Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-02-01 / 5. szám
Volt ott állat a katicabogártól salamanderig mindenféle fajta. Ez már aztán sok volt a többieknek. így bizony Matild igen sokszor érezte magát egyedül. De egyszer mégis csak eljött az idő, hogy kibonthatta szárnyait és röpülhetett haza a gyermekkori emlekek drága, meleg fészkébe. S mit csinált otthon? Óh, igen sok mindent. Az összesét nem sorolhatjuk fel, de egyet mégis csak el kell mondanunk: találkozását jövendő sorsával. Nehogy most valami „rózsaszínű álom“-ra gondoljunk, amelyben virágillat, holdvilág, álomlovag és hasonlók szerepelnek. Nem, nem, egészen másféle találkozás volt ez. Ha a kormányzó házában valami nehezebb munka akadt, mint pl. tüzifafűrészelés, vermelés, stb., stb., akkor rendszerint pár sötét tekintetű, egyforma durva ruhába öltözött férfi jött az udvarba. De nem egyedül. Szuronyos puskával állt hátuk mögött egy ember. S ha munkájukat végezték, nem kunyhójukba tértek vissza, mint a többi munkások, hanem a — börtönbe. Rabok voltak szegények. Ezekkel volt találkozása Matildnak. Talán nem is éppen az első. Réges rég volt az, mikor a gondtalan kék szemekbe, mint valami sötét, kiégett meteorkő a földbe, belecsapódott egy zordon látvány. Hét éves volt akkoriban. Eljárogatott egy tanítónőhöz, hogy a számvetés tudományát gyakorolják, mert ez volt az egyetlen tudomány, amelyik nem ment egészen simán. Egy nap korábban érkezett. Kikönyökölt az ablakon s nézegette az utca életét. Az utca másik oldalán kovács műhely dongott, szikrázott, füstölgött egész nap. Ahogy Matild odapillant, elhül benne a vér. A kovács valami ormótlan vasdarabot forraszt rá egy sötét tekintetű ember bokájára. Mögöttük szuronyos katona álldogál, egy fegyőr. S milyen szörnyű, fájdalomtól és dühtől torzult annak az embernek az arca! Micsoda barbár kegyetlenséggel végzi munkáját a kovács! Milyen utál- kozó megvetéssel szemléli utána! — Gonosztevő! Ebben a pillanatban lépett mögéje a tanítónője. Ahogy kitekint az ablakon, rémülten rántja vissza: — Jaj kicsikém, ez nem neked való látvány! Matild szája szinte kővé keménykedik, ahogy válaszol: — Ha annak ereje van, hogy kibírja, nekem is van erőm, hogy végignézzem. Utána azonban sokáig szorongatja a szívét valami sötét fájdalom. Miért kellett annak az embernek ilyenné lenni? Mért kell ilyen embertelenül szenvednie? Mért néz rá a kovács olyan gyűlölettel? Nem lehetne minden ember vidám és boldog? ... Ebben az órában a gyötrődő gyermekszív mögött csendesen megállt a „zöld lovag” s láthatatlan gyűrűvel eljegyezte magának... (Folytatjuk.) Magyarra átdolgozta: Farkas Zoltán. Legértékesebb értekezése egyháztörténészek és gyakorlati teológusok szempontjából a 16. és 17. század református igehirdetéséről tartott előadása. Ameny- nyire élvezni lehetett nagyszerű adat- gyűjteményéből levonható megállapításait, annyira fáj az, hogy nekünk, magyar evangélikusoknak nincs olyan egyháztörténészünk, aki a homiletika 16. és 17. századbeli munkásait jó források alapján közel hozhatná korunkhoz. Az akadémiai istentiszteleteken elmondott beszédek a Teológiai Szemle úttörő vállalkozásain túlmenően is talán nemcsak iránytszabó vállalkozást jelentenek, hanem méltánylandó szolgálat. Kasuáliái annyira a személyes érdekeltség vonatkozásaiban járnak néhol, hogy arra reflektálni nem akarunk. Egészben véve Csekey nagyon értékes könyvvel gazdagította a ref. egyházi irodalmat s örülni tudnánk annak, ha minden elismerést megérdemlő vállalkozását megértené az egyház, a pályatársak és a hívek is. G. L. Harmati Béla: II keresztyén ember és a háború. Harmati Béla ősagárdi lelkész füzet alakjában is kiadta azt