Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-05-03 / 18. szám
BfoNcaikum / következtében értelemzavaró maradt. A helyes szöveg nem az, hogy az úr- vacsorázók száma egytizedrészére, hanem egytizedrésszel csökkent, vagyis az átlagos 10.000 úrvacsorázó helyett 9000 úrvacsorázó volt. Lelkészválasztás. A most szervezett magyarbánhegyesi missziói egyházközség Miklóssy Endre eddigi ottani segédlelkészt választotta első lelkészévé. — A surdi gyülekezet Zámolyi Gyulát, a vései gyülekezet pedig Lakatos Györgyöt választotta meg meghívás útján lelkészének. Személyi változások. D. Raffay Sándor püspök f. évi április l.-i hatállyal Koszorús Oszkár szentetornyai segédlelkészt Gyopárhalma-Rákóczi-telepre helyezte missziói s.-lelkésznek, a szentetornyai gyülekezetbe viszont a segéd- lelkészi szolgálat ellátására ideiglenesen Pásztor Pált küldötte ki. Kitüntetés. D. Kapi Béla püspök a tamásii leányegyház tanítóját, Záborszky Kálmánt és Simon Lajos hácsi kántortanítót hosszú és hűséges tanítói szolgálatai elismeréséül igazgatói címmel tüntette ki. Az erről szóló hivatalos iratot Fábián Imre, az egyházmegye főesperese meleg szavak kíséretében adta át mindkét kitüntetettnek az ebből a célból összehívott közgyűléseken. A pesti németnyelvű egyházközség segédlelkészi állására D. Raffay Sándor püspök Güttler Vilmos eddigi soproni segédlelkészt nevezte ki. A pesti evangélikus iskolák tantestületei és ifjúsága április 26-án dr. Szi- gethy Lajos-emlékünnepélyt tartott, amelyen az emlékbeszédet dr. Jánossy István mondotta, dr. Renk Ernő iskolafelügyelő pedig meleghangú és nagyhatású megemlékezéseket mondott el Szigethy Lajos életéből. Olvasod-e a Bibliát? Már második kiadásban jelent meg Harmati Béla ősagárdi lelkész ilyen című füzete. Az első kiadás a múlt év elején néhány hét alatt elfogyott. A 64 oldalas, eleven tartalmú füzet biztos kézzel fogja össze mindazt, ami a mai modern világban is képes minden igaz evangélikust a mindennapos bibliaolvasás ősi evangélikus szokásához visszavezetni. Konfirmandusok részére különösen alkalmas ajándék. Ára 30 fillér. Kapható minden egyházi könyvkereskedésben. Emlékünnep. A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem Evangélikus Hittudományi Kara 1941. évi április hó 27-én déli 12 órakor Sopronban, a Kar nagy előadótermében emlékünnepélyt tartott, amelyen a Hittudományi Kar kegyelettel emlékezett meg elhunyt tiszteletbeli doktoráról-, báró Prónay Dezsőről, a Magyarországi Evangélikus Egyház örökös tiszteletbeli egyetemes egyházi és iskolai felügyelőjéről. Az emlékbeszédet D. Kovács Sándor püspök, egyetemi ny. r. tanár tartotta. Eladó orgona. A buda-várbeli evangélikus gyülekezet 16 regiszteres Rieger orgonáját 10.000 P-ért eladja. Az orgona mechanikus összekötő szerkezetű, kúp- ládás, kitűnő állapotban van, még sok évtizeden át szolgálni tud az istentiszteleteken. A hangszernek hangverseny célokra való megnagyobbítása a helyszínen anyagilag nem előnyös és ezért a szaktanácsok alapján a gyülekezet az orgona eladása mellett döntött. Bővebb felvilágosítást a várbeli lelkészi hivatal ad (Budapest, I., Werbőczy-u. 28.). 