Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-08-02 / 31. szám
MWGFIMffi FT „Minden vihar elül...“ Hit és tudás Az ujverbászi diakonissza árvaház értesítőjében tette közzé Göhring Gotthold diakonissza-lelkész annak a nyolc napnak a történetét, amíg a világháború tűzszekere átrobogott a kis árvaház fölött: Április 6. Virágvasárnap. Reggel, szokás szerint, beállítottam rádiómat, hogy meghallgassam Belgrádból a reggeli híreket. A híradás azonban a szokott időben nem kezdődött meg, azért nyitva hagytam a készüléket. Egyszer csak felhangzott a bemondó hangja: „Figyelem, a kora hajnali órák óta megkezdődtek az ellenségeskedések Németország és Jugoszlávia között. Ellenséges repülők támadják Belgrádot". Ami már napok óta. lógott a levegőben, nyakunkba szakadt. Kitört a háború. Ezzel elkezdődött az országban a Chaosz. Azokat a gyermekeket, akiknek Ver- bászon hozzátartozóik voltak, hazaküld- tük. A többiek és a diakonisszatestvérek számára hátizsákokat szereztünk és pakoltunk meg. Egy hirtelen kiürítés ne találjon bennünket készületlenül. A védelmi erődök mintegy 500 méternyire feküsznek a diakonisszaháztól, s már hetek óta teljes harci készültségben. Meder lelkészt, Pleess nyomdatulajdonost, dr. Meder vallástanárt, Grass hitoktatót, Lindenschmidt gimnáziumi igazgatót és sok más német férfit túszként internálták. Este a magyar és német lakosoktól elrekvirálták a rádiókészülékeiket. Teljes elsötétítést rendeltek el. A diakonisszatestvéreket éjjeli őrségre osztottuk be. Este még zavartalan megtartottuk virágvasárnapi áhítatunkat. Április 7. Hétfő. A háború eseményeiről semmi hírünk sincs. A rádiókészülékek és újságok hiányában szinte légmentesen el vagyunk zárva a világtól. A legvadabb hírek keringenek. Céltalan még csak meghallgatni is őket. Két légiriadó volt. A gyermekek rendben vonultak le, játéknak vették. A riasztás túl későn történt, a légvédelem csődöt mondott. Szerencse, hogy a repülők nem dobtak le bombákat, különben nagy kár és pusztulás lett volna. Április 8. Kedd. A faluban rekvirálják a kukoricát. Szerb csapatok jönnek, mennek. Egyrészük épphogy csak fel van szerelve. Úgy élünk itt, mint egy nagy szigeten, nem tudjuk, mit történik körülöttünk. Április 9. Szerda. A diakonisszaház védelmére polgárőrséget küldenek. A Verbászt átrepülő magyar és német repülők elől nem menekülünk többé. Ellenkezőleg, mindenki kiszalad és kíváncsian nézi őket. Április 10. Nagycsütörlök. Begrádból egy menekült asszony érkezik, két nálunk lévő gyermekét akarja meglátogatni és itt akar maradni. Belgrádi hírei borzasztóak. Rettentő chaosz van a fővárosban, mondja. Este, ősi szokás szerint, megtartjuk a nővérek gyónását. Április 11. Nagypéntek. Nyugtalan nagypéntek. Mégis az istentisztelet után a növendékek, este pedig a nővérek számára kiosztjuk az Úrvacsorát. A háború nyugtalanságait megszoktuk. A diakonisszaház csendes. Éjjel borzalmas a csend. Április 12. Nagyszombat Péntekről III. Mit mond a fizika? Az eddigiek bizonyságára vizsgáljuk meg néhány szaktudomány modern tanait. Először is a modern fizika érdekel bennünket, mely az egész világegyetemmel foglalkozik. A modern fizikai világszemlélet lényeges újdonsága az, hogy bár egységesnek képzeli a világot, emberi megismerés szempontjából mégis három részre osztja fel, ú. m. mikro-, mező- és makrokozmoszra. A mi emberi világunk a mezokozmosz, mert megismerő képességünk ennek a dimenzióihoz van szabva, amelyet a fény-hullám