Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1941-05-03 / 18. szám

BftNGaiKUSn FT

fejleszteni, másodszor érthetően és élvezetesen megmondja, hogy hogyan kell fejleszteni. Végig megy könyvében minden részleten, a hang használatától kezdve a legapróbb kísérő körülményig s még arról sem feledkezik meg, hogy a mozdulatokról szóló fejezetben kitűnően szemléltető rajzokkal érthetőbbé tegye az elmondottakat. (Márton Lajos festőművész rajzai.)

A könyvnek jelentőséget ad az, hogy magyar nyelven alig találunk hasonlót; ami van is e tárgykörből, az ma már vagy nem kapható, vagy pedig nem önállóan jelent meg, hanem mint valamilyen nagyobb tudományos munka egy részlete. A szerzőt dicséri szak- szerűségén és hozzáértésén kívül élvezetes és világos közlési modora. Ez teszi lehetővé, hogy mondanivalóit szívesen olvassuk és elgondolásait könnyen magunkévá tesszük. R. Gy.

Szép, okos, érdekes

(Folyóiratszemle.)

Magyar Élet.

A parasztság nevelésére van szükség. Meg kell nekik mutatni, hogy a mai paraszti életforma nem méltó az emberhez, de ugyanakkor azt is, hogy a javítás módja nem a menekülés. Benn kell neki feszülni a munkának, többet és jobbat kell termelni, szövetkezni, egyesülni, polgárosodni, előrehaladni anyagiakban és műveltségben. Bele kell nevelni mindenikőjükbe, hogy a meddő segítségvárás, a mindig másban bízás nem hozhat sohasem ereményt. A maguk ügyét maguknak kell kezükbe ven- niök és nem igaz az, hogy nem tudnák megoldani, ha akarnák. (Benda Kálmán a népfőiskolákról.)

Kelet Népe.

Magyarországon hivatalosan intézmények már avval is foglalkoznak, hogy mit csinál a munkás szabad idejében. Evvel eddig csak a novellisták foglalkoztak. Törvény már el is rendelte a munkások számára az évi kötelező fizetéses szabadság megadását. Persze valahol nagyon szűk területen, mert a mező- gazdaságban még nem hallottunk efélét. A mezőgazdasági munkás még mindig maga viseli az időjárás egész felelősségét. Ha esik az eső, otthon maradhat, hazaküldik. Aznap nem kell neki enni: szórakozhat, kikapcsolhatja magát a munka tárgyköréből. Milyen jó volna megkérdezni ezer, eső által pihenőre kényszerített munkást, hogy mit csinált, míg az eső esett? A férfiak valószínűleg azt felelték volna: káromkodtam. A nők pedig: sírtam. (Móric Zsigmond egy könyvről, melyben ezer munkás szabadidejéről közöltek adatfelvételt.)

Jelenkor.

Szomorú korunkban, midőn sajánla- tosan kihűlt a nemzeti érzés és elhomályosult a magyar öntudat, diogenesi lámpával keresgéltük a magyar embert, kutattuk, ki a magyar? mi a magyar? — de nagyon lefelé irányítottuk lámpánk fénycsóváját s csak most döbbentünk rá, hogy hiszen a nemzet élén állt a korszak legigazabb, leghűségesebb, legáldozatosabb magyarja. (Kunszery Gyula Teleki Pálról.)

