Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)

1944-06-10 / 24. szám

evangélium erkölcse meg tud szabadítani Isten segítségével minden bűntől és a hit áldásai a szomorúságtól. Erről a múlt is tanúskodik. Az apostolok kis seregét, az első szá­zad keresztényeit nem tántorította meg a nagy római birodalom és a kis csapat győzedelemre vitte vele szemben a Krisztus és az örök emberiesség igazát. A hitvallókat semmiféle hatalom nem tudta elté­ríteni meggyőződésüktől. Megmaradtak hitükben ezer veszély között is és a végső diadal mindig az övék volt. A vallásos emberek sokasága bizonyítja, hogy csak a hit képesít a földi élet kérdéseinek sikeres megoldására. Nemcsak a múltban volt ez így, a jelenben is így van. 4 Az újkorban kezdődő elvilágiasodás. A vallás a középkorban jobban uralkodott az életben, mint most. Az elvilágiasodás történelmi folyamata azonban még sem tudta teljesen elfedni azt az alapvető tényt, hogy a nemzeti államban és kultúrában a kereszténység köve­telményei érvényesek. Európa kultúrája krisztusi eredetű és keresz­tény kultúra akar maradni ! De az említett elvilágiasodási folyamat miatt jelenleg a gyakorlati keresztyénség nehezen tud érvényesülni, úgyhogy sokak előtt műveltségünk istennélküli pogány műveltségnek látszik. 5 A legtöbb életkör világi lett. Az egyház ma nem tud verse­nyezni külső hatalom dolgában az állammal és más világi szerveze­tekkel. A társadalomnak, mint közösségnek feladatait a világiak vég­zik el. Az egyház még leginkább a szociális- és emberbaráti kérdések­kel foglalkozik manapság. De e téren is kénytelen a munka javarészét átengedni az államnak, mert az olyan anyagi erőforrásokkal rendel­kezik, amilvennekkel az egyház nem. Az egyházak látják is, hogy az egyháztársadalmi munka nagy részét, tulajdonképpen a gyakorlati keresztyénség egész területét, még az anyagi ügyekkel összefüggő sze­retet országosan szervezett munkáját is szükségképpen az államnak át kell adni. Az egyház is megszabadul a nem neki való munkaköröktől és annál nagyobb odaadással teljesítheti a maga saját és igazi feladatát. Az egyház az istentiszteletnek, a vallásos érzés növelésének és a lelki gondozásnak, a lelkiekre irányuló szeretetmunkának a központja. Az anyagi segítség az állam és társadalom feladata, de a lelkek bűntől való megmentése, gyógyítása, gondozása folyton nagyobbodó munka­kört jelöl ki az egyháznak a lelki válságok mai korszakában. Az egy­ház ismerje fel a megváltozott időnek az új követelményét, ellenkező esetben világi emberek (freudisták, individuálpsychologusok stb.) munkálják meg a lelki gondozás életterületét is. 6. Az élet csak akkor teljes, ha Isten szolgálatában áll. Jó ha a feladatok elkülönülnek. A magyar nyelvben az istentisztelet, az isten­szolgálat szavainak különböző volta, a helyes megoldásra mutat A magyar nyelv nagyon helyesen istentiszteletnek mondja azt, amit németül Gottesdienstnek mondanak. A tulajdonképpeni istentisztelet a különböző templomokban a történetileg kifejlődött szertartások szerint folyik. De a nemzeti életben, a gyakorlati életben az isten­szolgálat csak egyféle lehet. Isten-szolgálat Jézus Krisztus szerint azonos az ö szellemében történő ember-szolgálattal, a tesvéri, a fele­baráti cselekvő szeretettel. A munkakörök tudatos szétválasztása hasz­nál mind az egyháznak, mind a világi szervezeteknek és a világi élet­nek. De csak akkor, ha mindkettő, tehát a világiak is tudatában van­nak annak, hogy minden élet akkor igazi teljes élet., ha Isten szolgála­tában áll, vagyis Jézus Krisztus szellemében való élet. Az egyház csak igv vonulhat nyugodtan vissza a maga sajátos munkaterületére. Istent szolgálja az istentiszteletekkel, lelkek gondozásával és a vallásos neve­léssel. A világiak, a hívő nemzetek Istent szolgálják a gyakorlati ke- resztvénséggel. Az állam és a nemzet lássa meg világosan a maga kersztvén feladatát és komolyan fogjon hozzá megoldásához, követ­kezetesen dolgozzék a szeretet tetteinek, műveinek megvalósításán. Hisszük, hogy a gyakorlati hívő élet úi korszaka következik be, ha tudatára ébred a nemzet a krisztusi hitből eredő feladatának. 