Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)

1944-07-08 / 28. szám

Vagy ez valami politikai tüntetés volna? Nem hisszük. Ezek a virághordó hisztérikák nem igen politizálnak. Keveset gondolkoznak, s nem vállalkoznának politikai tüntetésekre. Nekik általában mindegy. Ahogy esik, úgy puffan a történelem. Semmiben sem látszik rajtuk a nehéz idők előírta komolyság. Vagy elvi tusakodás.

Nem, itt egészen más dologról van szó. Ugyanilyen jelenségeket fel lehet fedezni más irányban is. Éppen az ellenkező irányban is. Egy másik vidéki városban vasárnapi sörözés közben a korzózókat nézve egy német tiszt mesélte, kicsit csodálkozva, hogy miután végig járta az egész Európát, megszállt országokat és szövetségeseket egyaránt, megállapíthatja, hogy egyetlen országban sem volt a német katonáknak ilyen hamar nőismerősük, mint nálunk. Nem tudta mire vélni. Tartózkodva ugyan, de dicsérte a magyarok kedvességét és barátságosságát. Közben azonban mosolygott.

De emlékszem a gödöllői Jamboreera is. A cserkésztábort, amelyben különben általában 16—20 év közötti legény kék táboroztak a világ minden tájáról, elözönlötték a leányok, s infámis történeteket tudok erről az elözönlésről. Éjszaka külön járőrök szedték össze a népszerűbb táborokban „kintrekedt” hölgyeket, akik a sátor-élet gyönyöreit tapasztalgatták. De voltam magyarországi nyári szabadegyetemen is, ahol az előadásokat soha nem látogató leányok őgyelegtek állandóan a külföldiek körül, s minden külföldinek akadt napok alatt kellemes nexusa nálunk.

Mondjuk ki, hogy leányaink romlottak? Szeretnénk óvakodni a súlyos megállapításoktól. Inkább azt hisszük, hogy csak a kóros és ésszerűtlen idegenimádatunk egyik szomorú kinövése ez. Leányaink így hódolnak az idegennek, akit mi férfiak is valamilyen formában mindig így rajongunk körül. Mindegy, hogy részeges királyi herceg, újság- gróf, néger boxoló, fütyülő-éneklő „csalogány”, máltai cserkész, wür- tenbergi SS katona, vagy amerikai ejtőernyős. Mindegy. De idegen.

Kicsit elcsúsztak nálunk a dolgok. a. magyar nyíltság szemérmetlen bratyizássá lett válogatás nélkül mindenki felé. Örülünk leányaink haladó szellemének, de mégis tartózkodóbbnak kellene lenni. Megmondjuk nyíltan: mi, magyar férfiak szégyeljük leányaink ezen új „hírét a világban“ s kérjük az ilyen magyar nőket, gondoljanak nemzeti becsületünkre is, necsak üres szórakozásaikra. Szülők, tanítók, tanárok, lelkészek pedig ne restelljék a fáradságot rápirítani az ilyen hölgyikékre. A magyar keresztyénség pedig ezekért a fejleményekért is felelős. dyl.

rYT_r^jj^j^-f'n_rnj^ •^rfir>j~v i Trr rv~r ‘ r* ■ ‘ r ** i 1 r* —1 * *

A nyár

Istent kereső emberek már régen megállapították, hogy — amint a villanyáramnak vezetéke van, úgy Isten akarata is vezetéken keresztül jön felénk. Három vezetékről is tudunk. Egyik a természet, másik az emberi szív, harmadik a Szentírás. Nem egyformán erős a fény, amit árasztanak, mégis mindegyikre szükségünk van. Ha csak a Szentíráson, Isten kijelentésének legdrágább fényén keresztül néznők életünket, elkápráznánk a sugarak erejétől. Mint a vándorember, aki egyhamar kidőlne az út során, ha verőfényes délben indulna útra. Néha meg kell keresnünk itt a földön, sárban és porban, emberek verejtékezéseiben Isten lába nyomait, hogy találkozhassunk vele és leborulhassunk előtte. Tisztviselő emberek, akik egy hosszú esztendőn keresztül elszakítva éltek a természet világától — mintegy hozzákötözve íróasztalukhoz — így nyár elején mennyire érzik, ki kell menniük a csendbe, a magányba, a természet ölére, hogy hallgassák a mindenség Örök beszédét, hogy jobban tudjanak figyelni Isten szavára is, mely csak a csendben hallható meg.

