Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)

1944-03-18 / 12. szám

lalkozik. Ügy látszik, ennek előterjesztésében ö az inditó, mert a közgyűlési határozatot végrehajtandó bizottságba (őfelségéhez felterjesztendő felirat megszerkesztése) őt is beválasztják. A 31. pont az 1842 július 15-i egyetemes gyűlésre küldendő egyháztagok névsorát tartalmazza. Kossuth Lajos is közöttük van. Az 1844 aug. 30-i bányakerületi közgyűlésen — mely a négy evangélikus egyházkerület rendezésének ügyével is foglalkozik — ismét szerepel, sőt,ez a gyűlés küldi ki a legközelebbi egyetemes egyházi tanácskozásokra is.

Kossuth vegyesházasságot kötött. 1841 január 9-én nőül vette Meszlényi Teréziát s az akkori törvények értelmében a katolikus plébános előtt kellett jelentkeznie. Ezekben az időkben évek óta folyt már a vitatkozás országgyűlésen, törvényhatóságokon, városok tanácskozásain a^ vegyesházasságról. Maga Kossuth is pár hónappal előbb keserű fájdalommal fakadt ki a pesti megyei gyűlésen a katolikus papok . legújabb gyakorlata, az ú. n. passiv assistencia ellen. (Ennek értelmében a vegyesházasságokat nem áldotta meg a lelkész egyéb házassághoz hasonlóan, hanem egyszerűen tudomásul vette. A legszűkebbre szabott egyházi szertartást a templom sekrestyéjében, vagy a hivatali szobában folytatta le az eskü elmondatásával és az anyakönyvi beírással.) Kossuth és jegyese elmentek a belvárosi plébániára s őt is csak ilyen kurtán intézte el a plébános s szívé-vágya vitte el a Deák-téri evangélikus templomba, hogy lelkészétől fogadja az áldást s boldogan induljon el a házaséletnek küzdelmes útjára.

Többéves fogságát keresztyén türelemmel és megadással viselte. Lomér és a Biblia vigasztalja és erősíti lelkét. Egyszer azonban elviselhetetlennek tetszik a börtön számára. Mikor az 1838. évi márciusi pesti árvíz hírét meghallja, így ír: „Nekem fogságom sohasem fájt jobban, mint a veszélynek ama napjaiban; tapasztalásból s magamról tudom, hogy ily nagy Ínségben a leggyengébb is sokat tehet, ha Isten azzal áldotta meg, hogy lélekjelenlétét el nem veszti a szerencsétlenségben. Ah! miért nem teljesíthetem én is emberi kötelességemet?!“

Fogságával kapcsolatban tudunk egy érdekes epizódról is. A börtönben tanul meg angolul a magyar és az angol Biblia segítségével. Kiváló nyelvtudása és bibliaismerete meglepte azt a lelkészekből álló küldöttséget is, amelynek szónoka az evangéliumból vett idézettel üdvözölte. Kossuth megköszönte az üdvözlést és válaszában kifejtette, hogy jóllehet ö fegyveres segítséget jött kérni Amerika népétől, mégis kénytelen kiigazítani a bibliai idézetet, amit a? üdvözlő szavakban mondtak neki, mert az eredeti szövegben más van és így annak a jelentése is más. A jelenlevő lelkészek nagy csodálkozására görögül idézte az illető verset.

Lelki erejének és vallásos hitének nagyságáról tesz bizonyságot akkor, amikor visszaemlékezik fogságára, annak hatásara egyik levelében: „Meg tudom fogni, hogy a kevesebb lelki erejű foglyok magánfogságban megtébolyodnak. En a képzelődés túluralma ellenében praktikus tárgyak feletti meditációhoz folyamodtam. Számot adtam magamnak hazánk állapotáról s institutióink hiányairól; levontam ismereteim, tapasztalataim tanulságait; meghánytam agyamban minden egyes kérdést; s véleményt képeztem magamnak a megoldásról. E meditációknak későbbi pályámon nagy hasznát vevém, mert az élet oktat, a meditáció tanul. De mindemellett is, míg fogva voltam, gyakian töprenkedém, mennyire hátramaradottnak tapasztalandom magamat a haladó világ mögött, ha majd kiszabadulok. Nem maradtam hátra. Fogságom magányában tanultam meg meditáció által, mire az élet oktatott.“ Keresztyén felelősségérzet, Isten útjainak és céljainak hitteljes keresése, bizalom Isten kegyelmében és a magunk erős hitében — ezek jellemzik Kossuthot. Maga mondja: „Annyi jogunk lehet a sikerben, amennyi helyet foglal szivünkben a hit tüze“. A vallásos, hivő ember hitével küzdött itthon, sokszor beteg testtel és mégis elszánt igyekezettel. A hivő. ember bátorságával viselte a megpróbáltatásokat, szeretteinek halálát, évtizedekre terjedő’' száműzetését s várta mindig hazája sorsának jobbrafordulását.

