Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-11-22 / 47. szám
mmu'Ficr értékéről vezetőrétegünknek általában groteszk nézetei vannak. Igaz, hogy a korszerű politikától elcsábítva, középosztályunk kezdi megszokni Ady emlegetését (!), de a költőt nem sanda politikusnak támasztják fel.. stb. Viszont nem sanda politikusok dugják a föld alá sem .. . Babits, a maga helyén, Reményik még különben a maga helyén, előttünk nagyrabecsülten állnak. Azt azonban, hogy ők, csakis ők a magyar klasszicizmus óta az irodalom egyetlen, a Sors által nekünk adott nemzedéke, talán mégis meglepő tudatlanság egy egyetemi tanártól- Talán csak nem akar ő is előhozakodni jó Pintér -Jenővel együtt Ady betegségével? Babits is, Reményik is igen jól tudták, mit jelent nekik (!) Ady, s a többi nagyok, miért pont Szekfű nem akarja tudni? Most már azért jobban kinyitottuk a szemünket annál, hogy Szekfű professzor úr akármit írhasson! Dezséry László. „Káromkodó Magyarország" Almos, őszi estén hosszabb időt kellett vesztegelnem egyik forgalmas állomásunk várótermében. Unalomból elnézegettem a rikító reklámokat és az egyszerű hirdetéseket, amikor hirtelen röpiratra lettem figyelmes. Formájához, betűjéhez hasonlót mostanában többször láthatunk itt is, ott is, mindenfelé. Bizonyára emlékszik ezekre az olvasó. Elég egyet idéznem: ,,A rémhírterjesztés és fecsegés hazaárulás”. Háborús időben óvintézkdeéseket kell tenni. Legyen mindenki fegyelmezett és tűnjenek el a hangoskodók. Ezen a pirosbetűs röp- iraton azonban valami újszerű hang szólalt, meg. Olyan, amilyenről eddig vagy nem akartunk, vagy ősi magyar virtusból nem mertünk megemlékezni. Ez az irat érvényt akar szerezni a második parancsolatnak a magyar életben, a társadalomban, kaszárnyák falain belül, katonák között. Nagyon örülünk, hogy megszületett s nem egyházak parancsoló szavára, vagy indíttatására. Súlyos ítélet minden egyes szava, megdöbben, aki olvassa. „Csak aljas lelkű ember képes káromolni Istenét. Apádat nem engeded gyalázni, miért engeded Istenedet káromolni?! A káromkodó magyar fegyvert ad ellenségeink kezébe: hazaáruló! A káromkodó magyar Istent hívja ki Magyarország ellen. Káromkodó Magyarország a Sátán országa! Kicsoda olyan, mint az Isten?!” Nagyon bölcs szavak ezek. Akárki is írta, sokat használt vele s mi köszönjük ezeket a mondatokat. Örülünk, hogy ott láthatjuk várótermekben és hirdetőtáblákon. Magunkra eszmélünk legalább és szé- gyeini kezdjük magunkat. Mennyit beszéltünk mi egy évezreden át a magyarok Istenéről. Szinte kisajátítottuk magunknak és van-e a föld színén még egy nép, mely még ennél is többet káromolta Őt? Nem kell a kubikusokra és a bakákra gondolnunk csupán. Úgynevezett űri körökben is a legaljasabb káromló szavak bűze fertőzi a levegőt. Ha valaki némítani akarja az Istent káromlók szavát, annak az lesz a sors, hogy előbb-utóbb őt némítják el, vagy szépen bocsánatot kérnek megemlítvén, hogy ők nem is veszik káromlásnak, mert meg sem gondolják abban a pillanatban, amikor kimondják a káromlást. Nem úgy van-e, hogy párbajra mennek az emberek, ha egy valakit övéik közül megsértenek, Istennek azonban nincs becsülete. „Magunk között” lehet visszaélni százegyig az Ő nevével. Vájjon meggondolja-e minden magyar ember ma, háborúk idején, hogy legnagyobb ellensége úgy egyéneknek, mint nemzeteknek a hazaáruló