Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-12-13 / 50. szám
awm kimet olyan könyv, amelyik megerősít bennünket magyarságunkban és tudatosítja velünk küldetésünket és erőinket. Főleg az ifjúság kapjon olyan könyveket, ami megláttatja velük: mi a magyar és ki is tulajdonképpen igazán magyar. Ezért elsősorban ajánljuk azt a három ,,ponyvának”, de igazi értelemben vett, olcsó és sokat adó ,.ponyvának” készült három könyvet, amelyet darabonként félpengős árban a Magyar Élet vállalat adott ki. Veres Péter szerkesztésében Magyar Társadalomtudományi Könyvtár című sorozatban jelentek meg ezek. Veres Péter: Parasztsors-Magyar sors; — Kerék Mihály: A magyar föld; — Jócsik Lajos: Iparra magyar! Bár megjelenésükben igénytelenek és ezért talán egyesek majd nem ítélik őket megfelelő megjelenésű karácsonyi ajándéknak, áruknál fogva olyanok, hogy bármely karácsonyi ajándék mellé mint ráadás nyugodtan elférnek, azután pedig értékben úgyis első ajándékká lesznek. Hiszen úgysem azon fordul meg a karácsonyi öröm, hogy mennyit kap valaki, hanem azon, hogy milyen a belső értéke a számára. Aki pedig ezt a három igénytelennek látszó könyvecskét elolvassa, többet tanul belőle, mint ezer pengő értékű díszkötésű külföldi irodalomból. De említsük még meg Erdei Ferenc új könyvét is, a Magyarságismeret sorozatban (Franklin), melynek címe: A magyar paraszttársadalom. Ezenkívül Fáv András: A magyarság díszítő ösztöne című pompásan megírt gazdag képanyagú munkája ajánlkozik még. Ne feledkezzünk meg a két utolsó könyvnap mesekönyveiről sem: Fedics Mihály meséi (nyírségi mesék), Ortutay Gyula, — és a Baranyai Népmesék Bánó István bevezető tanulmányával. Minden korosztály és minden irányú érdeklődésű ember megtalálja köztük a magáét. Szépirodalomból pedig Erdélyi József: Emlék, — Sinka István: A denevérek honfoglalása című verseskönvvei ajánlhatók. — Mint hasznosat, csak egyet ajánlunk a külföldiek közül: Fisher Európa történetét. Ez, mint hatalmas, jószempontú, érdekesen megírt könyv, magasan kiemelkedik minden egyéb külföldi irodalomból. Csak egyet hibáztatunk: nem iktattuk volna bele magyar író tollából Magyarország rövid történetét. Ez külföldi könyv, szeretjük tudni azt, ha már eredetiben nem olvashatjuk, hogy mit is mond rólunk a külföld, legfőképpen egy angolszász tudós. A magyar jövőt építjük jó magyar könyv ajánlásával. Karácsony jön: a karácsonyfa alá magyar könyvet tegyetek! Kemény Péter. 1 **^^+*^^*^*^^+*t* Szent-Ivány József temetése December 4-én temették nagy részvét mellett liptószentiváni Szent-Ivány József országgyűlési képviselőt, a gömör-kishonti ev. egyházmegye felügyelőjét. A politikai, a társadalmi és az egyházi élet vezetői nagy számban jelentek meg a végtisztességen. A temetést Túróczy Zoltán tiszakerületi püspök végezte, aki Cselekedetek 20:22—25. alapján mondott igehirdetésében a magyarságához és hitéhez mindig hűséges és önfeláldozóan munkálkodó férfi jellemképét erőteljesen rajzolta meg. Maradhatott volna csendben és békén — mondotta —, de ő megérezte, hogy név, családi hagyomány és Isten hívó szava az élre kényszeríti, vezérnek parancsolja. Aki látta Szent-Iványt járni a megszállott földön, pártot szervezni, lelket tartani, embereket menteni, kicsi falvak füstös szobáiban és egy ellenséges parlament arénájában nekifeszült mellel vihart állani, tudja jól, hogy csak Istentől rendelt, küldetést vállaló hősök tudnak így élni. A szenvedő Felvidék evangélikus egyházában a magyarság érdekeit és a magyarság érdekeiben evangélikus egyházát is védelmezte. Vitéz Lukács Béla, a Magyar Élet Pártjának országos elnöke, mint felvidéki politikust, Fodor Jenő felsőházi tag. mint Gömör-Kishont vármegye nagy szülöttjét méltatta, Földesy Gyula és Giller János a felvidéki képviseletek nevében