közvetítésével ismerhetünk meg. A modern fizika szerint a fény útján való megismerés pontatlan és korlátolt éppen a fény hullám-természete miatt. Bár minden észlelhető fizikai jelenséget az elektromagnetikus tér rezgésére vezet vissza a modern fizika, a látó szervünk csak a 400 és 800 milliomod milliméter közti hullámhosszúságú rezgésekre érzékeny, azon alul és azon felül nem. A mezokozmoszban észlelt törvényszerűségek nem mindig érvényesek a mikro- és makrokozmoszban. A relativitás-elmélet szerint a tér és idő szemléleti formájában felfogott jelenséget csak akkor fogjuk fel a maga valóságában, ha előbb kifejtjük tér- és időbeli képletéből. A gravitációs térben az euclidesi geometria nem érvényes, mert a kozmikus tömegek a gravitációs térben görbületet okoznak, ez a szférikus tér. Az atomok elemei: az elektronok és protonok a fényinterferenciához hasonló jelenséget okoznak. A quantum-mechanika szerint ezért az elektront és protont alkotó energia maga is elemi erő-egységekből van szerkesztve, ez az egység a quantum. A sugárzó erő egysége a foton. Ezért minden természeti folyamat lépcsőzetes, ugrásszerű. A fénynél rövidebb hullámhosszú sugarakkal való tudományos vizsgálat nem megbízható, mert ezek a sugarak nagyobb energiaquantummal lendelkeznek és ezért a vizsgálandó elektronokat kitérítik állapotukból és torzítva adják az észleleteket. Az elektron rezgési pályájának a keresztmetszete az új fizika szerint nem pont, hanem egyenes vonal. A fénysebesség határértéke a sebességnek, mert az elektromagnetikus tér atomról atomra áthatja az anyagot, illetőleg átveszi az erők közvetítését. Minden erőhatás végeredményben elektromos erőátvitel és így soha sem lehet nagyobb önmagánál. Á mezokozmoszban végzett kísérletek eredményeit csak bizonyos átszámítással alkalmazhatjuk a mikro- és makrokozmoszra, mert térés időfogalmunk a makrokozmoszban, a substantia és kauzalitás-fogalmunk a mikrokozmoszban átalakulást szenved. Egész fizikai világunk' az elektronok és protonok tömege, energiából van gyúrva. Az anyag tehát energiává alakítható át, melynek mennyisége egyenlő az anyag tömegének es a fénysebesség négyzetének a szorzatával. Hogy az „energia” micsoda, azt nem tudja a modern fizika sem. Mit mond a csillagászat? A modern fizika a csillagászatban a Kopernikus-féle heliocentrikus állásponttól roppant messze jár már. Szerinte a mi Naprendszerünk nem a világ közepe, hanem csak szerény raja az ú. n. Tejút-rendszer- nek, amely a naprendszerek millióiból alakult forgó, fényes korong. Átmérője 110 ezer fényév. (Egy fényév: a mp-ként 300 ezer km-t befutó fénysugár egy esztendei útja.) Ilyen Tejút-rendszer a mi csillagvilágrendszerünkben kb. 1 billió van. Csillagvilágrendszerünk átmérője Einstein és Hőbbe számítása szerint 168 billió fényév. Az Ursa maior nevű tejútrendszer mitőlünk kb. 120—150 millió fényév távolságra van. A legközelebbi tejútrendszer, a Háromszög csillagkép, 850 ezer fényévnyi távolságra van tőlünk. Hogy a mi egy billió Tejút alkotta csillag-világrendszerünkön túl van-e másik csillagvilágrendszer, arról tudományos megállapítást nem tehettünk eddig, mivel világrend- szerünk gravitációs terén túl nem-elektromagnétikus űr van és ez nem közvetítheti az esetleg más világrendszerről felénk törő sugárzásokat, tudományos észleleteink eszközeit. A Mt. Wilson csillagvizsgálóintézet megfigyelése szerint a mi Tejútrendszerünk társai a fénysebességet megközelítő sebességgel 2
