Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-01-05 / 1. szám
1. szám EVANGÉLIKUS ÉLET 5. oldal HARSÁNVI ZSOLT: LISZT FERENC ÉLETE. Talán még egy olyan világhíresség életéi sem lehet négy kötetre méretezni, mint amilyen Liszt Ferenc volt. Ezt. véli az olvíasó s a végén őszintén bevallja, hogy az utolsó kötet- annyira összevont, hogy azt két kötetben kellett volna megírni. Mit ad ez a könyv? Adja a XIX. század zenetörténetét, amely így sokkal jobban hat. mintha egy zenetörténész írta volna meg, a nagy Wagner Richard nemzeti jelentőségét s művészi teljesítményét közelebb hozza a magyarság zsenijéhez. Ma azt hisszük, hogy a wagneri zene kiteljesüléséhez szükséges volt a még nagyobb magyar segítő támogatása. Európa történetét kapjuk a XIX. század közepéről úgy, amilyen tárgyilagosan a ma legkiválóbb magyar író látja és írja. Közel hozza az olvasóhoz a pápai udvar levegőjét s elénk adja a csalhatatlansági dogma harcait és ravasz politikáját. A legnagyobb tisztelettel bámuljuk ennek a buzgó református embernek szelídségét, ahogy a katolicizmus Liszt Ferenc életével kapcsolatos eseteit különösebb él nélkül írja meg s elnézzük annak a rengeteg erotikának megemlítését, aminek az ismerete nélkül úgy látszik nem lehet megismerni Liszt Ferencet. Csodálatos az, hogy Harsányi Zsolt nagy műveiben mind olyan nagyságokat ismerünk meg, akik boldogtalan családi életük dacára nagyot alkothattak. A gyanútlan olvasó felteszi önmagának is, de talán a nagyobb nyilvánosságnak is azt a kérdést: világnagyság s világhír csak olyan emberek osztályrésze lehet-e, akik legintimebb magánéletükben boldogtalanok voltak? BANGHA BÉLA: ROMA LELKE. Amolyan Baedeker-féle ez a könyv. Még nem voltam Rómában s így próbáltam hiányzó ismereteimen segíteni; így találkoztam Ban- ghával, a vitázó jezsuitával, akit ismerek egyéb működése alapján. Érdekes sors a teológus sors. Attól nem lehet elszakadni s azt nem lehet letagadni. Ez teljesen rendben is van. Legföljebb csak arról lehet szó, hogyha valaki teológus, ne akarjon néha műtörténész, vagy idegenvezető lenni. Ez a két foglalkozás még Rómával kapcsolatban is megkívánja a tárgyilagosságot. Aki ilyen müvet ír, tegye zár jelbe írás közben azt, hogy ö ecclesia militans. LENZ: AZ EGEK HIRDETIK. A világ előállásának, őstörténeti, természettudományi problémáinak pompás ismertetőbe ez a könyv. A könyv írója jezsuita, de müvének egyetlenegy sorában sem fedi fel önmagát s az általa megtárgyalandó kérdéseket az egyetemes s bibliai alapon álló keresztyén- ség érdekei szerint nézi. : Egy helyen nem tuduuk vele egyet érteni. Ott s abban a magyarázatában, ámikor a mii ismét divatos horoszkóp mániát igyekszik megérteni s a katolikus közvélemény előtt érthetővé tenni. Dr. KECSKEMÉTI JÓZSEF FŐRABBI: EZSAJÄS. A kötetek külön címei: Ezsajás könyve és Ezsajás beszédei: Ezsajás egyénisége; az ember, a próféta, a költő; Isten szentségének, elve a világtörténelemben. Az első kötet komoly exegetikai tanulmány eredménye, őrömmel láttuk, hogy forrásai a protestáns szerzők voltak. Még nagyobb örömmel láttuk, hogy a héber szöveg fordításai között a Luther fordítást többször idézi és helyesli. A második kötet adja mindazt, amit Iz- ráel története címen a teológiákon ismerni kell. Ezsajásról tökéletes és tiszta képet kapunk. Élvezet és gyönyörűség a főrabbi tollából úgy olvasni ezeket a megállapításokat, ahogy azokat mi is örömmel valljuk. A harmadik kötet a monotheizmus vagy henotheizmus apoteózisa akar lenni. Szívesen és könnyen lehetne vitát provokálni egy más egyházi meggyőződésben felnőtt embernek az itt található megállapításokkal szemben, de az a tisztelet, ami egy ily nagy alkotás hatása alatt az olvasóban megszületett, elhallgattatja a véleménykülönbségből megszólalható megjegyzéseket. Gyülekezeti munka mellett ilyen müveket alkotni, minden elismerést megérdemel. Úgy látszik a papi tevékenység sem pusztíthatja el a teológia iránti szeretetet s úgy látszik, a gyülekezet megérti ezt a szorgalmat. Legalább is a nagyváradi zsidó egyházközség példája mintha ezt igazolná azzal a nemes gesztusával, híogy papja müvét a maga kiadásában jelentette meg. G. L. A németországi ágostai hitvallású evangélikus egyház mai jogi helyzete. Irta: Scholtz Gedeon. A miskolci jogakadémia szemináriumának értekezései során 7. szám alatt megr jelent 177 oldalnyi tanulmány. Az 1933-ban bekövetkezett államfordulát Németország ev. egyházait is küzdelem -odrába vonta. Vitatható, hogy az ilyen politikai fordulatnak az egyházra való hatása üdvös-e, vagy káros, sőt arról is lehetne ellenkező nézeteket vallani, hogy az egyháznak nem jobb-e a ina ga lényegének, örök céltüzésének megfelelően elszigetelten élni a maga üdv-intézményi, tehát tel jesen befelé ható, intenzív életét. Az tény, hog\ a német ev. egyház belekerült és benne áll a politikai élet hullámverésében. A Glaubensbewegung Deutscher Christen már 1932-ben