A keresztyén középkorban az állam sem nézte a jogot a hatalom puszta esz6

mondhatnók, hogy a háború következménye volt akkor a testiségnek ez a túlzott kihangsúlyozása, amely ellen végül is fel kellett lépni. Szociológusok erről az időről szólva megállapították, hogy a túlzások azért következtek be, mert sok volt a nő és kevés a férfi és így minden módon, a divatnak sokszor ízléstelen újításaival is igyekeztek a figyelmet felhívni. A háborút követő idők kétségtelenül mindig a testiség előretörésével szoktak járni. Az élet természetes rendje megváltozik a nehéz időkben és ennek visszahatásai vannak. A mostani új divat rövidebb szoknyáit is szociológusok jövendölték meg, nem pedig divatdiktátorok. De ez még nem jelenti azt, hogy helyeselték is és nem jelentheti azt sem, hogy mert így van, engedjük szabadon azokat az erőket, amiknek megfékezése és a társadalom fenntartásához szükséges intézmények keretébe való szorítása éppen a műveltség egyik ismérve. Nem lehet kimondani azt, amit a fentiek félig-meddig tudat alatt mondanak, hogy társadalmunk felfogása beteges az erotikával szemben. Azt mondanám éppen, hogy tisztességes, mert nem akarja elvileg indokolni a ledérséget. Természetesen nem állítjuk azt, hogy az a bűn, amelyet titokban tesznek, kisebb büntetés, vagy enyhébb beszámítás alá esik. De ki merjük mondani, hogy mindenütt, ahol a bűnnek szabad teret engednek, vagy azt megokolják és észokokkal támogatják, visszaesésnek kell bekövetkeznie. Nem ott keletkeztek szaletéskorlátozásokból, egykéből és egyséből kifolyólag elnéptelenedett falvak, ahol szégyelték az erkölcsi élet eltévelyedéseit, hanem ott, ahol erényt csináltak belőle és nyilvános okok alapján közkinccsé tették a testiség és csupán testi szerelem titkait. Ahol a házasélet meg tudott maradni a házasfelek magánügyének, életük a saját életükben, ott a természet erői és teremtettségünkből folyó törvények uralkodtak. De ahol közüggyé tették a testi szerelem éietmegnyilvánulásait és kiölték a természetes szemérmet, ott mindig erkölcstelenségbe fulladt a kezdeti magától-értödőség. Nem szabad a testi szerelmet az élet egyetlen tényezőjévé tenni, mert aki ezt teszi, lealacsonyítja magát. Az ember nem csak test, hanem lélek is, és aki csak a testet hangsúlyozza: megöli a lelket. Kemény Péter.

1

A fizikai megismerés alapjai

(Mikola Sándor új könyve. Budapest, 1941. Kiadja a Kir. Magy.

Természettudományi Társulat. 360. lap.)

Egyházi lapok és teológiai folyóiratok hasábjain az utolsó tíz évben nemcsak utalásokat olvasunk kiváló fizikusok műveire, hanem olyan részletes ismertetéseket is, melyek a műveket közel hozhatják a teológusokhoz is. Lapjainkban Bavink, Eddington, Planck nevei kezdenek közismertek lenni. Teológusok olvassák Hassiet műveit s tudnak arról a svájci fizikusról is (Neergard), aki fizikai látásán keresztül a huszadik század olyan feladatkörét jelöli ki, melyre a háborús világ csak felfigyelt, de a nyugodtabb idők gondolkodói esetleg évtizedekig fognak foglalkozni vele.

Ennek a fokozott érdeklődésnek oka nem abban kereshető, mintha a technikai csodák és eredmények hatása győztessé tévén a fizikai gondolkodást, a teológiának revízióra kellene venni a fizika mellett s a fizika tanításával szemben vallott felfogását, sőt inkább az érdeklődés oka csupán azzal magyarázható meg, hogy a fizikai gondolkodás kifejezése, érdeklődése, iránya ha nem is közeledett a teológia és írás tanításához, de olyan filozófiai megalapozások után való szemléletekben nyilvánult meg, amelyek valószínűsítik a tudás és hit olyan kiegyenlítődését, amelyre sokan vártak. Boldogok vagyunk azért, hogy hazánkban Mikola Sándor, fasori gimnáziumunk érdemekben gazdag volt igazgatója és matematika-fizika professzora, 10 éven belül két olyan hatalmas művel ajándékozta meg a magyarságot, melyeknek szelleme és tanítása sokban hasonló célkitűzésekkel végzi felvilágosító munkáját.

Mikola Sándor ebben a munkájában is a gondolkodó^ de félreérthetetlen világossággal beszélő és tanító tudós, aki mindig ismerős területről indul el a bonyolult problémák felé s úgy vezeti maga