Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-10-25 / 43. szám
wcnimciiT félig süket, félig vak, amúgy se lehet vele sokat kezdeni. Ott hever, nyomorult féreg, a félig rohadt szalmazsákján s néha bekukucskáinak hozzá, éi-e még, vagy jöhetnek a fertőtlenítők? A 205-ösben egy fiatalember dühöng. Hátborzongató üvöltése idáig szűrődik néha-néha. Tegnapelőtt a fegyőr képibe vágta a tányérját teli lencsével. Büntetésből nem takarítanak, nem tisztogatnak nála. A kő tele lencsével, edénye excrementumokkal és bűzlik rettenetesen. Ö maga „nagy vasban” falhoz láncolva lóg a kimerültségtől. Csak néha bődül fel már rekedt üvöltése. A 82-esben, Björklundnál, még veszettebb a helyzet. Dühödt vadként szaladgál a cellájában föl-alá s hatalmas suszterkést forgat veszettül. Lent lopta a műhelyben s nem lehetett tőle elszedni semmiképen. Most aztán, mint a vérszagtói részegült vadállat, rázza a kést, dönget ajtót-falat s átkozódik, esküdözik, hogy estig egv emberélettel kevesebb lesz Kakolában. . . Nem szűnik, nem szűnik a dühöngése. A fegyőrök fáradtan legyintenek. Ezt is el kell már intézni. — Hozzátok a matracokat! Falhoz kell szorítani s rá a „nagy vasat”! Lenn a sötétkamrában aztán megjuhászodik. Hat ez és ehhez hasonló ennek a sötét épületnek belseje szent karácsony estéjén! Hogy tudna ide behatolni békének, örömnek egyetlen sugára is? Ebben a pillanatban azonban megcsikordul odalent a nagykapu és belép rajta a „foglyok angyala”. Nem olyan „mennyből az angyal”, akiről az ének szól, de angyal, mert Isten küldte és a családi örömök karácsonyi mennyországát hagyta maga mögött, csakhogy idejöhessén sötétséget oszlatni, örömöt hinteni. Ahogy belépett a kapun, már szaladt elébe a hírnök a pékműhelyből: — Matild kisasszony, azt üzeni a Mester, tessek szíves lenni bejönni a műhelybe és megízlelni a karácsonyi kenyér tésztáját, mielőtt sütni kezdjük. Matild készségesen fordul a műhely irányába. Megkóstolja a tésztát, míg az egész műhely aggodalmas arccal lesi véleményét. Az ábrázatok felderüinek, mert Matild örvendezve dicséri művüket s mindjárt meg is kéri őket, kaparják össze a teknőben maradt tésztát és süssenek neki is egy kis cipót belőle. Ügy szeretne egy ilyen kis vakarcsot. Gyermekkorában kapott utoljára. A pékmester szeme szinte kigyúllad az örömtől s lázasan újságolja, nem kell tésztát kaparni Matild kisasszony számára, mert kérésükre megkapták az engedélyt az igazgatóságtól, hogy az első frissen sült karácsonyi kenyeret Matildnak ajánlhatják fel. Sőt megsúgják azt is, hogy a többiek meg szaloncukrot vetettek Matildnak s a kapuőr felesége még almát is szerzett. Szerény karácsonyi ajándék, de nagyobb és tisztább szeretet tán nem állt akkor a világ egyetlen más ajándéka mögött sem . . . Aztán megkezdte körútját a börtönépületben. Nem volt könnyű séta. Különösen, ha valakinek az együttérzésben olyan mimózaérzékenységű a szíve, mint Matildnak, ha valaki annyira magára veszi s hordozza mások baját, mint ő! „Ki beteg, hogy én is beteg ne volnék? Ki botránKozik meg, hogy én is ne égnék?” — kiáltott fel Pál apostol. S Matild életében százszazalékig valósul meg ugyanez. Rövidesen fáradtnak és kimerültnek érzi magát. Szíve is szúró fájdalommal jelzi rokkantságát. De azért ahova belép, ragyogás