7. A gyakorlati életet is hassa át a krisztusi szellem. A kultúrában és a politikában eddig az öncélúság uralkodott. Ez a tény is mutatja a mai ember elbizakodottságát. Pedig Isten céljai mellett méltatlanok az emberi célok. Az Ö céljaival ellentétes vagy vele nem számoló kö­EimiMon Szóvátesszük ...hogy élénk érdeklődés kíséri or­szágszerte a becsületes munka vám- szedőinek, a strohmanoknak leleplezé­sét és eltávolítását. Valóban, talán semmiben sem látszott meg jobban ed­digi életünk betegsége, erkölcstelen­sége, élvezethajhászása, mint éppen ezen „intézmény” virágzásában. A könnyű élet, munka nélküli, könnyű kereset lehetősége nem a mai dolgos és harcos időkhöz méltó ideál és mégis úgy virágzott, mint talán eddig soha. Ne értsen félre minket senki. Nem az ellen emeljük fel a szavunkat, hogy egy-egy helyen mintegy „betanult” az új gazda, hanem az ellen hogy nevét adta, de egyebet semmit. Sőt erkölcsi szempontból igazán nem is az volt a romboló, hogy fedezett talán gyanús üzelmeket (ez a szükebb értelemben vett állami törvény paragrafusai alá tartozott), hanem inkább az, hogy ter­jesztette vele a könnyű élet iránti vá­gyat, amelyik bizony amúgy is benne van minden emberben és úmúgy is sokakat visz a lejtőre. így azonban, ilyen társadalmilag bevett formában eddig csak a történelem legzüllöttebb, legkorruptabb korszakaiban volt isme­rős, közvetlenül a birodalmak felbom­lása előtt. Szinte ez volt a halál jele. Hogy most eltüntetjük ezt is, mint annyi más helytelen jelenséget, a fel­támadó és újat kezdő életnek jelét pil­lantjuk meg benne és újra remény­kedünk. ... hogy érdekes társadalomnevelő filmecskéket mutatnak be a mozik kö­telezően, minden héten, szinte a hír­adóval együtt. Bólintó Péter és Le­vente Pál esetei, a taxival, a kijárás­sal. a fodrásszal, az új ruhával, a mu­latozással, kétségtelenül gúnyra méltó és igaz jelenségek szemrevételezései. Jó is, hogy elővesszük és megbeszéljük őket. De nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy ezek a jelenségek csak a középosztály életének megnyilatkozá­sai voltak (legalábbis a kigúnyolt for­mában) és a többi társadalmi osztályok életében szintén vannak hasonlók, vagy egyéb jellegűek. Nem szabad abba a hibáa esnünk, hogy a nemzet minden hibáját egy bizonyos társadalmi réte­gen keressük össze és minden nemzeti bűn miatt egy bizonyos társadalmi osz­tályon verjük el a port. Vegyük csak •elő megfelelő formában a többi hábo­rús és nemzeti bűnt, az árúrejtegetők, a halmozók, a feketézők, a fecsegők, a pletykálkodók, a helyezkedök bűneit és ostorozzuk azokat is. Hadd döbbenje­nek meg azok is, akik eddig szociális helyzetük miatt nem juthattak ahhoz a lehetőséghez, hogy az eddigiekben vét­kezzenek. Tisztogassunk, de ne álljunk meg majd a félúton,' hanem menjünk végig azon teljesen és következetesen. Akkor érjük el azt ,amit szeretnénk már régen, a magyar élet teljes és tö­kéletes megtisztulását és azt a keresz­tyéni erkölcsiséget, amelyik tisztakezű mindenben, főleg azonban a közösséget érintő ügyekben. vkm. Házasságkötés. Fliegenschnee Frigyes kőszegi lelkész és Nitsch Erzsébet jú­nius 4-én tartotta esküvőjét a kőszegi templomban. 5

Next

/
Thumbnails
Contents