a mélyen járó és igen érdekes bibliai tanulmányát, amelyet az Evangélikus Élet közölt le az elmúlt év nyarán. Evangéliumi vilá- gosságú tájékozódást nyújt ebben a kérdésben, alkalmas tömeges terjesztésre, vallásos estén való megtárgyalásra, stb. Tíz filléres áron kapható a szerzőnél: Ösagárd, up. Keszeg, Nóg- rád vm. F. Z. HÍREK A belügyminiszter szekta-tiltó rendeletét kiterjesztette az összes, törvényesen el nem ismert hitfelekezetekre. A Magyar Értesítő jelenti: Vitéz Keresz- tes-Fischer Ferenc dr. belügyminiszter tudvalévőén a honvédelem érdekeit veszélyeztető szekták működésének megszüntetésére vonatkozó rendelkezését azonnali hatállyal kiterjesztette a „Szlavista", „Heted napot ünneplő keresztyének" és a „Pakoit" elnevezésű, törvényesen el nem ismert vallásfelekezetek működésére. Ezenkívül, felmerült kérdésből folyólag — mint Túróczy Zoltán evangélikus püspök közli — kijelentette, hogy ez a körrendeleté értelemszerűleg az „Adventisták", „Millenisták" és „Istengyülekezet" gyűjtő elnevezések alá tartozó összes, törvényesen el nem ismert hitfelekezetekre is vonatkozik. A Magyarországi Ev. Misszióegyesület 1941 február 2-án d. e. 11 órakor Budapesten, a fótiúti evang. templom (VI., Fó.ti-út 10/b.) alagsori nagytermében közgyűlést tart. A 10 órai istentiszteleten Németh Károly lébényi esperes, a M. E. egyh. elnöke prédikál. Délután 5 órakor ugyanott gyülekezeti szeretet- vendégség. Az évkezdő imahétről jelentések beküldését kéri a Magyar Evangéliumi Szövetség ügyvezető alelnöke, dr. vitéz Csia Sándor máv. igazgatósági főorvos (Budapest, VI., Andrássy-út 83. fsz. 2.). A jelentéseket a világközpont számára kell összesíteni. A perselypénzek beküldésére legcélszerűbben a Magyar Evangéliumi Szövetség, Budapest posta8 takarékpénztári csekkszámlája szolgál, melynek száma: 38.681. A szövetség elnöksége ezúton is hálás köszönetét mond mindazoknak, akik a világszövetség felhívásának eleget tettek. Már eddig az ország minden részéből igen áldott összejövetelekről érkezett tudósítás. A nyíregyházi Nőegylet február 1-én a Korona Szálló nagytermében jótékonycélú erdélyi irodalmi estet rendez, melynek megnyitóját Szohor Pál polgármester mondja, Nyíró József felolvas műveiből, Járosi Andor kolozsvári lelkész előadást tart, Reményűt Sándor költeményeiből ad elő, zárószot pedig Túróczy Zoltán püspök mond. A műsort zeneszámok és a nyíregyházi evangélikus leánygimnázium énekkarának számai egészítik ki. Salgótarjánban az Evangélikus Nőegylet a Református Nőegylettel együtt nagyszabású kultúrestélyt rendezett az acélgyári olvasóegylet nagytermében, amelyet nagyszámú közönség töltött meg ez alkalommal is. Bisztriczky Tibor hegedűművész, Dankó Aladár zongoraművész és Szűcs Mara művészi számai után dr. Gerhauser Albert főgimn. igazgató Pillanatfölvételek Németországról címmel mindvégig érdekes felolvasást tartott. Az estélyt Koppány Mimi szavalata vezette be. A megindult közös protestáns egvüttmunkálkodásnak ez az első megnyilatkozása sok ígéretet tartalmaz a jövőre. — A januári családi estén Fayl Frigyes fögimn. tanár tartott felolvasást novelláiból, amelyen közreműködött a kultúrház házi kvartetje Deman Gusztáv vezetésével, Becht Magda énekszámokkal, melyeket Boros Nóra tanítónő kísért zongorán, bevezetőül Gartai István segédlelkész verseket olvasott. Kunos Jenő misszionáriusék kínai címe megváltozott. Uj címe: Rev. J. Kunos, China, Hankow, Lutheran Mission Home, Via Siberia. Azt írja, piros- betűs napot jelent nekik minden levél. Gondoljunk rájuk imádságainkban, de bárki felkeresheti néha egy-egy levéllel is. A levél kb. egy hónap alatt ér oda. Bélyegköltség: lapra 20, levélre 40 fillér.
