Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)

1944-06-17 / 25. szám

MMfflklßBET nak (Sopron, Deák-tér 80.). A jelentke­zők egyenként kézhez kapják majd a tájékoztatót. — A lelkészi pályára ké­szülők az egyházi hatóság határozata alapján bentlaknak az Evangélikus Theologusok Otthonában. Ide felvé­telért folyamodni nem kell, mert a hit- tudományi kar hallgatói kötelezett tagjai az Otthonnak. A Glosius-alapítványi bizottság közli, hogy az 1944. évre a 2400 pengős kül­földi tanulmányi ösztöndíjat Tolnay János, ezidőszerint Bécsben japáni filo­lógiai tanulmányokat folytató bölcsé- szettanhallgatónak, az iparosok részére kiírt 600 pengős tanulmányi ösztöndíjat pedig Horváth Kálmán nagykanizsai szabósegédnek ítélte oda. Rákosszentmihály. Jún. 18-án isten- tisztelet keretében ünnepli a gyüleke­zet temploma felszentelésének 10. év­fordulóját. Ez alkalommal tesznek es­küt az újonnan választott presbiterek s az istentisztelet után közgyűlést is tartanak. Személyi változások. D. Kapi Béla dunántúli püspök június 1-vel a követ­kező segédlelkészi változásokat eszkö­zölte. Dubovay Gézát Sárszentlőrincről Enyingre, Sümeghy Józsefet a soproni lyceumi Diákotthonból Sárszentlőrincre, Horváth Miklóst Vadosfáról Bakony- csernyére, vitéz Szerdahelyi Pált Va- dosfára, Fogarassy József Árpádot Alsódörgicsére, Szabó Gyulát Gyéké­nyesre küldte szolgálattételre. Halálozás. Dr. Makláry Elek Debre­cen sz. kir. város orvosa, volt klinikai I. tanársegéd, egyházának presbitere, tart. orvosfőhadnagy, több katonai ki­tüntetés tulajdonosa életének 48., há­zasságának 18. esztendejében június hó 2-án, a város ellen intézett légi terror- támadáskor orvosi hivatásának hű tel­jesítése közben hősi halált halt. Június 6-án temették a Köztemető díszravatá- lozójából. Az elhunytban dr. Mayer Endre fiát, dr. Makláry István pedig testvérét gyászolja. — Weltler Erzsiké — Weltler Ödön rajkai lelkész kis leánya — 13 hónapos korában Rajkán elhunyt. Szülei és kis testvére gyá­szolják. Nyugtázás. Hálás köszönettel nyug­tázzuk Wagner Vilmos előfizetőnk 150 pengős adományát, aki Svédországban lévő fia: Vajta Vilmos nevében a Hadi- árvaház részére 50, a nagytarcsai népfő­iskola részére 50 és evangélizációs munkára szintén 50 pengőt juttatott szerkesztőségünk címére. Anyakönyvi kutatás. Az egri refor­mátus lelkészi hivatal keresteti Uhlig Károlynak Gajly (esetleg Gáli, Gály) Magdolnával 1860—70. években kötött házassági anyakönyvi kivonatát, Uhlig Károlynak 1872—76. évekből halotti anyakönyvi kivonatát és keresztlevelét. A megtaláló az okiratokért darabon­ként 200 pengő tiszteletdíjat kap. Pályázat. A szarvasi evangélikus Vajda Péter-gimnázium felügyelőbizott­sága pályázatot hirdet egy magyar­francia szakos tanári állásra. Pályáz­hatnak okleveles magyar-francia sza­kos, evangélikus, esetleg református vallású tanárok. A kellően* felszerelt fo­lyamodványokat az iskola igazgatósá­gához július 20-ig kell benyújtani. 8 Gizi testvérének imádójával, majd férjével. Ez a barátság végighúzó­dott egész életén és tart halála után is: megismertetésére a jó barát egymaga többet tett, mint minden más személy vagy alakulat. Baráti körükhöz tartozott még, hogy csak egyet említsek, Vidovszky Béla festőművész. Tanárai közül dr. Rell Lajos, az önképzőkör költői lelkü­letű vezetője volt rá legnagyobb hatással. A szép megjelenésű ifjú Gyóni számára „gordonkabúgású és szépségű hangja, nagy szónoki készsége már előre sikert biztosított“, mint egy