alig múlt el két hónapja an­nak, hogy a Viipuri egyházkerület püs­pöke örömmel adhatott számot a visz- szatért karjalai területek megújhódott egyházi életéről, s ma ugyanaz a püspök, Ilmari Salomies, arról tett je­lentést, hogy egyházkerületében a jú­nius 24-én megindult nagy orosz offen- ziva következtében elfoglalt, vagy ki­ürített gyülekezetek fontos és igen ér­tékes levéltárait, könyvtárait és anya- könyveit sikerült a legnagyobb rend­ben biztos helyre szállítani. Karjala népe ismét az országúira jutott. Hosszú sorokban, szomorú szívvel járják Kar­jala vénei és fiataljai egyaránt a mene­kültek útját. Azonban inkább egészen nincstelenül, kifosztottam és mindenü­ket hátrahagyva indulnak a bizonyta­lan jövő felé, minthogy a bolsevisták kezébe kerüljenek. Ők tudják, hogy ott. ahol az orosz megvetette lábát, meg­szűnt az emberi biztonság,-ott nincs ér­téke az emberi életnek, csupán az erő­szak és a gonoszság uralkodnak. Ezért hagyták ismét ott szépséges Karjaiét, hogy nemsokára, mikor Isten meg­engedi, újra meginduljanak kelet felé, újra felépíteni a lerombolt és felégetett drága otthonokat. Oskar Thulin a wittenberg—hallei egyetem professzora meghívott előadó­ként látogatott el Finnországba a Luther-Agricola Társaság közgyűlése alkalmából, Finnországi látogatásakor nyilatkozatot adott a Kotimában, mely­ben többek között ezeket mondotta: „Felejthetetlen élményt jelentett szá­momra, hogy résztvehettem néhány seuraton (esti áhítat), ahol szinte az ős- keresztyének élete jutott eszembe. A finn kegyesség különösen férfias. Iga­zán csak örülni kell, hogy a finn egy­ház kegyessége egyszerre nemzeti és mégis egészen lutheri. Figyelemreméltó végül az, hogy a kegyességi életben a lelkész is együtt van híveivel.” Nyilat­kozatában említést tett a professzor sa­ját munkaköréről, a wittenbergi Luther­2 A mai magyar házassági jog meg­változtatására irányuló mozgalomról Sólyom Jenő dr. egyetemi tanár előadása a Soproni Felső Evangélikus Egyházmegye Lelkészegyesületének Sopronban tartott közgyűlésén. (Folytetós) 2. A mozgalom szószólói felhasználják még hangulatkeltésre, hogy az 1894 : XXXI. te. a magyarországi politikai liberálizmus korában keletkezett. Ez kétségtelen. De akik ezen a réven csatlakoznak a moz­galomhoz, több dologról megfeledkeznek. Elfelejtik, hogy nem a libe­rálizmus találta ki a világi felsőbbség illetékességét házassági ügyek­ben. Cromwell Angliája már ismerte a polgári házasságkötést. Elfelej­tik, hogy az 1894-ben alkotott új magyar házassági jog egy valóságos káoszt szüntetett meg. Hiszen az előtt 9 féle házassági jog volt ér­vényben. Ezt a káoszt és az ezzel összefüggő lazaságot volt hivatva megszűntetni a házassági törvény, nem ped^g a lazitás volt a célja. Appcnyi Albert ezzel érvelt mellette: ,,Egész Európában nincs ország, amelyben a házassági kötelék lazasága, a házasság felbontásának köny- nyűsége oly mértékre ért volna, mint minálunk. Szomorú hírnévre vergődtünk Európában. Idegen államok polgárai. . . iparkodnak ma­guknak a magyar állampolgárságot egy időre megszerezni, csakhogy ez időt családjuk felbontására felhasználhassák. Lehet mondani, hogy a szomszéd államok összes családjogi és házassági joga szemetének lerakodó helye vagyunk . . . minthogy vallásváltoztatás útján a házas­ság felbontását igen könnyen lehet elérni.” A választás tehát vagy „a status quonak fenntartása, vagy az egészséges házassági köteléket szilárdító állami törvényhozás elvére való áttérés.” között van. (Idézi Salacz Gábor: A magyar kultúrharc története 1890—1895. Bécs, 1938. 217. lap.) Végül pedig elfelejtik a liberálizmus emlegetői, hogy nem volt minden rossz, ami egyenesen a liberálizmus korában keletkezett, sőt az sem volt mind rossz, ami egyenesen a liberálizmus terméke. Nemde, elvetjük a felvilágosodást, mmt szellemi mozgalmat, de nem romboljuk le azokat a templomainkat, amelyeket a felvilágosodás gyü­mölcse, a türelmi rendelet alapján építettek elődeink. Helytelenítjük a liberálizmust, de nem utasítjuk vissza a lelkészi kongruát és isko­láink államsegélyét, pedig történelmileg ezeket is a liberálizmusnak köszönhetjük. 3. A mozgalom törekvése tartalmilag is gyenge lábon áll. Azon a réven, hogy egyoldalúan a római katolikusok javát akarja szolgálni. Ami jó, vonatkozzék mindenkire! Ha a házasság felbonthatalan, ha a nemzetnek az az érdeke, hogy a családi élet védve legyen, akkor nem elégedhetik meg egy elfogulatlan, jóhiszemű mozgalom azzal, hogy csak bizonyos emberek házassága érdekében harcol. Más oldalról nézve, a mozgalom azt célozza, hogy legalább a római katolikus vallásúak legyenek hozzákötve a római katolikus szentszékek­hez. De ezt kerülő úton úgy akarpa elérni, hogy ált. a rk. egyházi há­zassági joghatóságnak óhajtja kiszolgáltatni azokat, akik rk. pap előtt kötik házasságukat. Ez kettős veszedelemmel jár. a) Ha azok, akik római katolikus pap előtt kötötték a házasságot, megmaradnak a róm. kát. egyházi joghatóság alatt, álékor ez egyfelől sérelmes azokra, akik más vallásra térnek át időközben, másfelől veszedelmes, mert a há­zasságkötés előtt a róm. kát. fél azzal fogja zsarolni a nem-katolikus félt, hogy az utóbbi azért húzódozik a róm. kát. pap előtt való házas­ságkötéstől, hogy ilyen módon hátsó ajtót hagyjon magának a házas­ság felbontására, b) Ha viszont vallásváltoztatással cserélgetni lehet a házassági bíróságokat, akkor súlyosbodni fog a házasság körüli lazaság, mert az egyházi házassági bíróságoknak különböző lesz a mértékük. Ezért lenne igazabb egy olyan mozgalom, amely azt célozza, hogy az állami bíróság egységesen szigorúan ítéljen á házassági perekben. 4. A mozgalmat nem teheti szimpatikussá az a gondolat, hogy a s:kere erősítené az egyházakat az állammal szemben. Az evangélikus egyház tekintélyét nem emelné a házassági törvénykezés. 5. Feltehető, hogy az állami hatalom valami kompromisszum ked­véért belemegy az egyházi házasság állam jogi elismerésébe. Nem ké­rünk a kompromisszumokból!

Next

/
Thumbnails
Contents