Annak, aki nyárba érkezik, első meglepetése, hogy felelősség nehezedik rá. A mezők nem mosolyognak többé, hanem önfeláldozóan adják meg magukat eledelül. A gabona meghajtja fejét a teher alatt.

MNoaianfliT

De nemcsak az ember szenved

Egy tyúkot ásnak ki a romok alól. Két napig volt ott. Semmi baja. Épen maradt gerenda végén egy macska. Mozogni alig tud, száját tátja és nyávogni szeretne, de nem bír. Mondják az emberek, hogy légnyomást kapott. A fák leveleiktől, virágaiktól megfosztva állanak. Csak néhány gally. De hisszük, hogy jövőre újra rügyezni fognak.

Mi is kivesszük részünket a megsegítésből, gyógyításból is. Megmutatjuk, hogy él bennünk az egymás terhét hordozó szeretet. Jún. 11-én nagyarányú gyűjtés indult meg a bombakárosultak megsegítésére.

HÍREK

A tiszai egyházkerület évi közgyűlése

július 28-án lesz Nyíregyházán. A meghívókat a kerület elnöksége már szét- küldötte. Elszállásolás iránti kérések július 15-ig a nyíregyházi igazgató-lel- készi hivatalnál jelentendők be. Az elő- értekezletek július 27-én folynak le.

Emlékünnep Gyóni Géza születésének 60. évfordulóján. A költő születésének 60., halálának 27. évfordulóján, június 25-én kegyeletes emlékünnep volt Gyónón. Az istentiszteleten dr. Halász Kálmán budapesti lelkész hirdette az Igét és már itt méltó módon kifejezést adott a gyülekezet Gyóni Géza iránti kegyeletes érzéseinek. Utána Ruttkay Miklián Géza helyi lelkész nyitotta meg az evangélikus papiak, Gyóni szülőháza falán elhelyezett emléktábla előtt az ünnepélyt, melyen helyi és fővárosi vendégek nagy számban vettek részt. Derkics Erzsébet Gyóni Géza egyik versét szavalta, dr. Bánkúty Dezső tanügyi főtanácsos pedig emlékezést tartott. (Ezt lapunk két utóbbi számában közöltük.) A nagyhatású emlékbeszéd után Molnár Lajos tanító Gyóni verset szavalt, majd koszorút helyeztek az emléktábla alá a helyi hatóságok, az evangélikus, református, római katolikus egyház, továbbá a Gyóni Géza-Irodalmi Társaság és társadalmi egyesületek. Végül Bajári Sándor református lelkész zárószavai után a magyar Hiszekegy eléneklésével záródott a szép ünnepség. — Jelen voltak az ünnepélyen a Gyóni-család tagjai, élükön dr. Gyóni Ferenccel, aki a költő diákköri barátja, sógora és legjobb ismerője és akinek tollából rövidesen megjelenik Gyóni Géza regényes életrajza, mintegy 400 oldalas kötetben. Délben szűkkörű ebéd volt s ezen a Gyóni emlékét ápolók egyhangúlag kinyilatkoztatták azt az óhajukat és elhatározásukat, hogy a költő hamvait, ha az idők és körülmények azt lehetővé teszik, hazahozzák Szibériából és Gyónón méltó helyen helyezik nyugalomra. Helytelennek tartják ugyanis azt a felmerült gondolatot, hogy Gyóni Gézát Budapesten temessék el, mert Gyónról indult el és nevével, egész életével és költészetével szülőhelyéhez kapcsolódott. — A hatvanas évforduló alkalmával a magyar rádió két szép megemlékezéssel áldozott a nagy költő emlékének.

Hétköznapi istentiszteletek. Felhívjuk budapesti olvasóink figyelmét arra, hogy a Deák-téri templomban minden csütörtökön, a fasori templomban pe7