8 Idegesen firkált egy papírra. Végre, nagysokára megjelent a bűnös az ajtóban. Matild fel se nézett, hanem közömbös hangon odavetette: — Ha valami mondanivalód van, beszélhetsz nyugodtan, nem zavarsz, — s nagy nyugalommal firkált tovább a papírra. Jó ideig nem jött egy hang se az emberből. Matild már egészen teleírta a lapot saján nevével s fordítani akart, mikor végre rekedten es akadozva megszólalt az embere: — Az előbb . . . ocsmányul. . . viselkedtem .. . — Örülök, hogy belátod. Majd még beszlégetünk róla. Most elmehetsz. Jobbnak vélte, ha most megelégszik ennyivel s majd egyszer később veszi elő komolyabban. S finom érzéke nem csalta meg most sem. Mikor beszélgetésre került a sor, már mindent megmondott annak az embernek Isten Lelke s maga sorolta efő önmagáról mindazt, amit Matild akart volna mondani. Ezért volt Matildnak szava járása: „Feddeni csak egyedül a Lélek tud. Sok nevelő csődje onnét származik, hogy helyettesíteni akarja Szent Lelket“. A kívülállók azért nem tudták az ilyen eseményeket oly nyugodtan, a gondviselés és győzelem biztos tudatával hordozni, mint Matild. Mikor pl. az édesapja meghallotta a fenti esetet, majdnem arra határozta el magát, hogy nem engedélyezi többé Toivola fenntartását. Pedig Henrik báró visszaérkezése előtt még történt egy-két hasonló esemény. Egy sötét októberi éjszakán pl. azzal a kínzó nyugtalansággal ébredt fel Matild, hogy Toivolában valami nincs rendben. Olyanféle érzés volt ez, mint mikor az édesanya megérzi, hogy a másik szobában alvó gyermeke kitakaródzott. Fölkel és átmegy betakarni. Matild se hagyta magát sokáig gyötörni ettől az érzéstől. Csöndben felöltözött s kilépett a kastélyból. — Lord! — hívta elő hatalmas hófehér vadászkutyáját. — Át kell mennünk Toivolába, gyere! Lord okos pofája úgy bámult rá, mint aki mindent ért és helyesel. Megindultak a sötét éjszakában. Nemsokára megpillantottak Toivola komor körvonalait. Matild körüljárta az egész tanyát, de az egész épületcsoportban csak egyetlen egy embert talált. — Hol a többi? — Nem tudom. Elmentek. Ettől sokat nem lehet megtudni, mert kicsit gyöngeelméjü. Matild tehát leült és várt. Nagysokára bebotorkált két ember, de részegen, mint a csap. Most már mindent értett. Mikor a többi még szürkületkor se került elő, kihozta az istállóból Csillagot, gyermekkora kedves lovacskáját és kocsival indult keresésükre. Nemsokára meg is talált kettőt egy fa alatt, szörnyen siralmas állapotban. Hazavitte őket. Aztán a többi után indult s így lassacskán hazafuvarozta az egész díszes társaságot. No, volt szégyenkezés kijózanodás után. A környező tanyák népe nevette és csúfolta őket. Ezek se mentek el többet pálinkázni. Egy nap, ahogy végigment az istállón, a kedves, öreg Csillagot igen elhanyagolt állapotban találta. Ki tudja, mióta nem csutakolták szegényt. — Miért nem gondozzátok ezt a lovat? — kérdi az embertől, akire Csillag ügye tartozott. — Nem lehet azt, kérem, harap és rúg — füllentett az ember. — Úgy? Akkor legjobb lesz, ha magam csutakolom le, — s már fogta is a szerszámot és nekiállt a munkának. Az ember persze rögtön ki akarta venni kezéből a munkát, nehogy meglássa valaki, mert lassanként már a legnagyobb becsületbeli csorbának számított, ha valaki helyett Matild kisasszony végzett el valamit. De Matild nem engedte. (Folytatjuk.) Beiktatás az Országos Luther Szövetség lelkészi állásába. Az Országos Luther Szövetség első lelkészének, dr. Gyimesy Károlynak a beiktatása április 29-én ment végbe. Az ünnepélyes beiktató gyűlés lefolyásáról, mivel az lapunk zártával esett össze, legközelebb részletesen számolunk be.