támad. Felderülnek a keserű, komor ábrázatok, kisimulnak a vad, kegyetlen arc-barázdák. S a szívekben megfogan valami a karácsonyi örömhírből . . . Már jó részét bejárta az épületnek, mikor megtudja, hogy Nord- stedt haldoklik. Azonnal siet a 127-esbe. Egyetlen, aki nem undorodik a félig elrothadt emberi testtől, s aki nem fél a fertőzéstől. Letérdel a szalmazsák mellett a puszta köre, hogy egész közel hajolhasson a füléhez s úgy üsse át rövid, világos szavakban a haldokló sötétedő lelki világát a karácsonyi örömüzenet fénynyilaival. A haldokló arca szennyes, piszkos. Matild gyengéden törölgette címeres zsebkendőjének vízbemártctt sarkaval. Aztán pár csöpp tejet próbált sebes ajkai közé, lankadt, száraz nyelvére önteni. A haldokló dúlt arcán fáradt 'derű vonul át, ajkai is megmozdulnak, nyelve hangokkal küszködik, de hiába. Matild azonban így is leolvasta a ki nem mondott érzéseket: értett mindent, s végtelenül hálás a nyújtott enyhületért. Meghívó az Országos Luther-Szövetség 1941. november 6-án, délután 4 órakor Budapesten, az evangélikus leánygimnázium dísztermében (IV., Sütő-u. 1.) tartandó rendes országos közgyűlésére. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Évi Jelentések letárgyalása. 3. Számadások megvizsgálása. 4. Költségelőirányzat megállapítása. 5. Alapszabálymódosítás. 6. Megüresedett helyek betöltése. 7. Indítványok. Budapest, 1941. szeptember 16. A Luther-Szövetség Országos Választmánya. Megjegyzés. A közgyűlés tagjai indítványaikat írásban a közgyűlés előtt legalább 7 nappal az illetékes egyházközségi, kerületi vagy országos szervezet elnökéhez kötelesek benyújtani. (Alapszabály 16. § 5. p.) A közgyűlést megelőzően ugyanazon helyen, délután 3 órakor országos választmányi ülés lesz, mely előkészíti a fenli tárgysorozatot. Az Országos Luther-Szövetség Lut- her-serleg estebédje november 7-én, este 8 órakor lesz a Gellért-szálló márványtermében. A serlegbeszédet D. Raffay Sándor m. kir. titkos tanácsos, a bányai egyházkerület püspöke mondja. Meghívó az Ág. Hitv. Evangélikus Egyházkerületek Jóléti Egyesületének: 1941. évi október hó 27-én, déli 12 órakor a Bányakerületi Ev. Püspöki Hivatal (VIII., Eszíerházy-u. 12,) tanácstermében megtartandó rendes évi közgyűlésére. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jelentés az Egyesület 1940—41. évi működéséről. 3. Határozathozatal a jelentéssel kapcsolatos előterjesztések ügyében. 4. A védnökök és az igazgatóság kiegészítése. 5. Alapszabálymódosítás. 6. Szám- vizsgáló bizottság jelentése. 7. Határozathozatal az igazgatóságnak adandó felmentés tárgyában. 8. EseNeges indítványok. Ha az egybehívott közgyűlésre a rendes tagok nem jelennének meg határozatképes számban, úgy a rendes közgyűlést ugyanezen tárgysorozattal 1941. év november hó 5-én, délelőtt fél 12 órakor a Bányakerületi Püspöki Hivatal (VIII., Eszterházy-u. 12.) tanácstermében fogják megtartani, mely közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. A budapesti egyházmegye Tanítói Köre október 25-én tartja rendes közgyűlését, melynek előadói Fuszek Magda és Herendy Károly lesznek. Házasságkötés. Dr. Molnár György m. kir. p. ú. fogalmazó és Hanó Erzsébet oki. tanítónő október 22-én tartotta esküvőjét a szarvasi ó-templomban. I 7
