Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1936-02-02 / 5. szám

36. oldal EVANGÉLIKUS ÉLET 5. szám VASÁRNAP DAHLEMBEN. Fejünk felett, A föld felett; A szél ma hópihékkel játszik, kört szalad. Mi meg repülünk, — mint a nyíl —: a föld alatt. Ott fönn: fehér ■ Minden, fehér, Kápráztató, tündéri, téli látomás. Itt lenn: homály, meg sok-sok sápadt állomás. De kinn vagyunk, Már itt vagyunk. Városka, róla négy világ táj ír s beszél —: Itt Köórjásnak köntösén a csipkeszél. A rengeteg Kőrengeteg ölén ott benn: a hő már hóvíz-pocsolya. Itt künn: vakít még gyémántfénye s mosolya. Csak egy felé, Templom felé Siet mindenki, sziLzi hóra rátapos. Ez mind befér? Csodálatos. Csodálatos! A kapuban, Szűk kapuban Ott látod barna, falra-vert kereszt előtt Bőrövvel, szőrben, bottal a Keresztelőt. Belül — tele, Csordult-tele. Künn: némaságnak dermeszt zord hona. Itt benn: felbug és forrón zeng az orgona. Ott künn: havas, Hideg havas Az ut, a rét, a fák, madárka-etető, Itt benn: derű, virág, pirosbordás tető. Künn: bősz világ, ördög-világ, Kacagva harsog, zug az átok tengere. Itt benn: szívünkön sújt az Isten embere... ...Dahlem! — Télben, Fehér télben, Szép vagy, hullott szirmok közt nyíló liliom: A te kelyhedbe menekült az üldözött — Evangélioml Berlin. Solt László. *) Az óriási Berlin egyik kedves kis elővárosa. Itt lelkészkedik és prédikál vasárnaponkint Martin Niemöller, a német evangélikus hitvalló-egyháznak erős hitű, bátor szavú vezetőférfia. Evangélikus napilap. A s,ajtó világhatalom, mondogatjuk sok­szor. A sajtó szava mindenhova eljut. Nincsen olyan kicsiny község, vagy tanya, ahová a nyomtatott betű ne tudna eljutni. A nyomtatott betű segítségévéi tömegeket lehet hódítani, jő, vagy rossz irányba terelni. Eszméket lehet ki­törölhetetlenül a szívekbe vésni. A sajtóért minden egyház megtesz mindent. A katolikusok több napilappal is dicsekedhet­nek és ezeknek segítségével ezreket irányítanak szerkesztői íróasztalok mellől. A szekták egyik leghatalmasabb fegyvere a sajtó. Olcsó, vagy ingyen sajtótermékeket szekta-ügynökök hor­danak házrÓl-házra. A modern idők hódító katonáját, a betűt egyházunknak jobban meg kellene becsülnie. Evangélikus napilapra feltétlenül szükség van. Négy-öt buzgó ember is alapíthat újságot, A múltban reformátoraink úgyszólván nem­csak írtak, hanem nyomdában dolgoztak és írásaikat közvetlenül adták át az embereknek. Az evangélikus napilap szükségességét nem kell érvekkel ‘ alátámasztani, ha megvolna is, későn volna. Ennek az evangélikus napilapnak az áldó hatását az első példány után nyom­ban érezni lehetne. Nincs pénz, ez igaz. De nem is kell hozzá sok pénz, csak sok akarat. Az a négy-töt en> ber, aki ma újságvállalatot alapít, rendszerint kevés pénzzel rendelkezik, de alapít és épít arra, hogy ma az emberek vágya­koznak a betűre. De terjesztői mesterfogások nélkül is lehet újságot alapítani. Nos és nyom­dákat alapító őseink se nagyon sok pénzzel rendelkeztek. Egyházi érdek és parancsoló szükség, hogy legyen evangélikus napilapunk. Olcsó és jól szerkesztett napilapra van szükségünk. A szer­kesztést a most is működő és sokat próbált szerkesztői gárdából lehetne kiválasztani. A fedezet előteremtésére, amely a megin­duláshoz szükséges, az a javaslatom, hogy min­den lelkész és felügyelő jegyezzen io pengős részvényt, minden működő tanító pedig egy 5 pengős részvényt. Természetesen más is vá­sárolhat. Minden lelkész és tanító tegye szív­ügyévé az evangélikus napilap kérdését. Ver­senyezzenek előfizetők gyűjtésében. Meglátjuk, tudunk-e versenyezni más egy­házakkal, tudunk-e olyant adni, ami kell a hí­veinknek, tudunk-e lelkesedést ébreszteni a saját ügyünk iránt. Természetes, ehhez az szük­séges, hogy először mi magunk lelkesedjünk érte. Ha életképesek vagyunk, akkor nem kell félteni a io és 5 pengőinket, mert azt majd visszafizetik nekünk. Ha azonban ennyire se bízunk, akkor ne fogjunk hozzá. Ebben az esetben vonjunk le bizonyos következtetéseket önmagunkra nézve­Szent a meggyőződésem, hogy az ország- első újságját tudnánk adni, ha minden lelkész és minden tanító mindennap valami nagyon csekélyei dolgozna ezért. Vegye az evangélikus napilap ügyét négy püspökünk a kezébe és akkor meg kell lennie. Mindezt elmondtam, szóljanak hozzá mások is, tegyünk valamit, amíg nem késő­Fiilpp Dezső­Istennek egyik pompás ajándéka a zene, melyet a Sátán erősen gyűlöl. Sok rossz gon­dolatot és kisértést lehet a zenével elűzni, Luther.

Next

/
Thumbnails
Contents