Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-06-21 / 25. szám
Mffllklffl IT — Most azonnal velem jönni! — vezényelt Matild. — Majd otthon beszélünk! S Pekonen az egész társaság gúnyos hahotája mellett imbolygott az ajtó felé Matild nyomában. Egész úton nem tudott egy szót sem szólni a mellette támolygő alakhoz. Egyre csak szegény Reima lovára kellett gondolnia s szívében gyűlt, gyülekezett a keserűség. Lakásán leültette egy székre és pár percre kiment, hogy megnyugodjék és erőt gyűjtsön a leszámoláshoz. Mikor visszatért, Pekonen a szék támlájára dőlve aludt, ha nem is az igazak, de a berúgottak „hangos zepéjü” álmát. Olyan szánalmasan festett szegény, ahogy ott szétterülten, lógó karokkal horkolt, hogy Matild minden fájdalma és keserűsége mellett is majdnem elnevette magát. Kiszólt a konyhába a lánynak: — Róza, főzzön csak egy csésze erős kávét ennek a gyalázatos Pekonennek! Rakunk bele borsot, mustárt, gyömbért is. Attól maid felébred! Ahogy elkészült, megrázta Pekonent és orra alá tartotta a csészét: — Meginni gyorsan! Pekonen szürcsölni kezdte, de rögtön elfintorította az orrát: — Fhű, de ménkű komisz! — Csak inni, inni! — mordult rá Matild s 'nem tágított mellőle, míg az utolsó csöppet is fel nem hajtotta. Ahogy aztán teljesen magához tért, rázúdította szívéből a keserűségek és szemrehányások egész Niagaráját: Pekonen csak a fejét bólogatta hozzá csöndesen. S a végén annyit mondott bűnbánó alázatossággal: — Bizony, szörnyű, gyalázatos alak ez a Pekonen! Nem hiszem, hogy lenne a világon még egy ember, aki olyan gyalázatosán viselkedett volna valaha, mint én . . . De tessék megpróbálni, nem tudná-e elfelejteni? . . . Csak egy kicsit, egy egész kicsikét. .. (Folytatjuk) *i i i * r*~i—rcn ii -*>■ rv>_>~i*urM'>iijJv*jT~ur m ~ készének halálával. Csendes, nyugodt, szíves szavú, mindenkihez jó ember és lelkipásztor volt. Életét elsősorban egyházának szentelte, de különös szeretettel foglalkozott a Gusztáv Adolf gyámintézet ügyeivel is. Mint a budapesti egyházmegye esperese, két ízben nyerte el az egyházközségek bizalmát, majd 40 éves lelkipásztori jubileuma alkalmából az egyházmegye őt tiszteletbeli es- peresi címmel tüntette ki. Temetésén az egész fővárosi evangélikus társadalom vezetői és az egyházhívek nagy számmal jelentek meg. Az igehirdetést Mohr Henrik alesperes végezte német nyelven, majd D. Raffay Sándor püspök a bányakerület és a németnyelvű egyházközséggel összekötve élő magyar- nyelvű egyházközség nevében meleg szavakkal búcsúztatta. A Kerepesi-teme- tőben a főváros által adományozott díszsírhelyen előbb Güttler Vilmos, a német egyházközség segédlelkésze mondott beszédet, majd Kemény Lajos esperes mondotta el a hitvallást és a meg- áldást. A 71 éves korában, hosszú és türelemmel hordozott betegség után hazatért munkáséletű és hivő szívű, jó lelki- pásztor emléke áldott marad egyház- községében és hívei között. Az Evangéliumi Munkásszövetség június 8-án tartotta első közgyűlését, melyen megnyitót Muraközy Gyula, az országos szövetség elnöke mondott, azután Szántó Róbert kelenföldi lelkész az evangélikus egyházegyetem és Kapi Béla püspök köszöntését adta át. Több üdvözlés után Gáspár Béla ügyvezető elnök a szervezkedés első évéről és eredményeiről adott érdekes beszámolót. Evangélikus napok Csorváson. Június 14—15-én a gyülekezetben evangélikus napok voltak. Az első napon vallásos est volt a templomban, melyen előadást tartott dr. Lányi Márton, a békési egyházmegye felügyelője és Túróczy Zoltán tiszakerületi püspök, imádkozott: dr. Gyimesi Károly és Fürst Ervin. Vasárnap d. e. gyermekistentiszteletet, délután pedig a megkonfirmált ifjúság számára előadást tartott Kemény Péter vallástanító-lelkész. A délelőtti istentiszteleten dr. Gyimesi Károly O. L. Sz.