Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)

1944-07-15 / 29. szám

Korunk vezető eszméje a szociálizmus, de ez nem fogja elhalványítani a nemzeti eszme valóságát. Nemzetünk sorsa nagyjából attól függ, hogyan tud megbirkózni ezzel a két eszmével?

A szociális gondolat Európában feltétlenül győzni fog. Akárki nyeri a háborút, a tömegek kívánsága fogja megformálni a jövőt. A jövőt. A nemzeti gondolatnak azonban, h'abár az is feltétlenül érvényesülni fog, magyar szempontból csak nekünk magunknak kell érvényt szereznünk. Jövőnk a szociális átalakulás kényszerű követelménye után attól függ, hogy ki tudjuk-e alakítani a korszerű magyar nemzeteszmét?

Messze vezetne a magyar nemzeteszme történelmi fejlődését végigkísérni, ez azonban kétségtelenül a magyar uralom gondolata volt a saját hazánkban. Ahhoz azonban ritkán értettünk, hogy a magyar nemzeteszmét a mindenkori korszellemnek megfelelően átfogalmaztuk volna. Legújabb időkben pedig egyenesen katasztrofálisan érzéketlenek voltunk a történelmi fejlődéssel szemben. A múlt században nem ismertük fel az ittlakó nemzetiségek ébredését, s úgy viselkedtünk, mintha magunk laknánk ebben az országban. A század végén romantikusan értelmeztük a magyar uralom feladatait és hittünk az asszimilációban. A világháború után, s legújabban történelmi érvekhez nyúltunk, s Szent István országába hívogattuk a nemzetiségeket. De mindig elfelejtettük kapcsolatba hozni a reális gazdasági, társadalmi kérdésekkel. Széchenyiben derengtek fel először ilyen gondolatok. Vezetőosztályunk azonban ezt az összefüggést tervszerűen eltitkolta, s ennek kimondását megakadályozta. Ezért volt délibábos a nacionalizmusunk.

Mindig egyet felejtettünk el száz esztendőn keresztül. Azt, hogy nemzeteszménket a szocializmus fundamentumára építsük. Mi ma már öntudatra ébredt nemzetekkel állunk szemben a saját országunkban, s öntudatos népeket nem lehet tartósan uralom alá venni másként, mint csak korszerű gazdasági-társadalmi hatóerők segítségével. A nemzeti gondolat spirituális-misztikus-érzelmes vonatkozásai alapján ötféle nemzeti öntudatban élő népet még csak összetákolni sem lehet egy nemzetté. Egyedül a kárpátmedencei szociális messianizmust lehet ma megragadni és felhasználni arra, hogy ebből kifejlődjék egy korszerű nemzeti messianizmus a magyarság vezetése alatt ebben a gazdaságitermelési geopolitikai egységet jelentő Kárpátmedencében. Ha nekünk ez sikerül — megnyertük az új ezer évet.

Azért a nemzeteszménket (nacionalizmusunkat) egészen át kell fogalmaznunk.

Olyan magyar nacionalizmusra van szükség, mely reálisan számot vet az itt élő népek nemzeti öntudatával. Tehát minden szivárvánvos- asszimilációs, szentistvános, hatalmi politikát el kell vetnünk, s a tártársadalmi és gazdasági új rend evangéliumának felragyogtatásával kell új bizalmat ébresztenünk a szociális messiánizmusban élő nemzetiségekben.

Ez a magyar nacionalizmus elsősorban Magyarország gazdasági egységét hirdesse, s a ma uralmunk alatt álló magyar területeken teremtse meg a termelés új igazságos rendjét, a javak és termelési eszközök igazságos elosztása és a munkaadók és munkavállalók erőegyensúlyának őszinte kiépítésével. Szüntesse meg tehát Magyarország feudális-kapitalista hírét a világban.

Ez a magyar nacionalizmus vigye keresztül ennek a gazdasági átalakulásnak minden társadalmi következményét. Bontsa le az osztályfalakat, teremtse meg az urak és dolgozók országában az igazi testvériséget, tegye szabaddá a társadalmi emelkedés és elismertetés útját mindenki számára. Teremtsen messzemenően demokratikus szellemet a társadalmi életben, vagvis szüntesse meg az „urak országa” hírünket a világban.