életrajzírója mondja. Első költői szárnypróbálgatásai részben alkalmi költemények, részben ifjú szerelmének kifejezői; itt még Zelláról ábrándozik, követi őt Erzsiké, Ilonka, Jolánka stb. E versek részben akkor megjelentek nyomtatásban, részben naplószerű levelekben adta ki nemrég sógora. Az érettségi után, ifjúi szerelmekkel emlékében, atyai hagyomány­ként a pozsonyi evangélikus teológiára ment tanulni, hogy lelkész legyen. Ottani tanárai közül megemlítem Raffay Sándor püspökünket és Kovács Sándor, későbbi dunáninneni püspököt. Szépen haladt tanul­mányaiban és e mellett megjelent nyomtatásban első verseskötete is. S ugyanazon a napon, melyen elhagyja a sajtót, megrendítő esemény történik: Gyóni Géza amerikai párbajból kifolyólag öngyilkossági kísérletet követ el. Lakótársa, Kirchknopf Gusztáv, a későbbi kolozs­vári, majd Budapest—Deák-téri lelkész, találja meg szobájában vér­ben fekve. Már hetekkel előbb feltűnt mindenkinek, aki szerette, szomorú hangulata, komor viselkedése, de okát adni nem tudták, mert szemérmes zárkózottság jellemezte mindig. Szépen induló tanulmá­nyait félbeszakítja, s többé nem is tud komoly tanulmányt folytatni. Közigazgatási pályával kacérkodik, tanfolyamot is hallgat, de vizsgát nem tesz le, írnokoskodik szülőfalujában; ezzel párhuzamosan hírlap­írói munkát is folytat, először Dabason, Gyón mellett, majd Budapes­ten. Gondolható, hogy édesatyja ezt nem nézi jó szemmel. Az írói hiva­táshoz érez kedvet, ebben Nil (Dapsy Gizella) pártfogolja. Élete viszontagságai most kezdődnek. 1912-ben mint póttartalékos vonul be katonának, és az ausztriai Korneuburgban szolgál mint utász. Ekkori érzéseit leghívebben kifejezi a „Cézár, én nem megyek“ c. verse. ,Vérben úszik vad hegyek orma, Cézár, én nem megyek .. . A földem nem ereszt“. „Nekem nem házam a te házad, Nekem nem fáj a te bánatod. Én tőlem véres koronádat A sárba vághatod. .. . Bitangul a mészárszékre, Cézár, én nem megyek.“ Akkor is katona volt, mikor Bosznia annexiója háborús vésszel fenyeget. Utóbb biztos megélhetés reménye csillog; a Szabadkai Hírlap munkatársa, mikor a világháborúban, 1914. augusztus elsején újra be kell vonulnia, és pedig mint közlegénynek. Egyenesen Przemysl vá­rába jut, ottan végigszenvedi a körülzárás, s ostrom hónapjait, és ez idő lesz életében sorsdöntő. Mint hajdan Petőfi, úgy lelkesíti ő itt köl­teményeivel a várvédő magyarokat. S ha a boszniai időben úgy érezte, hogy minden magyar cél nélkül veszik igénybe véreinket: itt viszont lángoló lélekkel tüzel az orosz vész ellen. Az ostrom poklában jön össze főhadnagy öccsével, Mihállyal, ki a besztercebányai honvédek­kel küzd. S mikor a vár elesik, mint öccsének tisztiszolgája megy vele orosz hadifogságba Kievbe, Alatirba, majd a szibériai Krasz- nojarszkba. Neve már Przemyslben ismert; verskötete a „Lengyel mezőkön, tábortűz mellett“ 10.000 példányban forgott közkézen a vár­ban; egy példányát repülőgép hozta Budapestre. Hat év alatt újabb négy kiadás ért meg kb. 20.000 példányban. Német fordítása is készül; sógora, továbbá Miska öccsének sógora, Wotocsek Rudolf gyáros ren­dezik a fordítást sajtó alá s ebben a munkában Besztercebányán egy szép nyáron örömmel vettem részt magam is. Virágnyelven levele­zett Szolár e könyvről Gyónival: a kis Rudi (így nevezte el a köny­vet) neveléséről írogatott neki, jó előhaladásáról, hogy szorgalmasan tanul németül (ez a német fordítás) ... (Folytatjuk.) Dr. Bánkúty Dezső.

Next

/
Thumbnails
Contents