- lelkész hirdette az Igét, utána pedig Luther Szövetségi közgyűlés keretében dr. Vácz Elemér beszélt feladatainkról és a Luther Szövetség munkájáról. A gyülekezeti nap minden alkalma nagy érdeklődés mellett zajlott le, sokan jöttek a környező gyülekezetekből is. Halálozás. Lingsch János ny. máv. főfelügyelő, a pesti egyház képviselő- testületének tagja rövid szenvedés után, életének 74-ik évében, elhunyt. Temetésén Kemény Lajos esperes végezte a szent szolgálatot. A tiszavidéki egyházmegye hírei. A tiszavidéki egyházmegye június 12-én Nyíregyházán presbiteri konferenciát tartott. A megnyitó istentiszteleten Matos Pál szatmárnémeti lelkész hirdette az igét. A konferencia előadásai ezt a két időszerű kérdést világították meg: Hogyan nevel minket Krisztus egyház- és hazaszeretetre? Hogyan neveljük az evangélikus ifjúságot a mai idők feladataira? Előadók, illetve hozzászólók voltak: Bartsch Sándor nagyváradi ke- resk. isk. igazgató, Rőzse István alsepe- res, nyíregyházi ig.-lelkész, dr. Mády Zoltán egyet, magántanár, Reidl Sebestyén debreceni ig.-tanító és Dönsz Tivadar kárpátaljai missziói s.-lelkész. A hivatalos elfoglaltsága miatt távol lévő dr. Streicher Andor egyházm. felügyelő helyett a konferenciát Szohor Pál nyíregyházi polgármester nyitotta meg. Az egyházmegye f. évi rendes közgyűlését a visszatért Szatmárnémetiben szándékozik megtartani július hó 4-én. A budapesti egyházmegye presbiterei június 12-én Pestszenterzsébeten tartották tavaszi presbiteri konferenciájukat. A megnyitó áhítatot úrvacsoraosztással D. Raffay Sándor püspök végezte. A A konferenciát Mohr Henrik alesperes nyitotta meg, majd dr. Göttche Ervin tartott előadást a gyülekezeti fegyelemről és Salfer Károly pestszentlőrinci lelkész a presbiter útjáról. Közös ebéd után dr. Vladár Gábor egyházmegyei felügyelő a presbiter fogadalmáról és annak gyakorlati megvalósításáról tartott előadást. Dr. Laurentzy Vilmos a hivatásrendi szervezkedés kérdéséről és annak egyházi vonatkozásairól szólt. A konferencián elhangzott előadások és hozzászólások alapján Mohr Henrik alesperes összefoglalta az egyes kérdésekről folytatott megbeszélések eredményeit. A konferencián a presbiterek szép számmal vettek részt. Leányinternátust tart fenn a Fébé Evangélikus Diakonissza Egyesület Budapesten, az ev. egyetemes egyház épületében (VIII., József-u. 4. sz), ahol felvesz közép- és főiskolás diáklányokat. Az internátus diakonisszatestvér vezetése és az intézeti főorvos felügyelete alatt áll. Tartásdíj evangélikus és református leányok részére évi 900 pengő. Az internátus evangéliumi keresztyén szellemű családi otthont nyújt a fővárosba felkerülő fiatal leányoknak. Mindenre vonatkozó felvilágosítással szívesen szolgál a Fébé Evangélikus Diakonissza Egyesületnek, mint az internátus fenntartójának a vezetősége (Bp., XII., Hidegkúti-út. 123/a. Telefon 164-573.). Nyaralás. A Fébé Evangélikus Diakonissza Egyesület Budapest-Hűvösvölgy- ben (XII., Hidegkúti-út 123/a. alatt, telefon 164-573) gyönyörű, egészséges, csendes helyen pensiót tart fenn. Úgyszintén Klotildligeten is. Mindkét pensió testi és lelki pihenésre kiválóan alkalmas. Idősebb egyének számára állandó elhelyezkedés is lehetséges. Klotildligeten gyermeknyaraltatási is vállal az egyesület, diakonisszatestvér felügyelete mellett. Az újságok nem adhatnak többé ajándékokat, jutalmakat és kedvezményeket. Az Országos Magyar Sajtókamara, hogy a háborús viszonyok folytán a lapkiadásra háruló rendkívüli nehézségeket némileg enyhítse, kénytelen volt egyes megtakarítási rendelkezéseket életbeléptetni, amelyek minden lapkiadóra nézve egyaránt kötelezők. Erre vonatkozó 5/3—1941. sz. rendeletében a Sajtókamara a budapesti és vidéki sajtónak egyaránt megtiltotta tiszteletpéldányok adását, valamint eltiltotta a lapkiadókat bárminemű ajándékozás, pályázat és rejtvénymegfejtési jutalom, kedvezmény nyújtásától. Ezen tilalom kiterjed minden előfizetés-gyűjtéssel foglalkozó vállalkozásra is. Tudva, hogy az általános anyagdrágulás, a hiányzó vasútszállítás helyett beállított autó-, sínautó- és repülőgépszállítás hatalmas túlkiadásai alig elviselhető terheket rónak a lapkiadásra, az olvasóközönség bizonyára megértéssel fogadja az Országos Magyar Sajtókamara kényszerű intézkedéseit.
