Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1941-07-05 / 27. szám

MCEIMJiELCr megszállás éveiben bátran küzdött és sokat szenvedett a magyarság érde­keiért. Mikor helyzete már tűrhetetlen volt és gyermekeit magyar iskolába já­ratni nem tudta, Budapestre jött, ahol egy ideig, mint vailástanító-lelkész mű­ködött, majd 11 évvel ezelőtt a kelen­földi egyházközség választotta meg lel­készévé. Csakhamar előkelő poziciót foglalt el úgy a fővárosi, mint az or­szágos egyházi életben, többek között az Országos Luther Szövetségnek is igazgatója lett és több éven át szerkesz­tette lapunkat, az Evangélikus Életet. Mint lapunk más helyén róla írott cikk megállapítja, egyéniségének lelkipász- tcri vonásain kívül legerősebb vonása hűséges és bátor hazaszeretete volt. Gyülekezete nagyon sok szeretettel vette őt körül és igaz megbecsülésben részesítette. Féltve szerető hitvese és két gyermeke gyászolja. Legutolsó egy­házi szereplése a budapesti esperességi közgyűlésen volt, két nappal halála előtt, amikor egyházmegyei törvényszéki bíróvá választották és az esküt letette. Egy hónappal ezelőtt választották az egyházmegyei gyámintézet elnökévé, beiktatására azonban még nem került sor. Temetése július 1-én délután volt a kelenföldi egyház templomából, me­lyet a síró hívek zsúfolásig megtöltöt­tek. A temetési szertartást Kemény Lajos esperes végezte, az egyházközség részéről dr. Kring Jenő egyházközségi felügyelő mondott megindító búcsúbe­szédet. A farkasréti temetőben, a főváros által felajánlott díszsírhelyen D. Ko­vács Sándor dunáninneni kerületi püs­pök, az elhunyt lelkész volt professzora és atyai jóbarátja mondotta az utolsó áldást és elbocsátást. Búcsúszavakat mondtak még szabadkai volt hívei és a székelyföldi misszió. Emlékét híven fogják őrizni és tragikus, korai halálát fájlalni szerettei, hívei és barátai. A veszprémi ev. egyházmegye június 12-én presbiteri konferenciát rendezett Pápán. A bevezető istentiszteleten Ta­kács Elek esperes, kormányfőtanácsos hirdette az igét; a konferenciát Mihály Sándor egyházmegyei felügyelő nyitotta meg. Előadásokat tartottak: dr. Mohácsy Lajos tb. esperes, Hering János tanügyi esperes, Bácsi Sándor pápai lelkész és Jákfai Gömbös Sándor pusztamiskei tanító. Záróbeszédet Mátis Károly nagy- alásonyi lelkész mondott. Dr. Érti Jánost, a pesti egyházközség presbiterét és lelkészköri elnökét a HONSz elnökévé választották. Ifjúsági konferenciák a Nógrád- Hont-Barsi egyházmegyében június 15-én egyszerre 4 helyen voltak az egyház­megye elnökségének, illetve belmissziói bizottságának vezetése mellett. — Ba­lassagyarmaton Kardos Gyula íőesperes vezetésével megtartott konferencia kb. 600 főből álló ifjú és felnőttekből álló sereget toborzott össze. Előadók voltak Kardos Gyula mellett dr. Halász Béla, Rónay Zoltán, Szilárd Gyula, Ammin- ger Ferenc, Kimer Lajos. — Salgótar­jánban dr. Csengődy Lajos, Szűcs István református lelkész, dr. Schollz Oszkár KIÉ elnök és Gartai István hitoktató szóltak a másfélszáz és 6 helyről össze- toborzódott hallgatósághoz. — Szirákon Révész Alfréd körlelkész hívő szavára 8 község küldte el ifjúságát harmadfél- százas tömegben, akikhez Révész Alfréd, Váczi János terényéi lelkész, Kertész Ferenc vanyarci lelkész adtak tanítást a hallgatóságnak a Krisztushoz való hű­8 mára, amelyet legutóbb tett Kakolában. Minden áron meg kell tartania! Krisztusban mindenre lehet ereje. Nyemann fogadott is mindent. Bensőséges imádság után váltak el. Hozzátartozóitól hallotta aztán később, hogy Nyemannak sikerült el­menekülnie. Nővére ruhájában szökött át Dániába. Nem sokára