Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-06-28 / 26. szám
Mimas A lengyel és a litván egyházak szenvedése az orosz uralom alatt egészen különleges. A 40. év alatt levő papok kötelesek katonai szolgálatot teljesíteni a vörös hadseregben. Az idősebb lelkészeket és püspököket pedig a Kaukázus és Krim vidékére küldték fogságba. A német egyházi lapok megjelenéséről és megjelenésük szüneteltetéséről többféle hír látott eddig napvilágot. Megbízható hirek szerint nehány egyházi lap szüneteltetésével kell számolnunk, de minden teológiai és egyházi tárgykörből jelenik meg még mindig egyházi újság. Az amerikai eddig bevonult 800.000 újoncból körülbelül 1% tagadta meg a fegyveres katonai szolgálatot. Az amerikai egyházak, különösen pedig a kvekkerek már táborokat is létesítettek a hadiszolgálatból kitett emberek lelki gondozására. Kínában nagy keresztyén ébredés van. A mozgalomnak legelevenebb terjesztői az egyetemi hallgatók s általában a műveltek. Mivel nem rendelkeznek elegendő templommal és egyházi helyiséggel, jelszavuk az, hogy a mozgalomnak az a lényege, hogy csak együtt legyenek az imádkozni és igét hallgatni akarók. A svájci ifjúság pünkösdi gyűlésének határozata: Hazánk békében való megmaradása miatt kötelességünknek tudjuk azt, hogy minden erőnket hazánk függetlensége és szabadsága érdekében mozgósítsuk. Tudatában vagyunk annak, hogy ez a cselekedet a legnagyobb önmegtagadásban kell megmutatkozzék, úgy az egyén, mint a család életében. Meg vagyunk győződve arról, hogy ehhez a cselekedethez erőt Isten Igéjéből és a Szent Lélek által meríthetünk csupán. Éppen ezért élteteket s személyiségieket helyezzétek egészen Isten akarata alá... A romániai új szász püspök lelkészeinek elrendelte a hívek házankénti látogatását. A curapartorális ezen kötelessége csak a gyülekezeti lelkészek által végezhető s a cél az, hogy a gyülekezet lelkésze a gyülekezeti taggal a legközvetlenebb érintkezést megtalálja s a látogatott helyzetének megfelelő beszélgetést, vagy ha kell segítséget és irányítást megadja. A német kórházakban ápolás alatt álló betegeket a kórházi lelkész csak a beteg kifejezett kívánságára látogathatja meg s akkor is abban az időben, amit az orvos engedélyez. Sürgős esetekben ezek a megállapodások nem bírnak jelentőséggel. 14 éven aluli gyermekeket lelki gondozásban csak szüleik vagy pedagógiailag felelősek végezhetnek. Helmuth Schieck norvég lelkész a Norvégiában működő német katonai hatóságoktól elismerésben részesült azért a lelkészi cselekedetéért, hogy a megszálló német katonaság között, mindaddig, amíg német katonai lelkész érkezett, ellátta a haldoklók gondozását és a halottak eltemetésének szolgálatát. A Deutsche-Evangelische Wochenschau, mely mint német egyházi hírszolgálati kiadvány dew. rövidítésében ismeretes, 1941 V. 29. számában, hosszú nyilatkozatban bejelenti olvasóinak azt, hogy a rendkívüli viszonyokra való tekintettel megjelenését egyelőre szüneteltetni kénytelen. G. L. 4 latot nem veszíti el, nem felülről száll alá a néphez, hogy megénekelje életét és bajait, hanem alulról emelkedik ki a Hegyre, (bevezetésében ez alatt a Parnasszust érti és említi), és mint a hangszóró, népének gondolatait és érzéseit énekli. „Sátort se vonjon arra fel, — csak az, aki az ő lelkűkkel, — s lelkűk lelkivel énekel.” Sőt még az a költő se vonjon ott sátort, hanem repítsen oda fel egy galambot és táplálja lélekkel. A galambból halála után sas lesz, hogy csatá- rozzon az orvtámadók