Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-08-02 / 31. szám
rammer / Ahol a fák egymásra borulnak... A tanyai ember állandóan figyeli a természet képét. Szemeivel végigsímo- gatja a növekvő ^vetést s szinte beszélni tud a természettel. Egyik tanyai rokonomat kerestem. Útbaigazítottak. Nem a szokásos módon, hogy: menjen még vagy jó háromszáz métert, ott forduljon jobbra, stb ....... hanem: „Ott van az ö t anyájuk, ahol a fák egymásra borulnak". Kérdik, hogy atyafisági kapcsolat fűz-e össze bennünket, vagy csupán rokonlátogatóba érkezem. Megmondom, hogy s mint áll a dolog. „Jó helyre tetszik menni — hangzik a válasz —, ahol a fák egymásra borulnak, ott a szivek is összetalálkoznak a szeretetben." Most már tudom, hogy jó helyen járok. Testvérekhez megyek oda mindig. Pásztor Pál. KÜLFÖLDI HÍREK A svájci egyházak egyik csoportja augusztus harmadikén hálaadó istentiszteleteket tart, melyeken a nép és a gyülekezet hálát ad Istennek, hogy országukat elkerülte a háború. A francia protestántizmus az államhoz kérvényt nyújtott, melyben azt kéri, hogy a közerkölcsiséget romboló intézményeket az állam ne engedje megnyittatni (nyilvános házak stb.). Ezt a kérést, mondja a beadvány, a nép erkölcsi, szociális és nemzeti érdekei parancsolják. Svédországban 40.000 kötet könyv áll a hadifoglyok céljaira. A német hatóságok olyan előzékenyek voltak, hogy odautaztatták a cenzúrabizottságot s az tíz nap alatt elkészült a hatalmas anyag felülvizsgálatával. Ahogy a svéd hatóságok mondják, más alkalommal ennyi vallásos könyv áttekintése hónapokig tartott. Nyugateurópai egyházak gyűléseiken és egyházi lapjaikban mind többször hozzák szóba a lelkészi fizetések emelésének szükségességét. A fizetésjavítással kapcsolatban azonban azt is tervezik, hogy minden lelkészi jövedelmet összefoglalni kívánnak, úgy hogy a jövőben a lelkészek csak fizetést kapnak mindenfajta stólák nélkül. Antonescu román államvezető szavai katonáihoz a háború kitörésekor: ütött a legszentebb háború órája s megindul a harc atyáink jogaiért, egyházunkért, a román otthonért és oltárért. Katonák: legyetek büszkék arra, hogy ti itt századokon át őrzői voltatok az igazságnak és védelmeztétek a keresztyénség bástyáit. Krisztus és az ördög örök ellenségek. Mit az ördög lerombol és szétzilál, azt Krisztus megépíti és helyrehozza. Viszont, amit az ördög épít, azt Krisztus lerontja. Luther. 6 közös érdekekről volt szó. Minden rendű és minden rangú, de minden felekezetű hivatalos emberrel volt alkalom a találkozásra. Mindegyiknél találtunk ügyszeretetét, segíteni-kész szándékot s megértést a legnehezebb ügyekben is. De feljegyezni való az, hogy a döntést, amelyet három helyen kellett egyszerre elnyernünk, mindig református atyafiaktól kaptuk s szelíd irigységgel figyelhettük mi evangélikusok és római katolikusok, hogy református presbiterek és főgondnokok milyen pompás kiállással reprezentálják hivatalaikat s állnak segítségére egyházuknak és keresztyén egyházainknak. * * * Egyik elhalt lelkészünk orvos testvére mossa nagy búsan autóját. Hazai körúton van s úgy találkozunk egymással az utcaporában. Nagy útra készül. Egyhuzamban vagy 1000 kilométeres utat akar megtenni. Menekül valahonnan. Lieánynézőben volt. Főorvosi állásának megfelelő vagyonos kislány tetszett meg neki, havi 1000 P apanázst ígértek neki s ami egy házasulandó férfinak mind megfelelő, s mindennek ellenértékeképen csak azt kívánták, hogy mielőbb katolizáljon, mert a család, melybe benősülni kívánt, kongregálista. A főorvos úr minden tekintetben megfelelő férfi volt az ő szemükben, csak a vallása nem tetszett s amit a lánnyal adni akartak, annak ellenében csak a hitét kérték. Ö pedig épen ezt az egyet nem adta oda. Vivant sequentes. * * * Szúnyogtengerben, égő karbidlámpával vernek sátrat a Balaton partján az iskola végefelé közeledő nagy diákok. Megvacsorálnak, meg- fürödnek s azután lepihennek. Egyszer csak egyik egyházi énekünk csendül fel a sátorból s hangos bibliaolvasás. Sok kíváncsiság hajtott az ifjak felé, akiktől annyit tudhattam meg, hogy pesti diákok, jórészt evangélikusok s valamennyi vitorlázó repülő, akik a tanulmányi idő alatt is ritkán járnak templomba, de önmaguk között állandóan istentiszteletet tartanak Érdekes, hogy sem ők, sem vallástanáruk nem tagja semmiféle egyházi belmissziói, vagy közösségi alakulatnak. * * * Mindenfelől hallatszik az a hír, hogy az Oroszországban haladó hadak útján papok készülnek Nyugatról Kelet felé. Régóta készül erre az útra Róma, hogy kiküldje ide munkára kész papjait, Páris, hogv elküldje az emigrációban is hű görögkeletinek megmaradt orosz papjait s Erlangen, ahol néhány áldozatkész lélek az orosz területről elmenekült evangélikus lelkészeket s azok leendő utódait nevelték a legnehezebb munkára. A három egyház egy úton halad Kelet felé s a cél is majdnem egy s a cselekedet is egy lesz: megkeresztelik egyaránt a meg nem keresztelteket s az azonos cselekedet után rövid idő múlva mégis milyen messze lesznek egymástól ... G. L. Hősi ének A világháború előtti években kevesen voltak olyanok, akik a magyar élettel és a magyar társadalom életével törődtek. Akik voltak és akik egy-egy részét feltárták és leírták, „kicsinyek” voltak és szavuk kevesekhez jutott el. Rézler Gyula a Közigazgatási Szemle 1941. évi 6-ik számában ,,A magyar társadalomleírás kialakulása az elmúlt évtizedben” cím alatt (különlenyomatként is megjelent) tanulmányában összesen 4 ilyen munkát említ. A háború utáni és az összeomlás éveinek irodalmában pedig még kevesebbet talál. Megmondja az okot is: a háború előtti időben a tudománynak ezen ágával inkább a radikálisok, szabadkőmívesek, a „Huszadik század” írói foglalkoztak és személyük, valamint egyéb irányú politikai elveik e tudományág művelőit velük rokonszenvezőnek tüntették fel. Ezt pedig kevesen akarták vállalni. A magyar elhagyatottság és öntudatlanság éveiben azonban lassan egész sereg támadt, amelyik megkezdte a munkát, előbb Magyarország feltárására, azután Magyarország megismertetésére. Bírósági ítéletekkel, gúnnyal, hírlapi támadásokkal küzdöttek ezek az emberek, hogy felébresszék az alvó magyar lelkiismeretet és megnyissák a szemeket a nyomorúságok meglátására. A falukutatókban látja Rézler az elsőket, I akik ébreszteni akartak. Tudományos szempontból sok hibájuk lehe-