Tudjuk', hogy száműzetésében semmiféle polgári kitüntetést, megtiszteltetést nem fogadott el, egyházának felügyelői tisztségre történt meghívását azonban készséggel vállalta. 23 esztendőn keresztül volt a sámsonházai egyházközségnek felügyelője. Ez idő alatt a fontosabb

amuitiu

HÍREK

Kossuth halálának 50. évfordulóján

—mint már közöltük — ünnepi isten- tisztelet lesz a Deák-téri templomban, március 20-án d. e. fél 10 órakor A szolgálatot D. Kapi Béla püspök végzi. D. u. V26 órakor a pesti Vigadó nagytermében országos ünnepély lesz, melyet! a megnyitó beszédet D. Raffay Sándor püspök, az ünnepi beszédet pedig Kállay Miklós miniszterelnök mondja.

Rádiós istentisztelet a püspöki székházból. Március 19-én d. e. 9 órakor Budapest I. hullámhosszán evangélikus istentisztelet közvetítése lesz a bányakerületi püspöki székházból. Az istentiszteletet D. Raffay Sándor püspök végzi. Raffay Sándor püspök, akit hosz- szabb idő óta gátol betegsége abban, hogy híveihez az élő beszéd közvetlenségével szólhasson, legutóbbi körlevelében azt mondja: „Jól esik, hogy hosszú idő múlva, legalább rádióközvetítés segítségével szólhatok híveimhez. Kérem minden testvéremet, fogadják szolgálatomat olyan szeretettel, mint amilyennel én azt elvégezni igyekszem”.

Megjelent az „Evangélikus Templomok”. Több Ízben adtunk hírt arról, hogy az Országos Luther-Szövetség szerkesztésében az evangélikus templomokról szóló könyv készül, mely elsőízben dolgozza fel a magyarországi evangélikus templomok építésének, stílusfejlődésének történetét és gazdag képanyagával az első képgyűjtemény lesz templomainkról. Az anyaggyűjtés és a háborúval kapcsolatos egyéb nehézségek késleltették a könyv megjelenését, most azonban már teljesen elkészült és megkezdődött a könyvnek az előfizetők részére való szétküldése. A könyvet 500-anként adják postára. Mire e sorok megjelennek, az első példányok már meg is érkeznek rendeltetési helyükre. A 660 oldalas, ezernél több képet tartalmazó könyv ismertetésére visszatérünk.

Presbiteri konferencia. A régi nagy békési egyházmegyéből kialakult három egyházmegye: az arad-békési, a békési és a csanád-csongrádi egyházmegye, a testvériség ápolására a folyó évben is megrendezte presbiteri konferenciáját Orosházán. Dr. Lányi Márton egyházmegyei felügyelő mondott megnyitó beszédet, majd Zászkaliczky Pál esperes „A bibliaolvasó presbiter”,

1 Danhauser László lelkész „Az imádkozó presbiter”, dr. Kékén András lelkész pedig a „Munkálkodó presbiter’ címen 1 tartott előadást. Az előadásokat hozzászólások és megbeszélések követték. Nagy figyelemmel hallgatták a jelenvoltak Bállá Árpád ref. lelkész előterjesztését az Evangéliumi Munkásszövetség munkáiról és célkitűzéseiről. Zárószavakat Benkóczy Dániel esperes mondott. A jól sikerült konferencia végeztével Fürst Ervin orosházi lelkész úrvacsorát osztott.

A budai-vári egyházközség alapításának és első lelkésze, Bauhofcr György megválasztásának 109. évfordulóján az egyházközség alapítójának, Mária Dorottya főhercegasszonynak i emlékére ünnepély volt, melyen az em- ! lékbeszédet dr. Vladár Gábor egyház7