ellen. íme: csupa képekbe foglaltan azt mondja el Sinka István, hogy mindazok, akik a nemzet lelkét, az örök magyar szellemet fejezték ki, örökké élnek és magasan fenn, mindenek felett, örök mértékké lesznek minden ellen, ami időben támad és azt elhomályosítani akarja. A képes beszéd aztán megy tovább. Béka alakjában megjelenik a hatalomra törekvés és denevérek alakjában azok, akik más világból jöttek és ezt itt hatalmukba akarják hajtani. Nem a testi, csatás hódítókról, hanem a szellemi ellenségről beszél Sinka, azokról, akik elnyomorítják a lelket, hogy a test is rabságba jusson utána. Sinka István gazdag eposzának mondanivalóit nem lehet csak így elmondani, ezt mindenkinek olvasnia kell. Ő azzal a fegyverrel akar rést ütni a magyar gondolkozás és magyar lélek ellen meredő falakba, amit a legjobbnak, vagyis az egyetlen lehetségesnek vél. A költői szó fegyverével, Petőfi és a többiek nyomába lépve, hogy felhozza a mélységből azokat a kincseket, amikkel eddig senki sem törődött. A „másik” csodálatos mélységei tárulnak fel most a szem előtt és az ember csak azt tudja mondani felkavart lélekkel: milyen gazdagok is vagyunk, és milyen ostobák, hogy erről nem tudtunk és hogy sokszor lebecsültük. Kemény Péter. Ne hagyjátok a családot! A keresztyén élet alapja a család. Az evangélium fundámentu- mán felépített társadalom szerkezetéből annyira nem lehet kiküszöbölni a család fogalmát, amennyire nem lehetne az emberi testből kiküszöbölni a csontvázat. Tartó pillére és hordozója az egésznek. Ha eltávolítanánk, feltéve azt a képtelenséget, hogy el lehetne távolítani a test egyéb részeinek sérelme nélkül, összeesnék, életképtelenné válnék az egész. Hiába lennének az egészséges, erős izmok, a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudnának egyenesen járni, dolgozni, munkát végezni, szétomló ragaccsá, minden egyéb gerinces álla>t martalékává lenne az ember. A családi élet romlása tehát mindig a csontszú tüneteit jelenti egy-egy emberi közösség organizmusában: roncsolódást, cseppfolyóso- dást, szétesést, bolsevizálódást. Ezért megdöbbentő a statisztikusok legújabb jelentése, amely szerint az országban, de különösen a fővárosban, egyre több és több a válóper, nagyobb mértékű a családi élet felbomlása. És pedig a fiatal házasok körében. Éppen azok közt, akiktől a magyar élet megújhodását, a nemzet testének fejlődését, megizmosodását várja az ember. Mi az oka ennek a súlyos bomlasztó folyamatnak? A kórokozó megtalálása minden betegség orvoslása terén már fél győzelem a betegség felett. Azért kutatják, fejtegetik statisztikusok, államférfiak és egyházi emberek egyaránt a családi élet bomlásának kórokozóit is. A legkülönfélébb vélemények röppennek fel a nyilvánosság előtt. Vannak, akik csak gazdasági okokra mutatnak, vannak, akik csak világnézeti, belső, lelkületi és erkölcsi régióban keresgélnek. A valósághoz azok járnak közel, akik mindkettőt szem előtt tartják. Gazdasági és világnézeti, anyagi és erkölcsi, testi és lelki okok fognak össze ebben a kóros folyamatban. Ha a társadalom, i'agyis inkább annak felelős megjelenési formája, az állam, fel akarja venni ellene a küzdelmet, akkor mindkét fronton, anyagin és erkölcsin, gazdaságin és világnézetin egyaránt és egyszerre kell megindítania a támadást. Sem az egyik, sem a másik külön-külön nem sokat ér. Mert még egy teljesen világnézeti, szellemi, erkölcsi jelenség is rendszerint anyagi hátterű, s a leggazdaságibb kérdés is lelki döntéseket tételez fel.
