Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)
1944-04-29 / 18. szám
mmiMLET József V. éves tanítóképzős kapta. A debreceni tanítóképzősök dr. Bakó Elemér egyetemi m. tanár és Csenki Imre tanítóképzőintézeti zenetanár irányításával végzik a népdal és népmese- gyűjtést. Az értékes kultúrmunkában minden tanítóképzős résztvesz, nyolctíz növendék egészen kiváló eredménynyel dolgozik. Középiskolás leányokat hív a kibombázottak segítésére a leventeleány- mozgalom. A Levente Hírközpont jelenti: Teljes erővel folyik a leventeleányok munkája a bombakárosultak segítésére. Tekintve azonban, hogy a ieventeleányok legnagyobb része dolgozó. leány, aki egész napra nem hagyhatja el munkahelyét, felszólítják a középiskolás leányokat, akiknek amúgyis szünidejük van, hogy siessenek segíteni, mert sok a munka és kevés a munkás. Minden segítőkezet hálásan fogadnak, amely ebből a szociális munkából részt kér. Az állami és községi középiskolák leánytanulói a kerületi leventeleány vezetőnél jelentkezzenek: Pálosy Éva, VIII., Szentkiráíyi-u. 11. (III. em.), telefon: 342-803. (LKH.) Halálozás. Remport Sámuel kisbirtokos, 72 éves korában, rövid szenvedés után Alsóságon elhunyt. Özvegye és hat gyermeke, köztük dr. Remport Elek fasori gimnáziumi tanár édesatyját gyászolja az elhunytban. Üdülovendcgck számára mérsékelt áron elsőrangú ellátással, kiszolgálással, penziót nyújt az Evangélikus Bel- missziói Otthon Gyenesdiáson, a Balaton partján. Lelkészek, tanítók es hozzátartozóik részére kedvezmény. — Felvilágosítással szolgál: Tekus Ottó misz- sziói h. lelkész, Gyenesdiás, Zala m. A Harangszó könyv-, papír- és írószerkereskedése megnyílt. Célja, hogy elsősorban a vallásos irodalom termékeivel lássa el evangélikus népünket. Bibliák, énekeskönyvek, vallásos tárgyú olvasmányok, papír-, rajz- és írószerek nagy választékban kaphatók. Bárhol megjelent mindenféle könyvet is szállítanak. Címe: Harangszó könyv-, papír- és írószerkereskedése. Győr, II., Petőfi-tér 1. Csekkszám: 31.141. Telefon: 17-91. — A könyvkereskedést olvasóinknak pártfogásába és támogatásába ajánljuk. BOLDOG RABSÁG címen jelent meg Friedrich Lajosnak az Üzenet c. szórványlap szerkesztőjének legújabb egyházi-beszéd kötete. Megrendelhető a szerzőnél. KECSKEMÉT. LUTHER-PALOTA. 8 Hamvas Béla: „A láthatatlan történet” c. könyvéből, melyet legutóbb ismertettünk. Akkor jött a harmadik kísértés: fölmentek a hegyre s a Sátán így szólt: Itt van a föld minden népe és országa, ha meghajolsz előttem, neked adom. Az utolsó kísértés a legveszedelmesebb és legfélelmetesebb: a hatalom. 11. A közösség nem azzal kezdődik, hogy egy sereg majom ember szövetséget köt; nem azzal, hogy férfi és ö családot alapít; nem azzal, hogy néhány rabló bandába gyűlik; nem azzal, hogy a gyenge állat az erős barlangjába húzódik. A közösség eredete nincs a természetben, nincs a családban, a törzsben, az érdekben. A dolgok nem kívül kezdődnek, hanem belül és nem alul, hanem felül és nem a láthatóban, hanem a láthatatlanban. 12. Amikor a negyedik bölcs az elíziumi kertekből visszatért, ismét názába menü feleségéhez, gyermekeihez és munkájához és belépett a hétköznapok józan világába, mintha semmi sem történt volna, csak éppen megtisztult szívvel és megvilágosodott értelemmel nézte, ami körülötte történik: ennek egy szót adott, annak egy fillért, amannak egy tanácsot, emennek egy darab kenyeret és tudásának tiszta meleget mindenüvé magával vitte. A negyedik bölcs a közösség eredete: a kollektív felelősség embere. Az egyetlen a négy közül, aki emlékezett a születéskor elbocsátó Hatalom szavára: vigyázz, reád bízok minden embert, felelős vagy értük, mint magadért, ne hagyj senkit a sötétségben elmerülni. A negyedik bölcs kérdése nem a hatalom, hanem ennél határtalanul félelmetesebb: az erőszak. Az erőszak az, hogy annak, aki tudásban, képességben, erőben, világosságban a többinél különb, aki az elíziumi kerteket megjárta, a békét és az örömet megismerte, aztán az emberek közé visszatért, hogy amit tud, amire képes, azt elossza: annak szabad-e az embereket akaratuk ellenére kényszeríteni? 18. Az ünnepről általában két mozzanatot emelnek ki: hogy a hétköznap értelme itt lepleződik le s hogy a légkör isteni jelenléttel telik meg. De a hétköznap értelme azért nyílik meg és a légkör azért telik meg isteni jelenléttel, mert az isteni léttel való közösség itt teljesül. Ezt a teljesülést az áldozat teszi lehetővé. Ha áldozat nem lenne, az isteni lét az ember számára le lenne zárva. Az áldozat pedig nem egyéb, mint a külön, egyéni, magányos emberi Én levetése. Amikor az ember egyéni Én-je megsemmisül, az áldozat percében, az út az isteni létbe szabaddá válik. Amikor pedig az ember a többi emberrel a magasabb létben találkozik, kilép a szenvedésből. Ez az ünnep a közösség. Az ünnep minden ember közössége abban az isteni létben, ahová az ember csak Én-jének feláldozása árán jut el. Ezért az ünnep a kollektív lét megvalósulása. Minden közösség ünnepi. Ezért beszél Hölderlin „festliche Gemeinschaft“-ról. Nincs is más ünnep, csak a közösségé. A hétköznap az Én-nek nyüzsgése. Az ünnepen csak az isteni létbe emelt emberiség él közösen és együtt. 19. Közösségről filozófia, tudomány, költészet úgy beszél, mintha lenne. A közösséget csak az Utolsó Lélek teremti meg, ezért a közösség csak az utolsó időben valósulhat meg. A nagy emberi kollektívum, minden ember találkozása és egysége az isteni létben, apokaliptikus esemény, egyike a világtörténet legutolsó és legnagyobb eseményeinek. Addig csak Én-ek vannak, fajok, nemzeték, nyelvek, vallások, érdekek, szenvedélyek, csak szellem, természet, eszme, igazság. Ünnep nincs. Nem is lehet. Ami van, csak hétköznap, néha világosabb, néha sötétebb. Mert az ünnep apokaliptikus természetű: az Utolsó Időben nyugszik. Amikor az ember lehántja magáról Én-jét, igazi lényében megnyilatkozik és a közösségben minden emberrel egyesül.