Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-03-01 / 9. szám
MMfflMKElET KÖNYVISMERTETÉS Dr. Bucsay Mihály: Régi magyar könyvek a hallei magyar könyvtárban. (Budapest, 1941 104. o.) Halle, Luther Márton wittenbergi theológiájának utóda, sok évtizedeken keresztül táplálta evangélikus lelkészeinket és lelkészjelöltjeinket. Sokra megy azok száma, akik onnan hoztak haza indításokat további lelkészi pályájuk számára. Az azonban, hogy Halle könyvtára egy külön, hallei magyar könyvtárat is magában foglal, legtöbbük előtt nem volt ismeretes. Sziávik Mátyás és Raffay Sándor nevéhez fűződik evangélikus részről ennek a kincsnek szóbahozása. Most dr. Bucsay Mihály, a hallei egyetem első magyar lektora (a magyar lektorátus pár évvel ezelőtt alapíttatott) adta közzé kutató munkájának idevonatkozó eredményeit. Megtudjuk könyvéből, amelyik kultúrtörténetileg és a magyarhoni protestáns egyházak szempontjából valóban jelentős adatokat közöl, hogy ez a könyvtár Kassai Michaelis György 1724-es alapítványából keletkezett, a hallei magyar theo- lógus ifjúság őrizte és gyarapította, rejtegette és ápolta a háborús időkben és hogy benne 754 magyarországi, vagy magyarországi szerzőktől származó, de külföldön nyomott kiadvány van. Az 171l-es évekig terjedő időből származnak ezek és közöttük 183 olyan unicum van, amit a Régi Magyar Könyvtár már említ és 123 olyan, amiről alig-alig találunk megjegyzéseket is. Ezek legnagyobb része alkalmi nyomtatvány, amikből főleg az egyházi életre vonatkozó apróbb adatok menthetők. Sok közöttük a tót nyelvű is és ezek eddig ismeretlen területekre vetnek világosságot. E könyv közli könyvtári számukat és helyüket is, úgy, hogy ennek alapján könnyen hozzáférhetők lettek. Bucsay Mihály könyve érdekes dokumentum. Bizonyítéka annak, hogy a magyar szellem sohasem hagyta elnyomni magát és hogy a szorongatott kicsiny protestantizmus mindig tudott áldozatokat hozni a kultúráért és annak terjesztéséért. Könyvtáros, történetíró, kultúrpolitikus, irodalomtörténész számára kivételesen érdekes, a nagy közönség számára pedig tanulságos adatokat szolgáltató könyv ez. Megrendelhető a szerzőnél (X., Ihászutca 15.) március végéig kedvezményes, 4.50 P-ős árban. K. P. Kevesen tudják ... hogy Nemeskérett, ebben a régi artikuláris gyülekezetünkben a múltnak milyen sok drága emléke van. Ha belépünk a templomba, csodálkozva láthatjuk a régi fagerendás mennyezetet. A szószéket tartó oszlop, valamint a szószék oldalai művészi fafaragásokkal ékesek. Angyalfejek vannak rajtuk. A szószéken a négy evangélista képe áll. Az oltártól balra szerény emléktábla jelzi, hogy a templom alatt hatalmas sírbolt van, ahol a környékbeli régi nemes uraknak földi maradványai pihennek. Több püspök és felügyelő nyugszik ebben a sírboltban. Kisfaludy Anna özv. Zsankó Boldizsárné építette 1735-ben. Sajnos, a sírbolt idők folyamán nagyon megrongálódott s ma szerte hevernek a csontok, várva, hogy kegyelettel összeszedjék és közös koporsóba tegyék. Hosszú ideig igen értékes műkincs is volt a nemeskéri gyülekezet birtokában: a Pilarik-féle Selmecbányái úrvacsorái kanna. Amint egy naplóból kitűnik, Bozzay lelkész vásárolta s a magyararoszági protestáns egyházi művészetnek egyik legértékesebb terméke. Weidner János selmeci ötvös készítette. Hatalmas méretű kanna. Az egyik oldalképen Krisztus az egyik törvénytáblát adja át Luthernak, aki pedig könyvet tart kezében. Ezt az értékes kannát az egyház az Iparművészeti Múzeumba juttatta s ma is ott őrzik. ... hogy Gyurátz Ferenc volt dunántúli püspökünk 1841 április 27-én Bükön született. Szegény család gyermeke volt s taníttatását is gazdagabb hívek segítették elő. Mindvégig egyszerű, igénytelen ember maradt. Gyermekkori osztálytársait mindig megbecsülte, szerette s ha váratlanul betoppant szülőfalujába és gyalogosan sétált kis házikója felé, mindig örömmel beszélgetett el velük. ... hogy az ú. n. gyászos évtized alatt milyen sok Rábaközi gyülekezetünk szenvedett hihetetlen nyomorúságokat. A rábaszentandrá- siak akkor érezték a megpróbáltatást, amikor Borhidi Miklós lelkészüket a papiakból kiszorították s mint száműzött fölött ítélkeztek. Az eléje adott térítvényt semmiképpen alá nem írta, ezért Lipótvárba kísérték, azután Ausztrián és Itálián keresztül Nápolyba. Ott társaival együtt gályákra adták. Három hónapi kínos szenvedés után, 1675 augusztus havában lehelte ki lelkét. Emléktáblája arról beszél, hogy csak sok szenvedés után juthatunk az Istennek országába. 1716-ban erőszakkal elvették híveinek templomát. A Szentandrás környéki községeket mindenütt hívatlan plébánosokkal árasztották el, akik állandóan zaklatták és bántalmazták a lakosságot. A protestáns lelkészek ,plattomban, paraszt ruhában föl s alá járnak a falukban s exerceál- ják titkon tisztüket”. ... hogy Kiss János püspök és jeles író Rábaszentandráson született. A lelkészi hivatalban kegyelettel őriznek egy tőle kapott Ágendát. ,,A Szent-andrási ev. Szent Gyülekezetnek abban lett születése s első neveltetése emlékezetéül ajándékozza Kis János superintended.” Pásztor Pál. Foglyok angyala (Folytatás.) (Wrede Matild élete. — Magyarra átdolgozta: Farkas Zoltán.) Traktátusokkal és bibliamondásos lapocskákkal mindig tele volt a táskája, de azért nem mindig osztogatta. Sokszor egyenesen ügyetlenségnek és taktikai hibának bélyegezte volna, ha azonnal a Bibliával áll elő. Eleinte elég az is, amit a régi egyház „oldott igének” mondott szemben a kikristályosodott „tömör” igével. Ez a „tömör ige” található a Szentírásban, míg az „oldott ige” ott lakik minden emberi szívben. Az emberi szívnek lehetnek hangjai, amelyek úgy csendülnek, mint távoli harangszó, úgy búgnak, mint kedves orgonaszó és Istennek, Istenért munkálkodnak, noha híjjával vannak a reá való legtávolabbi vonatkozásnak is. Az apostol szava: „Krisztusnak beszéde 6