Sátán? Isten haragja ellen Isten védszárnya alá kell menekülnünk s ehelyett elfordulunk Tőle. Milyen borzalmas megállapítás az rólunk, hogy a káromkodó Magyarország a Sátán országa, tehát elveszett ország. Ha eddig tartana csak a vörösszínü hirdetés, nem lenne érdemes foglalkoznunk vele. Van azonban a végén egy örvendetes kérdés és biztató felszólítás: „Kicsoda olyan, mint az Isten?!” És amikor sorban idézzük a mondatokat, feltétlenül gondolnunk kell arra is, hogy ez a nép mégis csak érezte és tudja, hogy kicsoda az Isten- Ennek a népnek múltja beszél Istennek dolgairól, szabadításáról, itt csak az elvakult és önmagát istenitő káromolhatja Őt. alkalmat adnak arra, hogy betekinthessünk egy gondolkodó és érző ember szívébe. Verseit még többre értékeltük volna így ebben a gyűjtésben, ha a versekben találtunk volna több evangéliumi gondolatot és megnyilatkozást. De amennyire értjük azt, hogy a nagy nyilvánosság az első műben nem vár vallásos költeményeket, éppen úgy biztosan hisszük azt, hogy Traeger Ernő későbbi verseiben meg fogja mutatni azt is, hogy mennyire gyermeke egyházának. G. L. HÍREK A testvéregyház gyásza. Farkas István, a tiszáninneni egyházkerület püspöke, hosszas betegség után 63 éves korában, Miskolcon, november 9-én elhunyt. A Luther-Társaság közgyűlése. A Magyar Luther-Társaság elnöksége november 23-án, déli 11 órára a Társaság közgyűlését egybehívta az óbudai egyház- község templomába. A megelőző istentiszteleten Kutas Kálmán szombathelyi lelkészi végzi a szolgálatot. A közgyűlést dr. Fabinyi Tihamér, a Társaság világi elnöke nyitja meg, a Társaság életéről pedig beszámolót mond: D. Kovács Sándor püspök, egyházi elnök. Harctéri katonáink javára rendez egyházi hangversenyt D. Raffay Sándorné püspöknéasszony november 22-én, szombaton d. u. V26 órakor, a Deák-téri evangélikus templomban. Közreműködnek: Peskó Zoltán orgonaművész, Szalay Eszter operaénekesnő, B. Kéri Mária hegedűművésznő és a Fasori Evangélikus Énekkar. Belépődíj nincs, önkéntes adományokat a jótékonycélra elfogadunk. A kolozsvári Evangélikus Napok, amelyeket az Országos Luther Szövetség rendez, november 22—23-án lesznek. Résztvesznek: D. Kapi Béla püspök, dr. Bencs Zoltán országos elnök, Zsedényi Béla dr. egyetemi m. tanár, dr. Vácz Elemér, Kémény Lajos, Gyimesy Károly. Az Országos Lelkészegyesület jövő évi munkatételei, amelyeket megtárgyalás végett az egyházmegyei lelkeszegye- sületekhez alábocsát, a következők: A perikópa-rendszer tanulságai. A hit által való megigazulás és a keresztyén élet. A lelkészhiány kérdései Doktorráavatás. Murányi György gyóni lelkészt a kolozsvári egyetemen a jogtudományok doktorává avatták. A csepeli ifjúsági otthont a kispesti Evangélikus Nőegyesület Nandrássy Elek lelkész vezetésével meglátogatta s kedves ünnepség keretében átadott az otthonnak egy értékes asztalterítőt, melyet a Nőegylet tagjai közösen készítettek az ifjúság részére. A Deak-teri Luther Szövetség november 21-én szeretetvendégséget tartott, amelyen énekelt Váradi Ferenc, szavalt Madocsay Magda, zongoraszámot adott elő Weltler Jenő és előadást tartott dr. Göllner Lajos. Evangélikus Nap. A tápiószentmártoni helyi Luther Szövetség az Országos Luther Szövetség képviselőivel november 15—17. napjain Evangélikus Napokat tartott, melyen dr. Gyimesy Károly, Pál Béláné, dr. Scholtz Oszkár egyetemes 7