Itáliá­ból küldött levelet Matildnak, Ebben megígérte, hogy minden országból küld üdvözletét, ahová csak eljut. A legközelebbi levél aztán Fokvárosból jött. Nem messze a város­tól, egy kis négerkunyhóban fekszik betegen . . . Öh milyen jó lenne, ha hívő édesanyja odaülhetne melléje kezében a bibliával! Vagy ha együtt imádkozhatna Matild kisasszonnyal! .. . Azzal fejezte be: „ . . . boldogtalan tékozlófia: Nyemann’.. Matild úgy érezte, most végre alaposan utolérték Nyemannt a bűnei. Bűn­bánatának hangja még onnét a földnek másik feléről is őszinteség ere­jével ragadta meg Matild szívét. Még többet és hevesebben tusakodott érte imádságaiban. Soká nem jött aztán semmi hír, míg egy nap Ausztráliából újságolta Nyemann, hogy farmot vásárol. Attól fogva nem küldött több üzenetet. „Biztosan meghalt szegény, mondogatta Matild, ha elő jött róla a szó, s én hiszem, hogy ez a halál a tékozló fiú hazatérése volt hányatott vándorlásáról...” * Egy elbocsátott rab hozzátartozója azt panaszolta egyszer Matild­nak, hogy „barátja” megint kezdi a lopkodást. Matild magához hívatta és elővette az embert: — Hallom, hogy megint sok minden ragad a kezéhez? Mi dolog ez? Talán megint Kakolában akar velem találkozni? Az ember hümmögött egy kicsit és igen erősen vizsgálgatta a bakancsa orrát. — Na, talán nem igaz? — Igaznak igaz ... — motyogott az ember, —■ de én nem aka­rattal teszem . . . — Tán akaratán kívül? — Igen, igen, — élénkült meg barátunk, mint aki megtalálta a helyes választ. — Nem tetszett még hallani, hogy van egy olyan beteg­ség . .. Hogyishívják ... Klep . .. Klepo . .. — Kleptománia? Csak nem abban szenved? — De, igen, én olyan vagyok, kle-kleptomániás. — Szegény ember! Hát ez igazán szomorú — sajnálkozott Matild némi komikus árnyalattal hangjában. — S mondja, érzi azt előre, ha rájön Magára a roham? — Hogyne, hogyne, én mindig megérzem. Olyan furcsa érzés itt a kezemben a vállamtól kezdve. — S mennyivel előbb érzi? — Hát olyan órával, félórával előbb .. . (Folytatjuk) ségről. — Léván Bándy Endre kormány­főtanácsos, főesperes nyitotta meg az egyház vendéglátó kapuját a környéki evangélikusság előtt Ágoston Sándor fő­mérnök, Milán János csánki lelkész és Csernyey József segédlelkész tartalmas előadásokkal szolgáltak. Doktorráavatás. Levius Ernő, a Fa­sori gimnázium tanára a pécsi Erzsébet- tudományegyetemen summa cum laude tett doktori szigorlatot. Űj zenemű a rádióban. Kapi-Králik Jenő I. (kenesei) vonósnégyesét, mely dunántúli népi témák felhasználásával készült július 7-én, hétfőn délután mu­tatja be a magyar rádió Bp. I. hullám­hosszon a „Mai magyar szerzők" soro­zatban. Az új kompozíciót Albert Ferenc hegedűművész vonósnégyese szólaltatja meg. Érettségi találkozó volt vasárnap dél­után a fasori evangélikus gimnázium­ban. A pozsonyi evangélikus líceum 60, 50, 40 és 30 évvel ezelőtt érettségizett növendékei jöttek össze Budapestről és vidékről a találkozóra. Délután a fasori evangélikus templomban istentisztelet volt, majd a gimnázium dísztermében megkezdőtött az ünnepély. Este a talál­kozó résztvevői közös vacsorára gyűl­tek össze. Évzáró ünnepély. Június 22-én, va­sárnap rendezte az Evangélikus Dolgozó Leányok Otthona jólsikerült műsoros évzáró ünnepélyét, amelyen az ENOSz elnökségének jelenlétében az otthon lakói részben saját szerzeményeiket adták elő. Molnár Mária: Hét év a kannibálok földjén című nagysikerű könyvének újabb kiadása (ÍV.) ősszel jelenik meg. Előjegyzési ára 2.50 pengő. Megrendel­hető: Budapest, IX., Kálvin-tér 8. II. 17. a Református Külmissziói Iratterjesz- tésben.

Next

/
Thumbnails
Contents