búcsúztak. A sírnál az utolsó imát és megáldást Smid István rozsnyói főesperes mondotta. Üj egyetemi magántanár. Dr. Wellman Imre, országos levéltári főigazgatói titkár a „Magyar mezőgazdaság történetéiből egyetemi magántanári képesítést nyert. Magvetés. A szabolcsvármegyei II. népfőiskolái tanfolyam hallgatóinak írásbeli szabad dolgozataiból egy füzetre valót állított öss£e dr. Vácz Elemér. A füzet a Bessenyei Társaság kiadványainak sorában jelent meg. Rendkívül érdekes bepillantást enged a magyar földműves ifjúság lelkivilágába, valamint abba a munkába, amely a népfőiskolái tanfolyamokon folyik. Mutatványnak egy részletet közlünk a füzetből. Pályázat. Csanádapáca evangélikus iskolaszéke kisegítő tanítónőt keres. Állás szervezés alatt. Fizetése törvényes. Az állást 1942 január elsején kell elfoglalni. Az ev lelkészi hivatalhoz címzett pályázatok beküldésének határideje f. évi dec. 20. Szarvason. Az ótemplomot és a volt Tessedik-iskolát nyilvánítsák műemléknek. Tervbevették egy Tessedik-múzeum létesítését is. Tessedik gyülekezete tehát méltóképpen készül megünnepelni annak jubileumát, aki az egyházközségnek jövő életét megalapozta és magyar népét áldozatosan szerette. Tessedik városában kell is, hogy népfőiskola hirdesse az ő emlékét. Egy további lépés azonban az, hogy ebben az intézetben Tessedik szellemében folyjék a munka ismerjük meg az egész Tessediket. Jubileumát ünnepeljük meg úgy, hogy a templomépítőt, az igehirdetőt is keressük meg benne. Tessedik élete minden vonatkozásban érdekes. Az életnek minden területén jártas volt, őt megismerni mindenkinek lelki gazdagodást jelenthet. Kidolgozott hatalmas programmokat is, de életének igazi nagysága legjobban kicsinyeknek látszó dolgokban, az élet apró ügyeinek intézése közben mutatkozott meg igazán. A jubileumi évben keressük majd meg mindazokat, amelyek ezen az úton közelebb vezetnek az egész Tessedik megismeréséhez, örülünk mindezeknek a terveknek és habár a mai viszonyok között nem lehet minden jó szándékot és elgondolást megvalósítani, mégis hisszük, hogy a Tessedik- emlékbizottság minden egyes tagját áthatja a kötelezés, hogy tisztségüket komoly feladatnak és munkaalkalomnak tekintsék. Ez a nevezetes közgyűlés az egyház- község jövő évi költségvetésébe 1000 pengőt azzal a céllal vett be, hogy belőle egy szegény, sokgyermekes családnak községi és vármegyei támogatással házat épít a jubileumi évben. Ennek a cselekedetnek örülünk a legjobban. Ez méltó leginkább a nagy Tessedik emlékéhez. Ö maga, mint tudjuk, 18 gyermeket nevelt fel és adott a hazának, s az egyházközség ezzel a cselekedetével példát mutatott arra, hogy nem elég hangzatos szavakkal hirdetni a család- védelmet, hanem maguknak az egyházaknak jó példával, nemes cselekedetekkel kell előljárniok e munkában. Pásztor Pál. Mit olvasok ? A szabolcsvármegyei népfőiskolái tanfolyamon a hallgatóknak néhány dolgozatot kellett irniok. Semmiféle irányítást nem kaptak, csak arra nézve figyelmeztetést, hogy őszintén írják le mondanivalóikat. Bemutatunk nehány dolgozatrészletet arra a kérdésre: Mit olvasok? Ifj. Hankovszky János (Nyíregyháza) például a következőket írja: „Én otthon, míg be nem kerültem a népfőiskolába, csak újságot olvastam. Néha esetleg átnéztem egy-egy könyvtári könyvet, de nagyon ritkán, mert a tanító urunk nem szívesen adott. Azzal a kifogással élt, hogy nem érek rá könyveket kiadni. Most meg már utólag elment, vagyis elköltözött, így hát bizony nagyon gyengén forgathatom a könyvtár könyveit. Állandó hetilap az Igazság és a Harangszó című újság. Itt a népfőiskolán gyakran olvastam hetilapot és a könyvtár könyveit, ezekből nagyon megtetszett a Petőfi összes költeménye című könyv, amely olyan szépen és meghatóan vázolja a magyar parasztság életrajzát.' 5