Ez a magyar nacionalizmus teremtsen becsületes politikai életet a maga portáján, amelyben megszűnik egyetlen, párezer emberből álló szolidáris klikk monopóliuma a politikai posztok új és új szétosztására mindig egymásközött. Engedje be a parasztságot, a munkásságot, s nem utolsósorban az igazi teremtő értelmiséget a magyar nemzet vezető helyeire. Tehát szüntesse meg a „klikk-uralmas” Magyarország hírét a világban.

Ez a magyar nacionalizmus teremtsen olyan életlehetőséget elsőEMUIM (T

Láttuk

A nyári szezon erősen érezteti hatását a szórakozások terén. Most már csak a könnyebb szórakozási lehetőségek maradtak meg. Igaz, hogy a mozi továbbra is teljes üzemmel működik, a bemutatott filmek fajsúlya azonban egyre könnyebbek felé tolódik el. Éppen ezért megy meglepetés számba egy új — mint az újságok írták — eddig már többször betiltott német filmnek bemutatása. Ez a film „Mienk a jövő” cím alatt került bemutatásra. A weimari Németország kommunizmus felé hajló rozoga és széteső szervezetét mutatja be az egyes emberek életén keresztül és megmutatja az új erőt, a Harmadik Birodalom kialakítására fellépő új ifjúságot. A filmnek kétségen kívül sok az eszmei tartalma, hiszen az eszméért mindent, még a fiatal életet is odaáldozó lelkesedést állítja történetének központjába. Ez a film erénye és ez feledteti el a kisebb-nagyobb, de inkább belső felfogásból eredő különösségeket. Tartalma és mondanivalója miatt különös érdeklődésre tarthat számot, ezért ajánlhatjuk is. Nem propaganda politikai értelemben véve, de propaganda eszmei síkon, mert a bátorságot és a veszélyek vállalását propagálja.

A másik két film, amelyről írhatunk, inkább nyári szórakozásra való. Az egyik egy svéd revűfilm, Szív és dal címen. Szokásos, szinte sablonnak számító mese új alakban, de sok kedvvel és szívvel. Egy-egy érdekesebb alakítása meg-megragadja a figyelmet, de aztán semmi különös nincsen benne. A másik német gyártmányú vígjáték Nem angyalok az asszonyok. Kissé bonyolódott történetet állít elénk, jó szereplőkkel, de egészen szokványosnak számító fordulatokkal. Nyári szórakozásnak jó, egyébként azonban nem sokra való. kp.

Olvastuk

Sinka István: Fekete bojtár vallomásai (Magyar Élet) a költő önéletrajzának II. kötetét jelentik. Furcsa önéletrajz ez. Mikor olvassuk, nem csak egy ember sorsát és szomorúságát érezzük benne, hanem egy egész térsadalmi rétegét, sok ezer elkallódott magyar falusi tehetségét, akiket a szociális nyomorúság, a sanyarú körülmények elragadtak és elvittek attól az eszmétől és attól a lehetőségtől, amit pedig szolgálni és művelni szerettek volna. Fekete könyv ez, mert sötét sorsot, sötét körülményeket rajzol. De éppen ezért szemnyitogató is, mert egyúttal tudósít, életformát, embereket, embersorsokat mutat be. Jó írás, komolyan megírt, igaz munka. De csak azoknak ajánljuk, akik szeretnek szembe nézni az igazsággal és az élettel, még akkor is, ha nehéz. Már pedig az az élet, ami itt tárul ki, bizony nagyon nehéz sors és nehéz élet. kp.

rn_r^ij^r^rfV~ir i ‘ ‘ ^ 1 * * * *

Házasságkötés. Láng Lajos külügv- minisztériumi számtiszt és Virág Magdolna Mária július 8-án tartotta esküvőjét a fasori evangélikus templomban.

5